Kiemelt témák

Sziasztok! :-))) A lakótelepen nagyon hangosak a kisgyerekek. A mi emeletünkön két anyuka is lakik és összesen három kisgyerekük van. Mindig sikítóversenyt rendeznek, dörömbölnek, ordítanak és ráadásul hajnali 6-kor és éjjel 10-kor is. De vajon a kisbabáknak mekkora nyugalom jut egy hangos lakótelepen?

Szia Edit!

Én nem lennék emiatt kétségbeesve. Pár év múlva a tiéd lesz akkora, mint ezek a most sikító, dörömbölő stb. gyerekek, és akkor azt fogod mondani, hogy ez van, gyerek szegénykém. Igyekszik mindenki (kivéve aki nem) arra nevelni a gyerekét, hogy a lakásban azért csendben legyen (a szülő sem élvezi fenti zajt), de hát ez van. A kisbabák meglepően jól kikapcsolják, megszokják az ilyen zajokat. Én egyszer este nyolckor mentem a szembe szomszédhoz, akik a bejárati ajtót szerelték, hogy talán az egész napos fúrás után most már hagyják abba tekintettel a babára. A baba meg közben édesdeden aludt.
SZia:
ILdi

Szia Ildi!


Tényleg a babád aludt a fúrás közepette? Tudod, átjöttek egyszer hozzánk a szomszédok, hogy ne csapkodjuk az ajtót, mert felébred a kislányuk. Nagyon szégyelltük magunkat.

A kettővel alattunk lakó pedig a szomszéd zenahallgatásától nem tudta elaltatni az gyermekét, és kijártak a Duna-partra aludni, mert ott legalább csönd volt. A hangosan zenét hallgató lakót pedig együttesen feljelentettük.

Egy kertes házban is nagy a zaj?

Sziasztok !

Sajnos a kertes házban is előfordulnak kellemetlen zajok, nálunk a szomszédnak van 2 IFA-ja, egy traktorja, egy kis teherautója, van hogy egész nap járatja, tővig nyomja a gázpedált, nemhogy zajos, de borzasztó büdős is, csak úgy dől be a fűst.
Mellette van vagy 5-6 kutyája, azok ugatnak, megköti néhányat, azok meg vínnyognak, akkor jól elveri Őket. A kislányomat ki se tudom rakni aludni a kertbe. Borzasztó.
Másik szomszédunkban meg kis bolt van, oda meg jönnek a áruszállítok, dobálják a rekeszeket, csörög a sok üveg, egész nap ajtócsapkodás ... stb.
Persze nem mindenhol ilyen rémes a helyzet, de mi nagyon kifogtuk.


Sziasztok Szilvy

Hello Szilvy! Mi mostanaban szeretnenk epitkezni. Ezek szerint jol meg kell valasztani a helyet. A kutyaugatástól és kakaskukorékolástól félek. Aztán még zavarn az is, hogy ha barkácsolnak, fúrnak- faragnak a szomszédban.

Bár itt, a lakótelepen még nagyobbak a zajok. Talán a kertes házban messzebb vannak a szomszédok, nem lehet minden szisszenésüket hallani. A lakótelepen hallani, ha sóhajt valaki, vagy beszélget. Mindent hallunk, amit a szomszédok csinálnak.

A kertes házban ennél jobb. Igaz?

Kedves Mindeniki!

humornak szántam a megszolítást, remélem nem haragusztok.
Panelben lakiunk, béreljük, tetőteret építennek a szomszédok. Sokszor nem tudom hová meneküljek a kislányoommal( másfél éves). Szóval iszonyu. Elmentünk nyaralani Balonra keretes házba. Mint ha nem is lett volna gyerekem, kint játszott az udvaron magában és nagyon jól elvolt.
Mióta haza jöttünk egyfolytában csak ki fele mutat az ablakon.
Már tudom miért olyan nehéz, mert be vgyaunk zárva egy panelbe, ami nem is a mienk
ÜdV:
Mary

Kedves Mary!

A panelnek jó árai vannak. Érdemes lenne kertes házra cserélnetek. Mit szólnál ehhez? Persze, nem Pesten lenne, hanem csak Pest megyében. Ott olcsóbbak a házak. Pl. Érden olcsóbb és Gödöllőn, Gödön, Biatorbágyon. Tudom ajánlani ezeket a környékeket.

Én még szeretnék cicát is és ő is csak kertes házban érezné jól magát. Én még sosem laktam kertesben, de nagyon vágyom rá! Saját veteményem lenne és minden nap kiülnék napozni a kertbe. A meleget is könnyebb lenne elviselni, mint a lakótelepen. A telepen nyáron hőguta van, nem mozog a levegő, perzsel a beton, de az árnyas fák alatt egy kertben biztosan jobb lenne nyáron is.

Edit

Sziasztok!

Hát igen, a kertnek hatalmas előnyei vannak, amíg nekünk nem volt, állandóan anyósomnál lógtunk, akik falun laknak.
Én most már mindkettőt kipróbáltam.
Zaj itt is, ott is van. Rengeteg függ attól, mihez szoktatja az ember a babát. Van, akinél meg se szabad szólalni ha -akár a másik szobában- alszik a baba. Másoknál meg egy szoba van, a gyerek meg teljesen megszokta, hogy pl. tévé zaja mellett alszik. Szerintem valami középút kell, nem jó, ha túl nagy csendet teremtünk körülötte, de azért igyekezni kell a nyugalmat megteremteni neki.
A szomszédok sajnos adva vannak, hát aki költözik, tényleg jól teszi, ha megnézi mik vannak a közelében. (Mi is kiköltöztünk kertbe, aztán kétoldalról teherautókat járat ugyanaz a szomszéd. A kutyák pedig nekem főleg este zavaróak, amikor amúgy viszonylag csend van, a lakásban is, és azok meg valahányszor valaki elmegy az utcában, rákezdenek.)
A panelban nyaranta hallgattam amint a kávéját kevergeti a másik folyosós szomszéd, akinek a konyhaablaka felénk nézett. Meg éjjel a lent mászkáló emberek beszélgetését is lehetett érteni. De pl.a liftet, ami nekünk pont a gyerekszoba mellett volt, teljesen megszoktuk.

Ja, a kakas szerintem nem zavaró, bár én Pesten lakom, ott olyan sok nincs, bár pl. liba van a közelben. De szerintem a kakas nem zavarja az embert, a kutyák durvábbak, meg a macskák párzáskor, hát ez utóbbi hátborzongató, főleg ha éjjel erre ébred az ember!

