Kiemelt témák

Sziasztok!!!

Élményekkel telve és mindenre készen itt vagyok!

Berobbantam!

Durr.

Tünci, mit csinált Aida?

Betti, nekem is totál elegem van belőlük, mind a két oldalból. Bár épp most akadt a kezembe egy illemtankönyv, miszerint társaságban nem beszélünk politikáról... Akkor hol beszélünk? Magunkban? Vagy álmunkban, félre.

Rögvest írok még, csak visszaolvasok előbb.

Tünci, azt tudod, hogy át is lehet méretezni a képeidet, ugye? Akkor biztios fölférnek.

az egyik lány a dec.topikból csinált maguknak honlapot.Szerintem nagyon jó lett és már ott az ikres kismama születéstörténete...másfél kilo körüliek a babák,jól vannak...
http://kismami.net/

Kisanya,az a gond, hogy vonalzót akarok saját háttérrel, de ha a 80 pixeles magasságot tartom(ami adott) akkor teljesen elformátlanodik a kép..találtam olyat amit össze tudok nyomni,viszont a prgram a fennmaradó helyet kitölti fehérre...

Jó nekik.

Képzeljétek, én meg elhatároztam, jövő héten elmegyünk Zalakarosra. Nyáron ugye nem voltunk sehol - pont egy héttel a tervezett elutazásunk előtt hagyott itt a kisfiam, csak a gyerekek mentek az apukájukkal 5 napra a Balcsira. Remélem, jó lesz. Csak elvileg pont akkor jönne meg. Azért remélem, megúszom, és tudok majd úszni jó sokat.

Ja értem. Azt nem lehet, hogy keresel egy olyan képet, amit téglalap alakúra ki tudsz vágni szépen, és azt akkor már nem lenne olyan nagy kunszt 80 pixel magasságr átcsinálni. Az irfanview-ban ctrl+R billentyűkombinációval tudod átméretezni, és ha beírod, hogy magasság 80 pixel, akkor ahhoz arányítja a szélességet is, és talán kisebb marad a fehér rész.

Az nagyon jó, hogy mentek pihenni!
Nagyon remélem, hogy azért a téli utazás nekünk is összejön!
MÁr nem is tudom mikor voltunk utoljára valahol,kettesben meg pláne..

Már meg akartam többször kérdezni, hogy Te a gyerekekkel egyedül élsz?
Nagyon nehéz lehet minden segítség nélkül,meg a suli..és emelett még dolgozol?
a kisebbik még nem is ovis ,ugye?Most nem látszanak a nevek, de úgy emlékszem:Aysa?

pont ez az,hogy ami tetszene,az úgy aránytalan..de nem adom fel végleg, hogy legyen neki szép vonalzója.

Sziasztok!
Ez fantasztikus. Én inkább ide jövök az ECDL tanfolyam helyett

Akkor mindenkinek jó kedve van?

Képzeljétek mi lesz itt, ha már szállingóznak a babák. Lesz itt is nagy eszmecsere pukiról, böfiről... Teljesen életszagú lesz a dolog. Elolvassák a címet és ilyeneket találnak. Mert ilyen lesz az élet a kisbabánk halála után. Csak már mindenkinek jönne el, még annak is aki remélni sem meri...

Tünci: az előbb amikor a fiamat akartam a kádba imádkozni pont Kisanyácska jutott az eszembe, hogy ezt ő duplán és szimplán csinálja???

Kisanyácska???

Drága Hettuli!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Opsz! Tünci csak most vettem észre a prividet. Érdekes dolgok ezek, kellene egy önismereti tanfolyam, hátha egyenesbe jövünk magunkkal.

hettuli!

HÁt igen az elmúlt két hónapban nagyon sok mindent tanultam a gépről is,tényleg igaz, hogy ezt úgy lehet kitanulni, ha seggel előtte az ember...mert bizony néha itt vagyok fél nap...

Neked legyen igazad,szeretném, ha év elején már legalább Betti,aztán Boboka is itt babásodna..

Az igazi az lenne, ha mostantól senkivel nem történne semmi rossz..

