Sziasztok Constanze,Doriss,Madamrekamé!
Constanze!
olvastam, hogy min mentél át, annyira összeszorult a szívem..
Nagyon ügyes és erős vagy,ami nekd sikerült, nekem sajnos nem..
olvasni fogom a blogot..
A boldogságos terhesség, az nekünk nem lesz...
Doriss,Te hogy vagy?
Gyertek gyakrabban, ha tudtok, ismerkedjünk!
Melcsike,Te mit dolgozol????
Hidd el segít ám, hogy visszaszokj az emberek közé..annyira így voltam én is..
Most meg olyan mintha lenne rajtam egy páncél..és nem is lát senki, tényleg..már senki sem tapintatos, senki sem kérdez..csak mennek a napok..
Este mikor sétáltam haza a sötétben és megint inkább a temető felé húzott a szívem,(a férjem járt az eszemben, hogy délután küldött mms-t, lefényképezte a sírt, ohgy milyen virágot vitt,) ezt mondogattam magamban:
A szerelmesek megismerkedtek, összeházasodtak..és boldogan éltek, amíg meg nem halt a gyermekük..
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára tünci28 2008.12.04 21:40-kor.