A fúrásoktól mindig tartottam, a nappali alvásoknál is, pláne ha épp előtte sikerült letenni aludni. De meglepő módon tényleg jól bírta. (Amúgy ez azóta is igaz, lehet szilveszter, meg petárda, de anno akkor volt Békásmegyeren egy híres robbanás is, mindent átalszik. )
Sziasztok:
Ildi

A lakótelepnek is vannak előnyei:
-tuti hogy vaan játszótér
-könnyebben találsz társaságot magadnak és a csöppnek is
-nem kell füvet nyírnod
-nem szöknek el a háziállataid

Szia Névtelen!

A háziállatok a lakótelepen gondolat, hát én nagyon utáltam a lakótelepi háziállatokat! Amúgy olvastam olyat, ahol lakótelepen elszökött egy mérges kígyó...
A fűnyírás nem egy egetverő dolog.
Játszótér meg nem nagyon kell kertes házban.
Társaság? Nekem a panelban nem lett egy jószomszédom, barátom sem három év alatt. elnéztek az emberek egymás mellett. Most van.

Amúgy tényleg vannak előnyei a lakótelepnek:
-sokkal közelebb vannak közértek, mindent megvehetsz igen rövid idő alatt
-ugyanígy nincsenek távolságok az óvodát, iskolát illetően sem
-egy lakótelepi lakás a sokadikon könnyebben védhető a nemkívánatos látogatóktól
-véges a lakás területe, valahogy nekem mindig kevesebbnek tűnt az elvégzendő munka, mint amióta kertes házam van, de ez nem a kertet jelenti


Amúgy nekem a nagy különbség a függetlenség: nem függök annyira a szomszédoktól, mikor áztatják el nekem a lakást, fizetik-e a közös költséget és rám sózza-e a ház tartozásait a közműcég, ill. jut-e pénz a ház felújítására. A magam ura vagyok, igaz mindent nekem kell elintéznem, de nem iszom annyira mások hülyeségeinek a levét.
Ildi

A kertes ház előnye pl. hogy zöldben lehetsz, nyáron nincs olyan meleged, mert csak kiülsz egy árnyas fa alá és hűsölsz és az is nagyon jó, hogy nincsen közös költség, akkor fűtöd be a házad, amikor akarok és nincs nyáron 2 hét, amíg elzárják a meleg vizet. A lakótelepen elzárják a melegvizet, mert karbantartás van általában.

Viszont a lakótelepen biztonságosabb a magasabb emeleteken szerintem is. Mert csak az ajtó felől törhetnek be és azt ráccsal védeni tudod. Meg aztán senki sem néz be a konyha- vagy füdőszobaablakon.
Míg a kertes háznál valahogy nehezebb védeni a házat. Ezzel egyetértek. Mindegyik ablakon benézhetnek. Éjszaka nagyon félelmetesek a hangok, ahogy a ház oldalához nekiverődik egy-egy ág, vagy ahogy a macskák ugrálnak a kertben.

Sziasztok Lányok!
Hihetetlen jót derültem a tapasztalataitok fanyar humorán.Néhány szociológus és ingatlankereskedő sokat meríthetne belőle.Én azon ritka "állatfaj" vagyok, aki már mindent kipróbált.Igaz panel helyett egy ősöreg budai kőrgangos bérház negyedik emelete jutott.Állítom, a különbség nem sok...Ez volt az első.
Utána következett egy "elit" III.ker-i családi ház.Itt született a ma már 26 hónapos lányom. Majd immár 6 hónapja most egy dunakanyari falu üdülőövezetének állandó lakosai vagyunk.
A menekülési folyamat - egyre messzebb Bp.-től - egyértelmű.Amit megállapíthatok: a helyzet egyre jobb, de egy tuti: a Family Frost szombat délután alvásidőben itt is elcsilingel!!!!!!
Szóval a tapasztalat gyűjteményem óriási, amit igény esetén szívesen megosztok.
Csak egy vígasztaló mondat a paneleseknek: Ma egész délután ( 15km oda - 15km visza autózás után ) a Békásmegyeri Máltai játszótéren nyeltem a port a lányom napok óta állandósult nyaggatásának eredménye képpen....No comment.

Sziasztok
Babsy

Hello Babsy!

Engem érdekelnének a tapasztalataid a lakásokban.
A panel negatív oldalához szeretnék még hozzátenni egy tényt: mától nincs melegvíz nálunk egy hétig.
Ezt el is felejtettem, hogy minden nyáron karbantartás van és egy-két hétre megszűnik a melegvíz. Ez miért kell? Nem tudom. Ilyenkor a mosógépből folyatjuk a meleg vizet. Rettenetes az arc- és fogmosás jégkockákkal és a mosogatás sem olyan hatékony.
Aki teheti, elutazik erre e hétre, de nekem nincs szabadságom, nincs pénzem. Marad a nélkülözés.

Tegnap (vasárnap) zenei párbajt rendeztünk megint a lakótelepen. Az alattunk lakó 22 éves hülye srác megint délután 3-kor elkezdte nyomatni a techno zenét. Egyszer már befenyítettük, hogy feljelentjük ezért,m ert az egész házat zavarja. Akkor abbahagyta és 1/2 évig meg sem nyikkant. De most újra kezdte. Ilyenkor mozognak a bútorok, az asztalról lassan leugrál a pohár víz és a földre esik, a kép elromlik a tévén, berezonál minden. És nagyon megfájdul a fejünk.

Először lekiabáltunk neki, hogy kuss már. De ettől mégjobban felhangosította. Aztán több ablakból is kihajoltak már az emberek és ott beszéltük meg, hogy milyen bunkó ez a lakó.
Végül eszünkbe jutott a megoldás: lekapcsolni a villanyóráját. Zseniális és radikális ötlet.
Kint van az órája a folyosón, hozzá lehet férni. És amikor kijön a lakásból, hogy visszakapcsolja, már ott várja őt 4-5 izmos házlakó és jól megverik.

De ezt megérezte és abbahagyta a zenélést, pedig alig várjuk már, hogy még egyszer bömböltesse a technót, mert nagyon meg fogjuk leckéztetni. Én már alig várom.

Ő nem tudja nálunk szintén lekapcsolni a villanyórát, mert nálunk a folyosón rács van, és nem tud bejönni. De náluk nincsen rács.

Milyen ötlet?

Ilyen dolgok vannak nálunk állandóan. Egész hétvégén kopácsolás és fúrás volt, de ez még halk. A techno zene nagyon rossz, akkor aludni sem lehet és lüktet a fejem és az ágy is körülöttem.

Segítség!!!!

