domanó, a neten olvastam orvosi cikkeket ez ügyben, amikor a családunkban érintettek voltunk.
tájékoztatót én nem kaptam arról, mikor mi történik a bébikkel.
na, akkor leírom, hogy velem hogy volt, amíg még frissek a tapasztalatok
megszületett a kiscsaj, letelt a 2 óra, jöttek érte. gondolom csecsemős nővér vitte el és nem orvos, ugye? mondtam neki, hogy akkor szeretném első éjjel magamnál tartani, és aláírni egy papírt, ha azt akarják, hogy semmit ne adjanak neki, kivéve persze orvosilag indokolt esetben, de akkor szóljanak róla, és kérjék az engedélyem. kategórikusan kijelentette, hogy az első éjjel nem lesz velem a baba, ez felsőbb utasítás, és cukros vizet fog kapni, punktum. na, itt gondolkodtam, hogy milyen betegjogi képviselőt hívjak fel, mert mégiscsak az én gyerekem, nem hiszem, hogy ilyet lehet. lekerültem a gyerekágyra (hajnal volt), jött a reggeli gyerekorvosi vizit, mondták, minden ok a gyerekkel. mondok a gyerekorvosnak, hogy kérem a babát első éjjel, és nem akarom, hogy bármit is adjanak neki. azt mondta, jól van, ha így kívánom. ööö. este mondtam is a csecsemősöknek, hogy én ezt megbeszéltem a gyerekorvossal, azt mondták, akkor jó, maradhat. és valahova szerintem fel is jegyezték, hogy nem kérünk semmit, mert nem adtak cukrosvizes üvegcsét sem, mint a többiek. szóval nem kellett küzdeni. de talán csak azon múlt, melyik gyerekorvos volt ott aznap... a csecsemősök kedvesek voltak, de leterheltek, nem nagyon volt idejük segíteni, nem is vártam el többet.
történtek azért érdekes dolgok: második nap reggel mondták, hogy kicsit sárga, majd este megmérik a bilirubin-szintjét. elvitték, megmérték, majd vártam az eredményt. majd jön az orvos, és elmondja. később kérdeztem, mikor? most látták a másik kórteremben mindjárt jön. 10-ig vártam (8 előtt vették le a vért), bementem megkérdezni. ja, az orvos már visszament a picre. és akkor mi van??? (már rég aludtam volna, ha nem várom az eredményt) hát biztos jó lett. nézzék már meg légyszi. megnézték, rendben van. bahh.
más infóáramlási gondok is voltak: én pl a 3. napon tudtam meg, hogy nekem a cukros menüt kellett volna enni, nem is tudtam, hogy van ilyen... és hogy honnan lehet felismerni. nem baj, a végén megtudtam
szóval összességében én elégedett voltam, de úgy érzem, ebben több volt a szerencse, mint az általános szemlélet.