Akkor ráhibáztam??? Ma férjecském dobbantott itthonról és rám maradt a hisztis kétéves. Imádnivaló, de most gyakorolja, hogy semmi nem jó amit én akarok A te kicsi lányod mintha hasonló korban lenne. Ugyan ezt műveli??? Vagy régen a fiad???

OK Tünci!!!

Lányok! Tessék megjegyezni, hogy a mai naptól senkivel nem fog rossz történni. AKARJUK!!! Hátha bejön

Na megyek, kihalászom. Remélem nem nyomta bele az összes mosakodószert a kádba...

duplán és szimplán

Amúgy édes hármasban, igen... nem egy egyszerű projekt, az biztos. Főleg hogy ők ketten állandóan gyepálják egymást. Ha egyedül vagyok az egyikkel, az szinte paradicsomi állapot, igazán. Amúgy néha akkor is így érzem, mikor ketten vannak, és nem vagyunk itthon (értsd: nem látom az iszonyat kupit), és éppen nem kell valahová időre odaérni. Máskor meg úgyérzem, idegbeteg vagyok. Egy kis egyensúly, az hiányzik nekem nagyon...

Akartam már régebben is írni, ne ítéljétek meg azt az anyát, aki az utcán ordít a kicsi gyerekeivel. Ahogy más is mondta, nem lehet tudni, hogy mi van mögötte... Néha eszméletlenül nehéz.

Tünci, Ajsa a kislányom (amúgy, Betti, a Franciska volt a másik esélyes név, szerintem is nagyon szép), és egy hónap múlva lesz 3 éves, de még bölcsis, mert évvesztes lenne az oviban, és a bölcsinkben egyébként is tízsszer jobb a hangulat, mint az oviban, bár a "tárgyi feltételek" jóval rosszabbak.

Hettuli, a fiamnak nem volt dackorszaka, amikor itt lett volna az ideje. A lányomnak most van. A fiam meg most pótolja. Nagy az öröm.

Viccen kívül: vannak olyan időszakaim, amikor azt kívánom, inkább ütne el egy autó, mint hogy ez legyen...

Nálunk ő szokott ordítani, nem én. A múltkor végig hazafelé a boltból, mert én nem voltam hajlandó a pakkjaim mellett a motorját és ő magát is cipelni. Reméltem, hogy kicsi falunkban senki nem hívja a gyermekvédelmiseket, hogy ölöm a drágám. Mert szerintem totál az jött le, hogy a szemét anya a szabadon maradt bal kisujjával vonszolja a gyereket a fűben. Azért ott, mert az aszfalton azért nem akartam Közben meg húzta a csíkot, mint egy csiga, mert ugye taknya, nyála egybefolyt

Pasi kéne,nem autó!!!

Azért apuka elviszi őket sűrűn?Jó a kapcsolatuk?

Hettuli!
Ez szép lehetett!!!

Akkor meggyőztél. Nekem kell még gyerek, mert annyira nyugodt egyenlőre az életem, hogy bevállalom, mert a végén még megöl az unalom.

Ja az időre menni... Amikor csak úgy sétálunk alig tudok utána menni. A múltkor mondom neki gyere sietünk mert oda akarok időben érni. Erre félúton megfordult és eliszkolt hazafelé, hogy anya én inkább visszamegyek. Vagy kivonul az autóba, beleül az ülésébe és amíg indulni nem akarok ott dekkol, ahogy közelítek az autóhoz kiugrik és eltűnik az udvarban, elbújik a házban vagy éppen telerakja a pelusát... Nem értem, honnan ez az érzék???

Tünci, magadat se hagyd ám ki a sorból
Hát úgy legyen

Azért engem ne várjatok be!
Akkor végülis úgy döntöttél, hogy kb 7 hónap és próbálkoztok?

Hát kb. január vége-február vége volt kitűzve, de úgyis a doki fog majd rábólintani. Remélem, hogy akkor már lehet. Az már 7-8 hónap, meg még lehet az több is, ha elsőkre nem sikerül. De azért reménykedek

Március-Április környékén már ti is próba ugyi?