Edit

Nekem nagyon nagy szerencsem volt, hogy sikerult a lakoteleprol elkoltozni, pedig csak negyemeletes volt a hazunk. De a velnk szmben lako alkoholistat minden este kizarta a lakasbol a felesege, es az "uriember" a lakas ajtaja eloot szidta uvoltve a csaladjat, az ajtot rugdosta, tobbszor a rendoroket hivtuk ki, egyszer az alattunk lako csaj miatt az akciocsoport volt a hazban, mert a holgy elfelejtette bevenni a nyugtatojat es kessel kergette a csaladot. Gondolhatjatok, kis hijan elajultam, amikor az esti setabol arra jovunk haza, hogy egy csomo feketeruhas izomkolosszus sorjazik be a hazba...
Hihetetlen volt!!!
Most sem kertes hazban lakunk, de itt csak nyolc lakas van, egyemeletes az egesz haz. Es mivel jol ismerjuk egymast, szinte baratok vagyunk a tobbi lakoval, minden bajunkat meg tudjuk veluk beszelni. Es ha valami problema van, (zaj, stb), szolunk a masik csaladnak, tehat tudunk veluk KOMMUNIKALNI< ami nagyon fontos.
UDV
Eva

Kedves Éva!

Minél kevesebb szomszéd, annál jobb. Mi nagyon jól kijövünk az emeletszomszédainkkal, azonban az alattunk és felettünk lakókat nem ismerjük és nem is szoktunk beszélni egymással.
A közvetlenül alattunk lakó idős nő egyedül neveli a 17 éves lányát. Mindig ordít vele, múltkor bele akarta vágni a kést. Ki akartam hívni a rendőröket, de végül is nem kellett, mert abbahagyták. Az idős hölgy mindig reggel 6-kor ordít a lányával, ha pedig ők nincsenek otthon, akkor a lakásban hagyják a kutyájukat, aki nagyon vonyít.

Mi is már menekülnénk a lakótelepről, csak egyelőre nem találunk kertes házat 5 millióért sehol. Tudtok tippet adni hol keressük?

A kommandósok miért jöttek ki? Bejelentették a késelős csajt?

Edit

A szomszedok hivtak ki a kommandosokat, mert nem birtak az uvoltest. Egyebkent, ha Pesten akartok maradni, nem tudtok majd kertes hazat talalni, annyi penz a vilagon nincs, amennyiert ott hazat lehet venni. Mi irto klassz helyen lakunk, Tihanyban a Balatontol 100 meterre, itt is csillagaszati arai vannak a hazaknak.(gondolhatod, ha egy telket 10 millioert adnak, milyen arai lehetnek a hazaknak....)Mi is szeretnenk majd egy kertes hazat, de tavolabb a Balcsitol, ott olcsok a telkek. A lenyeg, hogy varoskozelben legyen.
Eva

Szia Éva!

Emlékszem, annak idején még én akartam lakótelepre költözni, mert az olyan jó és biztonságos. Közel laknak az emberek, ha segítségért kiáltok, 5-en jönnek át segíteni egyszerre. Stb. Magány ellen is jónak találtam a lakótelepet. De tévedtem...

Arra nem gondoltam, hogy soha nem tudok majd pihenni és tanulni és délig aludni. És a vízelzárásról nem is álmodtam.

És itt van még az a tény, hogy a beton nyáron nagyon fokozza a meleget. Meg lehet buggyanni. Szeretnénk egy légkondit, de az plusz pénzt jelentene. Télen viszont a központi fűtés a rossz, mert mindig baj van a radiátorokkal, mindig levegősek és mindig hideg van egy-egy szobában. Ráadásul október 15-től van csak fűtés, ami késő, hiszen már szeptembertől hideg van.
Az ablakok szigetelése pocsék, simán behúz a hideg. A rovarírtás eredménytelen: akármennyi mérget permeteznek szét, a piros fáraóhangyák létszáma nem csökken. Már csak röhögnek az írtószeren, sőt kifejezetten jót a népszaporulatuknak. Nálunk egyik rovarírtó szer sem jött be még. Soha nem lehet előlhagyni a kenyeret, vagy bármit. Még a sóba is belemásznak, a teafűbe is.
Nálunk a hűtőben van a cukor, a mikróban a kenyér, hogy nehogy kis hangyákat ropogtassunk. Semmit nem lehet előlhagyni. Szerintem egy bogárfarmon kevesebb élősködő lakik, mint nálunk. Pedig nem tartunk döglött macskát a lakásban, hogy arra járnának rá és rendszeresen takarítunk.

Olyan is volt már, hogy a melltartómban mászkált a hangya. Ráadásul a ruhákon kívül imádják még a papírokat is. A papírzsepi, szalvetta mindig tele van vörös dögökkel. Mindenre rámennek, még a húsra is. És semmitől sem halnak meg.

Jaj, és eszembe jutott még az, hogy olyan közel vagyunk egymáshoz mi, lakók, hogy érezni, milyen illatú ételt készít a másik. Csomószor előfordult már, hogy fogyókúrázni szerettem volna és egész nap csak fénnyel és energiával táplálkoztam. Azonban az alattunk lakó finom disznósültet készített, és direkt órákig sütötte, hogy kész: feladtam és én is zabálni kezdtem. Vagy vasárnap reggel mindig tojásrántotta készül náluk és annak is isteni illata van, muszáj zabálnom nekem is. A fasírtot és finoman készíti az alattunk lakó. Csodálatos illatú ételeket készít, így aztán miatta sem tudok koplalni.

Majd még folytatom: Edit

Lakótelep és a magány témában:

Valahogy érdekes módon a nagy közösségben, a lakótelepen is lehet magányos az ember. Sok ember magába forduló és barátságtalan. Vannak bolondok is (igazi kartonnal a klinikán) és vannak agresszívek is, akik csak azért is zavarják a szomszédaikat. Direkt.

A kertes házban pedig a természet hangjai rosszak lehetnek (tücsök, kutya, kakas, bagzó macskák).

Aztán az sem jó, ahol munkások laknak a szomszédban és egész nap az ipart űzik a hangos gépekkel.

De ha nagy csönd lenne, az sem lenne jó, mert az meg félelmetes.

Szerintetek mi lenne az ideális lakóhely?

Képzeljétek, tegnap ki kellett hívnom a rendőrséget. Meséltem, hogy a lakótelepen szörnyű zenehallgatás, üvöltés van minden nap, nem lehet pihenni sem.
Hát, már évek óta az alattunk lévő emeleten valaki techno zenét üvöltet. Hallottuk már hírét annak a családnak, kábítószeres ügyeik is voltak (de ezt csak pletyka). Hát ott két tesó lakik: egy fiú és egy lány, kb. 22-23 évesek. A zenei ízlésük miatt sokszor kora reggel kiugrunk az ágyból, vagy késő este sem tudunk pihenni és a vasárnapjainkat is elrontják. A technót nagyon nyomatják.

