jó reggelt mindenkinek!
Ma nem dolgozom,úgyhogy délelőtt és este itt vagyok, délután meg megyek a vásárba egy kicsit.
Leda!
Örülök, hogy jól vagytok, Picurod bizti még szebb, amikor durcás pofit vág!
hihetetlen hogy nálatok még jobb idő van, mint itt, bár mi sem panaszkodhatunk, mert fagy csak éjszaka van, amúgy inkább mindig esik az eső, meg köd van, ilyen nyálkás szomorú idő.
Sétáljatok nagyokat, amíg tehetitek, aztán amikor belepi a házat a hó, akkor gyere sűrűn!
Kisanyának mindjárt írok egy emailt, ha arra sem jelentkezik ,akkor telefonon keresem.
Na írtam neki!
betti,megértem a feszültséget ami most benned van és tényleg a tüneteid simán terhességi tünetek(fáradság, aludni akarás,stb)..saját tapasztalatból viszont tudom, hogy a test hihetetlen dolgokat tud produkálni a psziché hatására.Amikor vártunk Violára, hogy beköltözzön a pocakba,előtte többször volt olyan, hogy nem jött meg, vagy 40-45 napra..persze mindig azt hittem, hogy..de nem..
aztán amikor már ott volt, akkor meg biztos voltam benne, hogy nem vagyok terhes, mert görcsölt a hasam..a legeslegelső dolog amiért reménykedtem még a negatív teszteknél, hogy a testhőm nem esett vissza 37 alá..és ez végig így volt a terhesség alatt, most meg jó, ha 36,3 van.Tehát reggel mérd meg!
És hajrá!++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
A rossz érzés meg más baba iránt, vagy közelében, szreintem soem múlik el.Sőt, tegnap arra gondoltam, hogy talán majd a saját gyerekeinkre ránézve ugyanez a z érzés fog el minket,az elsőszülötteink fájó hiánya.
Tegnap próbáltam pár szót váltani két ismerőssel is arról ,hogy mit érzek most, de nem lehet jól elmagyarázni, egyszerűen lehetetlne,nem értik.Azt mondják, milyen jól nézek ki, hogy már látszik milyen jól vagyok, majd a másik,majd az feledteti...De nem feledteti, sosem, semmi!!!!!!
És tegnap bejött vásárolni a kolleganőm,aki 4 héttel volt idősebb terhes mint én, hozta a babát, megölelt, láttam úgy szeretne valamit mondani,de nem tudott, elcsuklott a hangja.Aztán visszajött és megint próbált szólni és megint elsírta magát...talán Ő érti, érzi...nem mondott semmi hülyeséget.
Aztán este elbőgtem magam még a melóhelyen, volt már fél kilenc, a diákfiúval voltunk kettesben ,a többiek már hazamentek, kollegám felesége megint hozta a két hónapos kislányt(integess a Tündi nénienk!!!)...A 20 éves fiú vígasztalgatott, azt se tudta mit mondjon..elmesélte, hogy amikor a húgával volt terhes az anyukája, aztmondták neki, hogy down kóros lesz a baba, akkor még nem volt teszt rá, csak az uh..mondja, hogy rettenetes fél év volt a családnak,(de egészséges!!!)képzeli, hogy milyen ez nekünk..nem tudta ,sajnálja..