Nitacska: Szombaton egész nap Pesten leszünk, mert itthon lebontják, majd rögtön fel is falazzák az előszobát, meg ajtót, ablakot cserélnek. Pontosan a XVIII.ker-be, a Havanna lakótelepre megyünk a nagynénémhez. Délelőtt bemegyünk a brendonba játszani, meg vásárolni karácsonyra. Úgyhogy ha ráérsz, talizhatunk akár ott is. (ha jól emlékszem Kispesten laksz ugye?) Egyébként mostanában sokszor megyünk Pestre, mert járok a fogorvoshoz.
Lilla: Először is Kira baba csuda helyes a kalapjával
Az éjszakai sűrűn evés igazából nem az evésről szól szerintem, csak megnyugtatja a közelség, a cicizés pedig vigaszt nyújt számára. Matyival is végig csináltam. Volt olyan, hogy 20 percenként keltünk éjszaka. (volt amikor három hétig egyhuzamban)
Tényleg nem egyszerű utazni két gyerekkel, még ha kocsival megyünk akkor sem. Igazából úgy szoktam az ilyen utakat megszervezni, hogy útba ejtünk olyan helyet, ahol lehet egy jó nagyot játszani és csak utána intézzük a mi dolgainkat. Olyankor már Matyi is elücsörög a babakocsiban, mondókázunk, beszélgetünk, meg ilyesmi.. Arra is oda kell figyelnem, hogy Ákos mikor lesz éhes, álmos, tudnom kell pelust is cserélni. Ezeket a dolgokat mind össze kell hangolnom, háát komoly szervezői munkát igénylő feladat. De a manókáimért bármit...
De csak akkor "rángatom" Őket bárhova is ha nagyon muszáj.
Eddig még csak egyszer fordult elő velem ilyen rosszullét ezen kívül. Valami olyasmit mondott a dokinéni, hogy a terhesség alatt elmozdult a helyéről és megtört az epevezeték, meg valami kövesedés is szóba került (valami ilyesmi rémlik, de nem nagyon bírtam arra koncentrálni amit mondott, mert annyira lassú volt, hogy azon járt az agyam, hogy mire előkészíti és beadja a görcsoldó szurimat, elmúlik magától a gyomorfájásom) Most diétázgatok
boeszter: Ha a fiaimról van szó, akár hegyeket mozgatok..
Ami pedig azt illeti, mostanra már én avanzsáltam Matyi bevásárlósegédjévé.
Ott tartunk, hogy itthon adok neki pénzt, elmegyünk a boltba, Ő pedig egyedül bemegy magának túró rudit venni. (akkor is simán bemegy, ha sokan vannak és türelmesen kivárja a sorát.) Én nem mehetek be vele, nem engedi.
Remélem az óvodai problémátok hamar megoldódik. Hát igen, nehéz elengedni a kezüket, és az a "rossz", hogy egy idő után már nem lehetünk mindig mellettük, hogy megvédjük Őket.
A rosszullét már biztató!!!!
De azért ne éld még bele magad, nehogy rosszul essen, ha mégsem.. De izgi!!! Nagyon szorítok.
Amikor Ákossal "próbálkoztunk", már rögtön az elején éreztem, hogy valami történt, pedig az első hónapban még időre megjött. A teszt először negatív lett (pár nappal később már pozitív) és a doki bácsim is azt mondta, hogy én bizony még nem vagyok terhes. (én váltig állítottam, hogy igen, de csak mosolygott a bajusza alatt. ha jobban belegondolok, rajtam mindig mosolyog) Vártunk egy hónapot, és mikor elküldött uh-ra nyolc hetes terhes címen, ott integetett nekem egy csodaszép 13 hetes Ákos baba.
Az ovikérdés nálunk még egy nagy kérdőjel. Nálunk csak egy ovi van, de az nem túl színvonalas. (semmi extra igényem nincs, csak a gyerek központú hozzáállás, de az itt hiányzik) Nem messze Gödöllőn van egy ismerősöm, akinek van egy kis magán ovija, de oda meg utaznunk kéne, mondjuk itt legalább jó helyen lenne. De hát ez még a jövő zenéje. Az biztos, hogy Matyi már most nagyon igényli a gyerek közösséget.
Na, megyek, mert már álmos vagyok!
Pussz Mindenkinek!