Vasárnap is délután, a csengespihenő alatt bedobtak valami kemény és hangos technót, az ablaküvegeink remegtek a keretben és az egész lakásunk rezgett, vibrált, a falak ugráltak. félelmetes volt ez a hangerő.

Aztán tegnap este 8 körül megint felzendült a techno. Néztem éppen a tévét és egyszercsak éreztem, ahogy vibrálni kezd alattam a talaj, csörömpölni kezdtek az ablaküvegek, aztán lüktető, hasogató érzés csapott a fejembe, mintha migrénem lenne. Hát, persze,hogy a techno volt az. Bömbölt a zene. 1/2 órán át bírtam, aztán többen kihajoltak az ablakon is kiabáltak, hogy hagyja már abba az a bunkó a zenét. Már az utcán is meg-megálltak az emberek, kezdtek gyülekezni, mert olyan nagy volt a csimm-bumm. Ordítás, zene, őrület.

Aztán én kihívtam a rendőröket csendháborítás miatt. Azonnal kint is teremtek és becsöngettek a lakásba. Képzeljétek, a csaj, aki ott lakik be volt lőve, iszonyúan nézett ki, fekete karikák a szeme alatt. Ne tudjátok meg!

Lehalkította a zenét. Egyelőre ennyiben maradtunk, de lehet, hogy még ma feljelentjük ezt a családot.

Tudjátok az a fura, hogy évekig senki semmit nem tett a házból és panaszkodott ugyan, de nem merte feljelenteni őket. Volt egy anyuka, aki inkább kivitte a ligetbe sétáltatni a gyerekét, hogy ott aludjon, mert a lakásban nem tudott megmaradni. Az a hölgy is inkább eltűrte a zajt, de nem mert szembeszállni a szomszédaival.

Mi 4 éve hallgatjuk a zenét, most eljött a feljelentés ideje. Miért kell állatként viselkedni egy-egy fiatalnak a lakótelepen? Jó lenne, ha lenne házirend és ellenőrök ügyelnének arra, hogy betartják-e.

Pl. a fúrásnak meghatározott ideje lenne és tényleg csak akkor lehetne. Akkor fel lenne rá készülve mindenki. Nem szabadna zenét hallgatni, csak meghatározott időszakban.
Nem lenne jobb?

Edit

Sziasztok!

Mi egy igazi VIII. kerületi körfolyosós bérházban lakunk. Szerencsére a lakók összetétele nem túl rossz, bár van alkoholista, bulizós fiatal, sipákoló öregasszony, stb. Eleinte a szomszédainkkal sok gondunk volt. Amikor eszükbe jutott, legyen az éjjel 2 vagy reggel 6 óra bekapcsoltak valami zenét vagy full hangerőn a tévét és ez volt a szórakozás. Keztem megelégelni. Eleinte csak a falon dörömböltem, hogy csend legyen aztán ha ez sem hatott fogtam magam és átmentem. Szerencsére ennek mindig lett foganatja. (Itt jegyezném meg, hogy milyen bátor ember az én uram, nem félt átküldeni engem! :-) )
Szóval ők lassan megszelidültek. Most új lakó érkezett a házba, aki szintén technóhívő, úgyhogy némely estéken ismét veszem a bátorságom és megyek
"megverekedni" a csöndért.
De nem ezek okozák nekünk a legtöbb fejfájás.
Az utcát amelyben lakunk az utóbbi egy évbe négyszer bontották fel. Legutobb egy erősáramú kábel cseréjét végezték teljes négy héten át. Ez úgy történt, hogy minden áldott reggel 7 és fél 8 között elkezdték légkalapáccsal bontani az aszfaltot. Nagyon kellemes volt erre ébredni. Az utcánk egyirányú szűk utcácska, mi az elsőn lakunk, szóval sejthetitek. Ráadásul mikor azt hittük, jön a hétvége kicsit pihenhetünk, akkor is erre kellett ébrednünk. Mikor lementem és megkérdeztem, hogy mégis hogy gondolják ezt, a válasz az volt, hogy a munkásoknak csak 7-től 1-ig van a munkaideje és ezért nem tudják máshogy csinálni, De ne izguljak, mivel másnap ünnepnap lesz (Pünkösd) majd csak 8-kor kezdik. És ez igy ment négy teljes héten át. Majd megőrültem. Nem létezik nincs erre valami szabály, hogy mikor lehet ilyen munkálatokat végezni.
Jól kidühöngtem magam.
Egyszóval itt sem jobb, mint a lakótelepen.

Üdv:Garam

ui.: Ubika békésen átaludta a légkalapácsolást!

Kedves Garam! Rettenetes lehetett a légkapalács! Nálunk szemben van a hőszolgáltató központ, vagy mi. Azt szokták felújítani, heggeszteni és kopácsolni. Éjjel 1-kor (télen, a fűtésidény alatt) szokott lenni egy hajókürt-szerű erős zúgás. Ez rendszeres, csak a fáradt gőzt engedi ki az automata. Amikor még nem tudtam ezt, akkor megijedtem. Azt hittem, bombáznak minket. Nagyon féltem. Alig mertem az ablakhoz menni, de aztán megnyugodtam, hogy ez csak a kémény.

A VIII. kerület is rossz lehet. És most már rendben van az utcátok? Volt már ház-felújítás? Mert ott is nagy zaj lehet. Egyébként a munkások nálunk is "sikert arattak". A nem messze lévő óvodát ujították fel kb. 3 héten át. És rendszeresen fúrtak-faragtak és minden nap már reggel korán kezdték és az igaz, amit mondtál, hogy délután (mire hazaértem) már senki sem volt az épületnél, nem dolgozott ott a kutya sem. És még hétvégén is melóztak, egy jó vasárnapunk sem volt.

Itt jegyezném meg, hogy a 4 év alatt, amióta lakótelepen lakunk csak egyszer tudtam egy jót aludni, nem is tudom, mi történt a lakókkal, de senki sem zajongott. Én akkor délután 2-ig aludtam és csodálatosan éreztem magam utána napokig. AZért nem akarok igazságtalan lenni, mert végül is a 4 év alatt egyszer igenis jót aludtam ott. Na, ami igaz, az igaz.

A szemetesek nálatok is jönnek, mint a gép? Nálunk minden hétfőn és minden pénteken reggel 1/2 6-kor és csapkodnak, földhöz vágják a konténereket, nem lehet alvással bírni.

