Sziasztok,
leirom mi történt velünk az első két hétben itthon, mert minden napra jutott valami izgalom - hátha valaki tud tanulni a hibáimból!
hallgattam sajna a doktornőre és a hülye szabályokra, hogy max 30 percig szoptassam és 2-4 óránként csak, sűrűbben ne! Hát ezzel azt értem el, hogy tovább fogyott szegény a kórházból hazakerülve! 1 hét alatt 360g-ot fogyott! (ebből 290-et a kórházban). A doktornő azzal ijesztgetett, hogy infúzión fog kikötni a gyerek, ha nem adok neki tápszert. Ekkor hivtam szoptatási tanácsadót és igény szerinti szoptatásra tértem át.
Szegény kicsi annyira legyengűlt ,hogy 2 órán keresztül szopizott 30-40g-ot (70 helyett), illetve 2 óránként 1 órát szopizott éjszaka is. Aztán napról napra erősödött és egyre rövidebb idő alatt egyre többet evett, szóval én csak kétszer adtam neki tápszert, amikor a doktornő megijesztett, mert bőgtem több napon át, tejem elapadt, mivel utána éjjel-nappal ciciztettem Dávidot, alig aludtam, ez tovább csökkentette a tejtermelést. Anyukám innentől kezdve éjszaka is besegitett és az Urtica Urens meg a több pihenés, éjszakai alvás megtette hatását: újra beindult a tejem, tudtam fejni (ami előtte nem sikerült soha, mert az első naptól sebes mindkét mellbimbóm, ezért nagyon fájt a mellszivó használata, kézzel meg nem tudtam fejni) és anyatejet adtam neki Szoptanitból szopik után kiegészitésként. Szerencsére erre is csak 2 napig volt szükség, azóta már szépen lassan közeliti a napi adagját. Igaz, hogy kevesebbet eszik, mint a norma, viszont sokkal többet hizik: 10 nap alatt 300g-ot!!!
. Még mindig sárga kicsit, de azért napról napra javul.
Már az első héten volt riadalom: a Madarász Utcai Gyermekkórházban kötöttünk ki szombat éjszaka, mert az esti fürdetéskor vettük észre, hogy tiszta vörös a pelus alatt a teljes bőre és le is hámlott. Nagyon megijedtünk, és ott még jobban megijesztettek minket. A doki azt mondta, hogy nem tudja mi okozza, de mivel még hasmenése is van (minden anyatejes gyereknek ilyen a széklete), ezért jobb, ha bent maradunk a babával
. Na ekkor teljesen kiakadtam, amit tovább fokozott az, hogy miközben a doki irta a zárójelentést a gépen, addig behivtak egy másik beteg gyereket családostúl (anya, apa, másik gyerek), aki tüsszögött
! Erre szóltam, hogy az én 6 napos gyerekem mellett ez túl nagy kockázat, mi lenne, ha mi elmehetnénk valahova, amig megirja a zárót. Erre elég flegmán válaszolt, de aztán mégis átkisért minket oda, ahova felveszik a beteg gyerekeket. Ott a nővérke kérte, hogy vetkőztessem le a gyereket és olyan megjegyzést tett, amiből az derült ki, hogy egyáltalán nem vészes a popsija. Ekkor hivtuk a gyerekorvosunkat, aki azt javasolta, hogy próbáljuk meg kialkudni, hogy hazamehessünk és holnap reggel megmutassuk a gyereket, mivel egy utcányira lakunk. A doki nem engedett, ezért saját felelősségre hazajöttünk. Ja még a nővérke tovább ijesztgetett: észrevettem, hogy kimarad a gyerek légzése? Hát igen, minden újszülöttnek periódikus a légzése, ezt náluk a bőlcsőhalál megelőzési tréningen tanultam! Aztán még vért vettek a kicsitől, ami csak többedik tűszúrásra sikerült, mert gyorsan alvadt a vére. Erre mondja a nővérke, hogy eleget eszik a gyerek? Mert a véréből nem úgy tűnik, ő a mi helyünkben nem vinné haza a babát…másnap mértük le először Dávidot és ekkor derült ki, hogy fogyott. Pedig minden nap volt 5-6 pisis és kakis pelusa is, amire mindenki azt mondta, hogy elég, és nem kell hozzá méregetni a gyereket, biztosan eleget eszik! Nálunk ez nem vált be! Szóval a kórházban 5 órát töltöttünk szombat éjszaka, bőgve jöttünk haza. Utána gyógyszertár és Neogranormon popsikrém vált be (Sudocrem-re és a gyógyszertári popsikrémre is érzékeny Dávid, ez okozta a hámlást és vörösödést
). A védőnő és a gyerekorvos is eljött megnézni a Kicsit, mindketten azt mondták, hogy jól tettük, hogy nem maradtunk a kórházba, mert a bőre egyáltalán nem vészes, nem vörös, csak egy kicsit hámlott le, és egyáltalán nincs hasmenése, normál, anyatejes széklete van.
Minden nap történik azóta is velünk valami: madártejet ettem egyik nap, ettől vörös kiütések lettek mindkét karján. Azótan nem fogyasztok tejet semmillyen formában és tejterméket is alig, igy elmúlt 2 nap alatt magától.
Aztán tegnap elkezdett szörcsögni az orra, attól alig tudott szopizni, ezért orrspray és orrszivás kombinációval sikerült több körben megoldani a problémát.
Most remélhetőleg már csak a bimbóvédőről kéne leszokni, mert azt még a kórházban elkezdtem használni, máskülönben nem tudtam volna megvalósitani az igény szerinti szoptatást. Annyira legyengült, hogy tényleg néhány napig non-stop cicin volt Dávid. Próbáltam bimbóvédő nélkül szoptatni, de úgy el sem fogadja a cicit! Már az sikerült, hogy azzal inditunk, utána már elfogadja. Remélem sikerül majd ezt is megoldanunk.
Továbbá felhagytam azzal a "jó" szabállyal is, hogy nappal 3 óránként egyen a gyerek, ezért fel kell ébreszteni ha nem ébred magától. Addig alszik mindig, amig akar, akkor eszik, ha akar. 3-4 óránként eszik, néha nyűgös, de sokkal jobb a helyzet az egész napos nyűgösködéséhez képest!
Összegezve: bimbóvédőt ne kezdjétek el használni, ha csak lehet (Márti, igazad volt!!), igény szerint szoptassátok a gyereket, addig aludjon, ameddig akar, szóval csak a babára kell figyelni és el kell felejteni a számokat! Ja és a tejjel óvatosan!
Szerintetek mi jöhet még? Remélem, most már egyenesbe jövünk, mert az itthon eltöltött 2 hét alatt ez sűrű program volt!
Gabesz