Tudjátok mi a gáz? Kőkemény bűntudatot érzek, hogy ilyenekről beszélek... Pedig tegnap úgy feldobott az, amit a jósnő mondott, de most per pillanat úgy érzem, hogy még nincs itt az ideje.
Most meg ellent mondok magamnak: egy papírboltban vettem egy 2009-es naptárt, mint amit Lackónak is vettem tavaly decemberben, és beleírtam, hogy mikor indul a próbálkozás, meg, beleírtam Lackókám évfordulóját.

Szóval nem vagyok ma valami nagy egyensúlyban önmagammal

Helyzetjelentés a fürdőszobánkból:

Kisfiam megtalálta az egyetlen, frissen vásárolt tusfürdőmet. Ráéreztem, mert belenyomta a kádba. Hiába, már ismerem egy ideje... De milyen anya az aki egyedül hagyja a gyerekét a kádban??? Tusfürdő hiánnyal küzdő

Boboka!
Gondolj úgy rá,hogy amikor elkérkezik az idő, akkor Lackó küldi a kistesót,és akkor megtörténik...

Én meg arra gondoltam, hogy senkitől nem kaptam babanaplót..pedig én vettem a barátnőmnek,meg a sógornőmnek..majd egyszer veszek és megcsinálom neki és odakerül a többi holmijához...

Tünci: autó kéne, nem pasi! 1000%!

Elhatároztam már, ha fölneveltem a gyerekeimet, zárdába vonulok, és leszek J. menyasszonya, ha már másé nem.

Hettuli!
Legalább nem a posikrémet kente a kanapéra..

Kisanyácska!
Egyszer csak megtudjuk mi a helyzet NÁlatok!

De nem lehet ám csak úgy egyedül lenni egy ilyen szép, fiatal, okos nőcinek!!!

Boboka, ez már csak így lesz mindig. De az már szép teljesítmény, hogy ilyenek eszedbe jutnak. Én például azon is agyalok folyton, hogy kell-e a fiamnak kistesó. Mert rá tudok/tudtam teljesen figyelni, de a másodikra már semmikor nem lesz annyi idő. Igazságos ez az elsővel? Hogyan éli meg a második? Én első gyerek voltam (első, első, nem úgy, mint a fiam...) és máig is érzem, hogy osztatlan figyelemre van szükségem.

Nem tudom!!!

Tünci: visszamenőleg babanapló???

Majd kapsz, ha aktuális lesz!!! Mondd milyenre vágysz és már be is szerzem. De csak akkor, ha megígéred, hogy 40 heti anyaggal szolgálsz!!!

Hallottam olyat, hogy egy ikerpár egy teljes babakrémet szétkent a szobájában. Ugyanők segítettek a szüleiknek a régi tapétát leszedni a falról. Felrakták az újat és a kis édesek másnap reggel a szüleikhez vándorolva végig leszaggatták a friss ragasztást az előszobában. Micsoda szép reggel lehetett!!!

Tünci, én kettőt kaptam, és az egyik elég lányos. Ha elfogadod én nagyon szívesen odaadom az egyiket. Csak még majd szólj rám a találkozó előtt, hogy itthon ne felejtsem.

Igen, ez jó hozzáállás, próbálom így felfogni.

Hettuli, biztosan ügyi leszel:)

Kisanyácska, édes hármasban mentek majd fürdőzni?

Hettuli!
arra gondoltam, hogy amit felírtam kis pairokra, hogy mikor mozdult meg,meg ilyenek..bár most, hogy belegondolok, olyan sok mindent nem tudok beleírni,meg ragasztani hajtincset...
A többit meg mindent leírok ide.Akkor ez a babanaplóm!

De Ari vagy Boboka!
Dehát lányos a vonalzód....

Én is mindenképp meg szeretném a Lackóét csinálni, névvel, születési súllyal, fényképekkel, csak sajnos ugye elég kevés oldalt tudok majd kitölteni. Már akkor meg szerettem volna, mikor elment, de még nem volt erőm hozzá.

hettuliünci: visszamenőleg babanapló???