A kisgyerekek könnyebben alusszák az efféle zajokat. Érdekes, hogy mi, felnőttek már nem alszunk ilyen jól. Miért van ez?

Az alattunk lakó technós családhoz már a férjem többször is lement és meg is fenyegettük feljelentéssel őket. Most 1/2 évig csend volt, de megint rákezdték. Jó lenne, ha inkább a kellemes 60-as évekbeli zenéket hallgatnák és azt is csak fejhallgatóval.

Más az, ha valaki egyszer bulizik egy jót. De hogy minden nap és mindig? Az már sok!

Edit

Sziasztok,
Garamhoz hasonlóan mi is a VIII. kerben lakunk, bár ahogy szoktam mondani, a jobbik felén. (A SOTE I. klinika mellett, ami már ugye tényleg nem a HArlem.)
Hálistennek nálni két éve volt utoljára aszfaltbontás, de néha vki a házból megbolodnul, a múltkor pl. hajnali kettőkor (!) kezdett el hegedülni. Azt hittzem, rosszul hallok. Van egy-két hoibbant alak a háztban, aik rendszeresen hét közben buliznak, vagy hajnali egykor vmi hirtelen ötlettől vezérelvbe iszonyatosan felhangosítják a tv-t, úgy kb. öt percre. Hogy miért? Szerintem csupán szórakozásból. Nekünk még szerencsénk van, mert a lakásunk nem az udvarra néz (de nem is a zajos utcára, hanem a szomszéd épület zöld, virágos-fás kertjére, szóval nagy szerencsénk van), de két szobánk ablaka egy tűzudvarra, onnan jönnek ezek a szuper zene- és egyéb zajok. Néha az ember hallgathatja a buggyant nénit, aki üvölt a szomszéddal. Báér az legalább szóreakozás, ingyencirkusz...

Szia Edit!

Imádom a dumádat a hűtőben tartott cukorról és a melltartódban mászkáló hangyákról!
Leveleid alapján azt hiszem csak a humorérzéked mentett meg a teljes begolyózástól!
Régen nem röhögtem ennyit!
A hangyák ellen nekem már bevált módszer a fahéj. Igaz, sima hangyáknál próbáltam, de egy nekifutást megér a dolog. Az enyémek baromira utálták.
Várom a kérdésidet a lakásügyeket illetően. Költözni készülsz?
Nem lenne csoda, ahogy a beszámolóidat elnézem...
Ahogy azt a többiek is megírták,a kertes háznak is van sok-sok zajforrása: a szomszéd baromarcú kutyája amelyik csak egy hangon képes vonyítani, az utcában zajló kacsalábonforgók építkezésének zaja, a kettővel odébb lakó kisfiú lábbalhajtós motorjának dübörgése a járdán az ablak alatt ( hozzá tartozó ordibálással), a túlsó szomszéd dallam csengője amit a kertbe is kihangosít (és persze otthoni jó forgalmú irodával rendelkezik),
a kukásautó 1/2 6-kor ott is jár,igaz, egyszer egy héten, csak éppen még a sárga villogója is beordít az utcára néző hálószobád ablakán, a tehetős utcalakók elektromos kapujának fémes csattanása naponta 30-40 alkalommal,a lábszomszéd galambtenyészetének röptetése éles füttyögéssel egybekötve (állítólag megismerik a gazdi füttyögését és arra jönnek vissza a ketrecbe), télen éjszaka és hajnalban a stréber utcalakók hólapátolása (mert az már igaz, hogy könnyebb eltakarítani amíg a gyalogosok nem tapossák le, de hó ugyebár elég extrém időpontokban tud zuhogni..)és sorolhatnám tovább.
Egyszóval a kertes ház sem fenékig tejfel.

Üdv
Babsy

Szia Babsy! Én is sokat nevettem az írásaidon. Szuperek! Akkor folytassuk is a felsorolást.

Nálunk igaz, hogy kulccsal zárható a lépcsőház külső ajtaja, de hiába minden kulcs. Mindig vadidegenek mászkálnak a házban. Hogy azok hogy jutnak be? Rejtély. Sokszor előfordul, hogy vasárnap ebéd közben csöngetnek. Gondolom, hogy a szomszédok azok, vagy a szüleink, de erre idegen pofák jönnek és meg akarnak téríteni, vagy koldulni jönnek, vagy edényeket árulnak.
A betörők is simán bejönnek a szuper biztos házunkba, mert pl. a folyosón tűzoltóslag-ok vannak, és minden héten feltörik ezek miatt a tűzoltó szekrényeket.
De ha tényleg olyan nagy a biztonság nálunk, akkor lehet, hogy valamelyik kleptós házlakó jön fel hozzánk mindig másképp maszkírozva?
Nem erről lehet szó. Inkább arról, hogy semmiféle biztonságot nem jelent a kulcsos kapu lent, a bejáratnál.

Nálunk pincék is vannak. (De minek?) Semmit nem lehet levinni, csak amit direkt át szeretnél önként adni a tolvajoknak. Mert az összes pincerekszt is feltörték már. Szinte szégyennek számít, ha valakit nem rámoltak még ki. Az az ember szomorú, hogy neki nincsenek olyan "jó cuccai", mint a többi lakónak, ő már a lopásra sem méltó.

Mindent ellopnak. Nálunk rács van a folyosón. És azt találták ki a tolvajok, hogy valami kampóval benyúlnak és a rácshoz húzzák a bicikliket, babakocsikat és amit tudnak, leszerelnek róla.
Így lett nekem nyereg nélküli biciklim. Amin jókat röhögtek a szomszédok, hogy lám, ez aztán a női bicikli. Egy nő így is "rá tud ülni".

Itt kell megjegyeznem, hogy a szomszédok nem elég éberek. Mert ha én megyek haza csöndben, lábujjhegyen, akkor kinyitják az ajtót és leskelődnek, hogy ugyan ki lehet az. Aztán zavartan becsapják az ajtajukat. De akkor úgy látszik, éppen nem leskelődnek ki, amikor ellopják valaminket. Pedig akkor kéne figyelni.

Jaj, rengeteg mesélnivalóm van még...!


Edit

Folytatom...

Kedves Babsy! Szóval, visszatérve a hangyákra:
Fahéj ellenük? Majd kipróbálom. Én nem szeretem a fahéj illatát, lehet hogy én mennék el a lakásból, és a hangyák végre nyugodtan élhetnének. Nem zavarnám őket.

