Köszi, Tünci....
Ezek után két hétig megint nem találkoztunk, ők együtt laktak a kis faluban, ahol Pieternek háza van, és gondolom, szenvedtek azon, hogy most mi legyen.
Amikor legközelebb eljött P., lefeküdtem vele, bár előtte elhatároztam és neki is elmondtam, hogy nem fogok (ld. fent). Már szex közben is sírtam, utána lezuhanyoztam, és dörzsöltem le magamról a "koszt", majd ollóval nekiestem a hajamnak, és levágtam. Két nap múlva nyugodt lélekkel meséltem az anyahelyettesítő drága ismerősömnek, hogy Pieterrel minden OK, csak lelki síkon vagyunk együtt. Szóval teljesen kiesett a szexes délután, és mikor újra eszembe jutott, nagyon-nagyon megijedtem, hogy ez ilyen traumatikus esemény volt, vagy megőrülök, vagy mi lesz.
Legközelebb Pieter kijelentette, hogy engem akar, nem tudja, működni fog-e a dolog, de mindenképpen megpróbálja (értsd: munkát vállalni itt, elviselni a tömeget és a zajt, és függetleníteni magát Nellitől anyagi és lelki értelemben egyaránt).
Szép és jó, de én ekkor már nem voltam túlzottan lelkes, egy kicsit már kiégtem a sok várakozás után. Azért rossz sem volt, hogy itt volt, a gyerekek is végre találkoztak vele, és ők imádják P-t. Én is kezdtem újra fellelkesülni.
De: másnap este jött az email, hogy valami nincs rendben kettőnk között, és hogy mégsem fog ez működni. Értitek: miután kinyilvánította, hogy én vagyok a szerencsés nyertes.