Majd kapsz, ha aktuális lesz!!! Mondd milyenre vágysz és már be is szerzem. De csak akkor, ha megígéred, hogy 40 heti anyaggal szolgálsz!!!

Hettuli, te írtad, hogy fő az őszinteség:)

Ne haragudj, de egy kicsit ez olyan volt, hogy már minek, erről már úgyis lecsúsztunk... Violának is volt születési súlya, stb. Hidd el, neki is jár babanapló.

Tünci, szerintem a kistesónál nem lenne erőm abba írni, amit Lackó kapott. Megírom az övét, a lányosat megírod Violának. Ok?

Na, mondom, és ne haragudj, Tünci, hogy ilyen hülyén intéztem eddig. Mindig csak valami, ami igazán semmi.

Úgy volt, hogy Andris születése után két hétig velem volt Pieter. Aztán beállított az előző kapcsolat, együtt elmentek Hollandiába, hogy idehozzák a konyhabútort, amit a csaj, nevezzük Nellinek, ott megvett, meg Pieter elintézze, amit nem tudott. Mert ugye amikor múltkor kint volt, két nap után hazajött, mert meghalt a kisfiunk.
Ekkor - tehát a vetélésem utáni két hét elteltével, a második hollandiai útjára - úgy engedtem el, hogy ne találkozzunk többet, amíg el nem dönti, hogy engem akar. Párszor lefeküdt Nellivel, "hogy megtudja, milyen". Én meg nagyon megértő és támogató leveleket írogattam neki, bár tele voltam kétséggel. Együtt visszajöttek Mo-ra, és két végigbőgött hét után találkoztunk egy félúton lévő városban, mert volt a szülinapja. Ekkor azt mondta, nem tud nélkülem élni, és soha többet nem fog lefeküdni Nellivel, mert rájött, nem ez kell neki. Én meg, miután az első kiakadáson túl voltam, mondtam, jól van, majd élhet velem, ha Nellivel lezárták a kapcsolatukat. És azt is mondtam, én addig le nem fekszem vele, amíg ki nem nyilvánítja, hogy komolyan elkötelezte magát felém.

Tovább is van, mondjam még?

Igen,mondjad...

mondjad...mondjad

Köszi, Tünci....

Ezek után két hétig megint nem találkoztunk, ők együtt laktak a kis faluban, ahol Pieternek háza van, és gondolom, szenvedtek azon, hogy most mi legyen.

Amikor legközelebb eljött P., lefeküdtem vele, bár előtte elhatároztam és neki is elmondtam, hogy nem fogok (ld. fent). Már szex közben is sírtam, utána lezuhanyoztam, és dörzsöltem le magamról a "koszt", majd ollóval nekiestem a hajamnak, és levágtam. Két nap múlva nyugodt lélekkel meséltem az anyahelyettesítő drága ismerősömnek, hogy Pieterrel minden OK, csak lelki síkon vagyunk együtt. Szóval teljesen kiesett a szexes délután, és mikor újra eszembe jutott, nagyon-nagyon megijedtem, hogy ez ilyen traumatikus esemény volt, vagy megőrülök, vagy mi lesz.

Legközelebb Pieter kijelentette, hogy engem akar, nem tudja, működni fog-e a dolog, de mindenképpen megpróbálja (értsd: munkát vállalni itt, elviselni a tömeget és a zajt, és függetleníteni magát Nellitől anyagi és lelki értelemben egyaránt).
Szép és jó, de én ekkor már nem voltam túlzottan lelkes, egy kicsit már kiégtem a sok várakozás után. Azért rossz sem volt, hogy itt volt, a gyerekek is végre találkoztak vele, és ők imádják P-t. Én is kezdtem újra fellelkesülni.
De: másnap este jött az email, hogy valami nincs rendben kettőnk között, és hogy mégsem fog ez működni. Értitek: miután kinyilvánította, hogy én vagyok a szerencsés nyertes.

és köszi, Boboka...

tovább, tovább...