Igen, költözni készülök. Van 5 millió Ft-unk (ami a mostani lakásunk ára), azon kívül semmink. Hát, ebből szeretnénk valahogy házat építeni, vagy házat venni. De lehet, hogy egy lakás lenne az igazi megoldás, amely közel van a belvároshoz, jó közlekedésnél. Még nem döntöttünk. Bár, a lelkem legmélyén érzem, hogy kertes házat szeretnék: álmaim házát, kiskutyákkal, kiscicákkal, sok virággal és szép kerttel.
De csak nagyon messze a fővárostól találtunk ennyiért házat. Akkor hogy fogok a városba járni? A tanulmányaim idekötnek. Meg aztán, úgy gondolom, hogy Budapesten több az élet. Szóval, tovább keresünk és tovább elmélkedünk, hova kéne menni.
A lakótelepen már nem bírjuk tovább.

Meséltem már a liftről? Nálunk szerencsére szinte soha sem rossz. Tényleg nagy szerencse, mert máshol gyakran leállítják szegényt. (Na, ezt lekopogom gyorsan.)
A hibája az, hogy hangos és a mi kis lakásunk a lifttel szomszédos. Minden hallatszik. Ki mikor megy fel és le és egy 10 emeletes házban aztán mindig akar valaki, aki liftezzen. Kicsit jobban megoldhatták volna a lakás hangszigetelését.

Sokszor előfordul az, hogy sietve le kell vinnem a szemetet, mert már nem tudunk közlekedni tőle a kis lakásunkban. Általában ez vasárnap reggel van. Ilyenkor az ember álmos, áporodott külsejű, a haja össze-vissza áll, az otthoni szakadt melegítőjében van és felemás zokniban, mindenféle pucc és smink nélkül. SOkáig szoktam hallgatózni, megvárom, míg csönd telepszik a házra, nem jár a lift, nem csapódik az ajtó. Ez az! Eljött az én időm. Ápolatlanul, csúfan is le merem vinni a szemetet és nem fog senki meglátni! Ha-ha!
Lopakodva elosonok a liftig. Huh! Senki sem látott meg. Tiszta a levegő.
Vagy sokára érkezik meg a lift és addigra valamelyik szomszéd előjön és rámköszön (én meg égek a külsőm miatt), vagy amikor a liftben vagyok tuti, hogy megáll valamelyik emeleten és tuti, hogy beszállnak hozzám. Én meg égek, mert vagy olyan büdös a szemét a kezemben, hogy nem szívesen adnám hozzá a nevemet, vagy egyszerűen csúfan nézek ki, vagy mindez együtt. Aztán kiérek a konténerhez, oda kidobok mindent (néhány guberálót meg kell kérnem, hogy egy pillanatra lépjen odébb, mert friss áruval szeretném számukra feltölteni az aranybányát). Visszafelé általában már 3-4 ember vár a liftre, tuti, hogy társasággal megyek fel és szánakozva néznek.

Próbáltam már éjszaka is levinni a szemetet, hajnali 2 körül, hátha akkor nincs senki a házban, de persze, akkor is megleptek. Azt is szoktam csinálni, hogy az 1.-ig megyek és ott kiszállok és csak akkor megyek le gyalog a fsz.-re, ha már nincs ott senki.
Nem szeretek egy szemétlevitelhez kiöltözni és kifesteni magam. Nálatok ez hogy megy?

Írtál a szomszéd kutyájáról, amelyik csak egy hangon képes vonyítani. Ez mit jelent? Alattunk lévő lakásban van egy spániel. Egyrészt vele ordítanak, és verik miközben szegényke vonyít. Ez megy minden vasárnap reggel 6-kor. Másrészt mindig sír, ha egyedül hagyják a lakásban, ami nálunk úgy hallatszik, mintha feljött volna a csővezetékeken és leült volna az előszobánkban. Egészen közelről hallani. Jellegzetesen vonyít, mint egy fals hegedű. Azt hittük, addig csinálja csak, míg kicsi, de most már 4 éves és még mindig sír. Szegényke.

Szóval, kertes házak között sok az építkezés. Arra gondolok, hogy a barkácsolás is nagyon mehet arrafelé. De én is szeretnék majd barkácsolni. Majd meglátom, mi lesz.
Ott is korán kezdik a munkát az építkezéseken? és vasárnap is dolgoznak?

A szomszéd dallamcsengőjén is nagyot nevettem. Jaj, nálunk is ez van. De azzal a különbséggel, hogy a szomszédnak és nekünk teljesen egyforma zenét (harangjátékot) játszik a csengőnk. Jó hangos mindekettő. Amikor becsöngetnek általában mindketten ajtót nyitunk, mert nem lehet tudni, kihez jöttek. Aztán az egyikünk koppan.
Néha valami elektromos zárlat is szokott lenni (éjjel egykor jellemzően) és magától is megszólal a csengő. De nincs ott senki. Á, nem is ijesztő...!

A lábszomszéd galambtenyészete marha jó lehet! És tényleg visszajönnek a füttyszóra, vagy mindig új galambokat kell vennie a szomszédnak?

Télen a hólapátolás... Erről az jut eszembe, hogy nálunk sajnos nincs ilyen, így alig lehet járni a lakótelepen. ha sóval szórják fel néhoz az utat, akkor a cipőnk meg tönkre, de inkább menjen tönkre, de ne essünk el. Általában azonban nem szórnak le semmit. Ilyenkor úgy csúszik az út, hogy a férjem a kapuban beállít engem a buszmegálló irányába és meglódít hátulról és zsupsz, már ott is vagyok. Kissé jeges...

Télen nálunk még az az életveszély, hogy a kivénhedt karácsonyfákat az ablakon keresztül dobják ki egyesek. Sosem lehetsz biztonságban. Bármikor a fejedre eshet egy kopasz fenyő. Érdemes mindig felfelé nézni.

Azon szoktam még nevetni, hogy nagyon sok a guberáló nálunk. És ha valaki kidob egy fotelt, vagy egy szekrényt, vagy egy asztalt stb. 15 mp-en belül megjelennek a cigányok és azonnal próbálgatják, és viszik el az új szerzeményeket. Honnan jönnek elő és honnan tudják azt meg, hogy itt kidobtak valamit? Műholdról figyelik a környéket, hogy mindig mindenhol elsőként tudjanak ottlenni, ahol kidobnak valamit? Király, mi?

Egyszer megtetszett egy fotel és én szerettem volna felhozni. De mire leértem, már ott pumzlizott benne két c. gyerek (ugráltak rajta) és a fater már pakolta is fel az utánfutóra. Nem lehet a fehér ember elég gyors...

