De jó pocakfotókat látni!!!!!! (De nem vagyok ám telhetetlen.
)
Folyt:
Augusztus 25-én hozhattuk haza, természetesen nem mehettünk be felöltöztetni, csak beadhattuk a ruhákat. Amikor kihozták, nagyon sírt a nyuszika, aztán ahogy elindult az autó elaludt és hazáig (jó egy órát) aludt, itthon aztán felébredt és égtelen sírással követelte a kaját, mert a kórházban szóltak, hogy bocs, de eddig nem etettük meg, biztosan éhes lesz.
Hát az volt. Azt se nagyon tudtuk, hogy hogyan fogjuk meg, mit hogyan csináljunk, de szerintem nagyon türelmes volt velünk. Az első három hétben anyu is itt volt velünk, akkor ránk is fért a segítség, mert elég kemények voltak az éjszakák, sokat sírt a pöttöm, sokszor fájt a pocija. Anyósomék is jöttek minden másnap, mert ők hozták a tejszállítmányt, így néha egy kicsit túl sokan voltunk már. Aztán négy hetes volt a manó, amikor először anyuékat, majd a férjemet és anyósomékat is kiütötte egy vírus. Mindenki tartotta a távolságot és persze mindenki maszkot hordott, így én és Csabi megúsztuk. Viszont jó két hétig eltartott amíg mindenki meggyógyult és közben kiderült, hogy kettesben sokkal egyszerűbben mennek a dolgok. Persze anyósomék azóta is jönnek minden másnap, ami kicsit nehéz, mert abban a pillanatban kiveszi a kezemből a gyereket, de majd megszokom vagy...........
Persze az első hat hétben még voltak ilyen finomságok, hogy kijöttek a gyámhivatalból, meg a tegyesztől, hogy tényleg jól van-e a baba, meg hogy bánunk vele, aztán újra nyilatkoznunk kellett, hogy igen, még mindig szeretnénk ha a kisfiúnk lehetne - mindezért ismét utazhattunk 120 km-t, de a lényeg az volt hogy anyuka ne gondolja meg magát. Ugyanis a lemondó nyilatkozata után titkos örökbefogadás esetén hat hét áll rendelkezésére, hogy visszavonja azt. Csak úgy hozhattuk haza a babát, hogy aláírtuk, hogy ha az anya jelentkezik, akkor egyből visszaadjuk neki a picúrt. Hát nem tudom elképzelni, hogy mit tettem volna ha erre kerül sor, de nagyon rettegtem a telefonoktól abban a hat hétben.
Egyébként nagyon jól viselkedik a kölök, elég ritkán sírdogál, leginkább csak pocifájás miatt, de akkor egy kis torna segíteni szokott. Sokat nevet és nagyon sokféle hangot tud már kiadni. Ja, és úgy nő, hogy lassan már a második teljes ruhatércsere jön.