Egy hét múlva megint jött, most már felhőtlen szex és boldog hancúrozás a gyerekekkel, közben: "Nagyon szeretlek, de nem fog ez így működni. Bárcsak ne szeretnélek ennyire, akkor könnyebb lenne befejezni" stb. "Jobb lenne, ha mást találnál magadnak, te jobbat érdemelsz. Én nem nem akarok, hanem nem tudok így dolgozni. Ha valakinek hiányzik egy fél lába, senki nem mondja, hogy miért nem dolgozik, hát, én is így vagyok vele... ha dolgoznom kell (szokványos, tanítós-városba bejárós munkát), meglátod, hogy bele fogok őrülni. Tudom, hogy megígértem, hogy megpróbálom, de néhány évig menni fog, de utána összeroppanok, tudom, már megtörtént. És kinek lenne jó ez?"

(Pedig semmi anyagi támogatást nem kértem tőle, csak azt várnám el, hogy saját magát tartsa el, és ha lenne közös gyerekünk, őt is, felerészben...)

Na, ekkor mondtam neki, hogy bekaphatja (csak finoman). Hogy belőlem hülyét csinál, és tönkretesz, az még rendben van, de hát itt van ez a két gyerek, akik fél ven belül elveszítették az apjukat (mert külön költöztünk), a kistestvérüket (Andrist), és most még őt (Pietert) is? Hát ilyet nem lehet játszani... Igen, tudja, igzam van, és nagyon sajnálja, ő is majd beleőrül, csak a meghalásnak lenne értelme, mert nem fogja kibírni nélkülem, de érzi, hogy nem leszünk képesek az életünket együtt vinni.

Most mennem kell,perceken belül megjön az uram..csak holnap tudok reagálni...

jó éjt,puszi

Tünci itt virtuális ölelést szokott küldeni, de ha nem haragszol Kisanyácsak (megint csak nem tudom, hogy ezt itt ki lehet e írni:)) én küldenék egy nagy virtuális seggberúgást Pieternek Ezt nem észrevenni, hogy mekkora értéket enged ki szépen a kezei közül azzal, hogy szépen elmar maga mellől

Jó éjt Tünci

Azt megkérdezhetem, hogy a gyerekek apukájától Pieter miatt költöztetek el/szét?

Ugyanezen este, amíg mi a föntieken szenvedtünk, és P. készült elmenni, a kisfiam felöltözött, és ment kifelé a házból, hogy ő megy Pieterrel... Mehetett volna, dehát Nelli még ott lakott Pieterrel. Úgy kellett letépni Pieter lábairól, a fiam üvöltött.
Pieter is majdnem sírt, persze lekéste a buszt, és 3 óra múlva ment volna a következő vonat, úgyhogy nem mondhattam neki este 8-kor, hogy várja meg, tehát visszahívtam a lakásunkba, várjon itt. Mikor mondtam a kisfiamnak, hogy P. lekéste a vonatot, és egy kis időre visszajön, megint sírva fakadt szegény. Aztán P. telefonál, hogy mégiscsak elmegy, egy másik faluba megy vonat, és kimegy érte a Nelli. Na, mondom neki, ezt ne csinálja, ne készítse ki teljesen a gyerket. Úgyhogy visszajött hozzánk, és elment a óra múlva menő vonattal haza.

Jó éjt, Tünci, és várom a véleményed holnap! De azért már befejezem a balladánkat, ha már így belelendültem.

Boboka, lehet hogy nem ártana neki... Amúgy a gyerekek apukájával (akinek a neve szintén ama P-betűs igen gyakori férfinév csöbörből vödörbe?!?) nem Pieter miatt költöztünk szét, már éek óta rossz volt a kapcsolatunk, és állandóan felbukkanó téma volt a szétválás. Pieter csak az utolsó csepp volt a pohárban, ami nem akadályozta meg azt, hogy a gyerekeim apjának ismeretségi és rokoni körében én legyek bűnbaknak, sőt, gondolom k#rvának kikiáltva. Ja és persze, a Nelli oldaláról is az vagyok gondolom, a kis magyar k#urva.