Edit

Szia Zsóka! Megkaptam az e-mail-edet, köszönöm szépen, válaszoltam is rá.
Egy kicsit ismerem csak a VIII. kerület azon részét, ahol te laksz. NIncsenek arrafelé bárok, éjszakai szórakozóhelyek? Azok is hangosak lehetnek.
Közel van a Rigó utca, igaz? A sikertelen nyelvvizsgák centruma. Sok utcalányt láttam arra, amikor voltam nyelvvizsgázni, még a portán is álltak.

Az éjszakai hegedülő azóta újra lecsapott már? Nagyon fura lehetett. Jártál akkor dolgozni? Ki tudtad aludni magadat másnapra?

A buggyant néni is jó lehet, aki kiabál a szomszéddal. Nálunk az alattunk lakó nő ordít mindig. Tényleg nem is szólunk mi sem rá, mert ingyen cirkusz, amit csinál. Inkább pattogatott kukoricát és kólát veszünk magunkhoz, kiülünk az ablakba, vagy a lépcsőházba és hallgatjuk, hogy éppen miért akarja és kibe belevágni a kést. Néha nagyon ciki, mert egy-egy kiabálása közben hangosan fel szoktunk röhögni és ilyenkor ez hozzá is behallatszik.
Pl. ha azért szidja a lányát, hogy még arra sem képes, hogy egy tésztát megfőzzön vízben, még azt is odaégeti. Az vicces lehet, bár az égetett szag is a mi lakásunkban landol.

Edit

Jaj, még mesélnem kell egy poénosat. Az emeletünkön lakik egy öreg bácsi. És akármilyen hihetetlen, de kurvák jártak hozzá (bírta még az öreg) és a hölgyek éjjel távoztak.
Egyik ilyen hölgy éjjel kettőkor fejezte be munkáját és távozni készült, de előbb még leültek a lift elé az idős bácsival és népdalokat énekeltek. Ez tényleg poén volt, nem is haragudtunk, hanem halálra röhögtük magunkat, ahogy cifráztak, hajlítgattak, kánonoztak stb. Marha jó volt!
Ez annyira megtetszett, hogy másnap bosszút álltunk és éjjel kettőkör kilopakodtunk a bácsi ajtaja elé a férjemmel és váratlanul rákezdünk a Hej Dunáról fújj a szél-re. Még hajlítgattunk is. Aztán már annyira röhögtünk, hogy vissza kellett rohannunk a lakásba, mert nem is bírtunk már énekelni.
Aztán lehet, hogy a bácsi otthon sem volt és fölösleges volt az egész.

Edit

Edit!

Nagyon klasszak a poénjaid. jókat szórakozok rajtuk.
Különösen az éjjel egykor megszólaló csengő tetszett. Na meg a Hej Dunáról ...
Kitartás!

Szia,
Antonia

Sziasztok lányok!
Írjatok még, jobbak vagytok mint egy vígjáték!! :))
Edit, ahogy írtam is, a környékünk tényleg a VIII. ker. "jobbik fele", késdobálók és hasonlók nélkül.
Ha a körút másik fele nem lenne, egésdz jó lenne (a Rigó u. a másik felén van). De tényleg, ha a házakat rendbehoznák, kitatatorznák, még szép is lenne a környék.
Lakik a házban egy divattervező, azt hiszem, ő a dilis éjszakai-tv-t-ötpercre-felhangosító. Majd egyszer kilesem...
üdv
Zsóka

Sziasztok lányok!
Írjatok még, jobbak vagytok mint egy vígjáték!! :))
Edit, ahogy írtam is, a környékünk tényleg a VIII. ker. "jobbik fele", késdobálók és hasonlók nélkül.
Ha a körút másik fele nem lenne, egésdz jó lenne (a Rigó u. a másik felén van). De tényleg, ha a házakat rendbehoznák, kitatatorznák, még szép is lenne a környék.
Lakik a házban egy divattervező, azt hiszem, ő a dilis éjszakai-tv-t-ötpercre-felhangosító. Majd egyszer kilesem...
üdv
Zsóka
ui: Mi is el akarunk innen költözni, zöldbe-kertebe, elsősorban (de nem csak) a gyerek miatt. Most úgy néz ki, hogy veszünk vhol egy olcsó parasztházat, meg egy olcsó kocsit hozzá, így akár az ország másik felén is lehet az a ház... Kicsiny hazánkban a legnagyobb távolságot is meg lehet tenni hat óra alatt...

Kedves Edit!

Örülök, hogy én is tudtam némi derűt csempészni borús hétköznapjaidba soraimmal.
A kleptós szomszédokhoz annyit fűznék hozzá, hogy kertvárosi övezetben is dolgoznak tolvajok és gubizók egyaránt.
A beköltözésünkkor az egész utcában csak nekünk nem volt kutyánk. Anyáztunk is éjszakánként eleget a többi vonyításától.(Igen, egy hangon ugat a dög.Ezt úgy értem, hogy egész éjjel a következő ritmussort hallgathatod: Va!Va-va-va-va-vaúúúú! azaz:tá tititititi táá! mindezt kb 3-4 mp-es közökkel)
Szóval ellenálltunk a kísértésnek mindadig míg ki nem raboltak. Ennek örömére beújítottunk egy kuvaszt! Édes, aranyos kutyus lett belőle, csak éppen a betörőnek kiviszi a kulcsot.
Cserébe viszont pucolhatom a kertből az emberes kutyagumi kupacokat,a lakásból a hófehér szőrgalacsinokat(jelenleg csak padlószőnyegünk van) etehetem egy kisebb vagyonért (naponta 2 kg hús), és ápolhatom a szőrét, valamint a más kutyák által ejtett sebeit. Ja! és mostmár retteghetek, hogy mikor kóstolja meg a gyereket... Egyébként imádjuk!
Azt hiszem legközelebb inkább risztót szereltetünk.
A galambos szomszéd pedig nem csak füttyögött, hanem a galambjainak a szarát is tűrnünk kellett, ami naponta ott éktelenkedett az autóinkon elég tetemes mennyiségben. Ő persze állította, hogy ezek nem az ő madarai voltak. Nem tudom, hogy esetleg szagról tudta azonosítani vagy mi? Egy biztos: mi jobban jártunk a kocsikkal, mert a szemben lakónak a Vellux ablakait roggyantották le úgy, hogy reggel kávézás közben ki sem látott rajta, azt hitte, hályog van a szemén!
És ehhez ad hozzá, hogy úgy lettek galambjai, hogy a disznó tartást a helyi önkormányzat nem engedélyezte!!! Mindez Csillaghegyen, ahol egy kisebb kutyaól 80 millió!

Csók

Babsy

Hat nagyon jol szorakozom en is rajtatok, es ha mar a lakotelepi sztoriknal tartunk, elmeselem az oreg hajlektalanunk esetet: regebben a hazunkban lakott a ficko, de alkoholizmusa miatt elvalt tole a felesege. Ennek ellenere meg hazajart(gondolom, ez olyan reflex volt nala, mint az, hogy a lo magatol is hazatalal...)Mivel kapukulcsa nem volt, minden heten felfeszitette egyszer a bejarati ajtot. A mi szintunk alatti lepcsoforduloban aludt mindig, az egyik villanyoraszekrenyben volt valami holmija is, a dolog nem is zavart volna, ha a bacsi nem lett volna valami atkozottul bodos. Minden ottalvasa utan fertotlenitettuk a lepcsohazat,en is es a takaritono is. Emellett meg olyan ablakotrazoan horkolt, hogy nem tudtunk tole meglenni a lakasban.
Volt egy olyan idoszak, amikor a pasas szoknyaban jart...(ennek az okara nem sikerult rajonnunk). Vegul a parom egyszer kihivta miatta a rendoroket, mert osszetevesztetta az ajtonkat az o volt lakasanak az ajtajaval, es dorombolt, hogy engedjuk be. Mikor a parom kinyitotta az ajtot,kisse megijedve a ferjemtol (vito 190 cm magas), azt kerdezte, hogy mi mit keresunk az o lakasaban, majd elkezdett balhezni.
a pinceszomszedunk lakasaban (48 negyzetmeter)lakott ket felnott, ket gyerek, ket macska es egy harapos rottweiler. Kozos pincenket nem tudtuk hasznalni, mert a kutyajat fedeztetesre hasznalta, es a "szolgalatokert" kapott kutyakolykot mindig lenn tartotta a pincebe ( tudjatok, ha ezeket a angy kutyakat kicsi korukban sotetben, emberektol elzarva tartjak, iszonyuan agressziv, vad es harapos lesz). Es meg ez a hazaspar volt a legnormalisabb a hazban...
Gondolhatjatok a tobbieket.
Ugyhogy szamomra nagy boldogsag, hogy ide koltozhettunk.
Udv Eva

Sziasztok Lányok! Tök jókat írtok, ez a legviccesebb rovat a babaneten. Annyira jó kedvem lesz tőle, remélem, hogy nektek is. Ma is folytassuk a felsorolást! OK?

Antónia, köszi a bíztatást, folytatom a leírást természetesen.

Zsóka, neked is köszi! Milyen az a divattervező, aki a házatokban lakik? Úgy értem, hogy külsőre milyen? És egyedül él, vagy már családos? És minden éjjel felhangosítja a tévét? Arra gondoltam, hogy anyagot, vagy ihletet gyűjt legújabb divatterveihez. Pl. mostanában tervezheti meg a Sikoly c. kollekcióját. Ahhoz pedig izgatott, meggyötört emberarcokra van szüksége. Felbosszantja tehát alvó szomszédait és az ablakon kihajoló sipitozó arcokat gyorsan lerajzolja. Ezek az arcok láthatók a következő ruhái anyagjain.

Jó ötlet a zöldövezetben egy ház. Csak hát az is fontos, hogy ahova az ember iskolába jár, az könnyen megközelíthető legyen és a munkahelye is.

Jaj, egy kicsit más téma:

A Roxy Rádióban péntek esténként nagyon jó poénok vannak. Nemrég pl. az üzenetrögzítőkre rámondható szuper üzeneteket írták össze.

Pl. Kérem hívja a mentőket, a macska bejött a szobába! Egyébként a papagáj vagyok, üzenetet is átadok, ha túlélem a következő 20 percet. Persze, csak a sípszó után. Köszi.

Vagy: Minek hívsz, ha nem vagyok itthon? Hívj a mobilomon!

Vagy: Az üzenetrögzítő vagyok. A játék a következő: előbb én sípolok, azután Te jössz!

Hogy tetszenek?

Edit

Szia Babsy! Nagyon jót mulattam a kutyavonyítás pontos leírásán. Köszi, így már el tudom képzelni a szitut.
Az éjszakai nagy kutyaugatást én sem értem. Unatkoznak a kutyák? Miért csinálják? Jól megtanultad a ritmust, látszik, hogy sokszor hallottad.
A kuvaszotok betörőknek való kedves, kezes viselkedéséről nekem is van egy hasonló sztorim. A férjem haverjának Pittbull-ja van. Külsőre ijesztő nagyon, de a természete hasonlatos a a bújós kiscicáéhoz, vagy egy pihe-puha nyusziéhoz.
A srác egyszer panaszkodott, hogy betört valaki a házukba és elvitte a videót, tévét stb. De ám a srác tudta, hogy melyik szomszédja tört be hozzá, mert meglátta nála a tévét. Hát vallatni kezdte a srácot, hogy hogy tudott betörni, ha ott volt a kutya? Erre a betörő azt felelte, hogy nagyon barátságos volt vele a kutya, még csóválta is a farkát és nyalogatta a kezét. Szeretethiányos kutya volt. Nem egy házőrző típus...

Én sem szeretnék kutyát, de a kertes házban a védelem miatt kötelező szinte.

A galambos szomszéd "ártatlan madarairól" az jutott eszembe, hogy általában a gazdik nem hiszik el, hogy az ő állatuk, kedvencük zavarhat másokat. Nem, az ő kutyájuk nem ugat (igaz, hogy videófelvétel van róla, de nem baj), nem az ő galambjai pottyantottak oda (hanem azok festékpöttyök), nem az ő kutyájuk harapta meg a férfit (pedig csak 300 szemtanúja van az esetnek) stb. Azért mert a gazdijukkal kedvesek az állatok, azért még idegenekkel egészen másképp viselkednek néha. Nem lehet?

Juj, az nagyon fura, hogy Csillaghegyen valaki galambokat, vagy disznókat tart. Ez olyan, mintha a Rózsadombon tenné. Akinek ilyen sok pénze van a házra, az miért szorul rá galambtartásra? Ilyen jó "biznisz" lenne? És mit csinált a galambokkal? Eladta őket? Vitte a piacra minden szombaton?

Az jut még eszembe a kutyákról, hogy nem lehet nyugodtan sétálni a kertes házaknál a járdán, mert megijesztenek a kutyák. Sétálok, álmodozom, nézem a fákat és váratlanul sikítva rámordít egy kutya, amire a többi is rákezdi. Már félek, hogy betörőnek néznek és húzom el a belemet a környékről, pedig csak sétáltam. Olyan dühödten rohannak a kerítéshez a kutyák és olyan mérgesek. Nem érzik meg, hogy nem betörni akar valaki, csak sétálgat? Egész le szoktam izzadni, úgy megijesztenek a dögök. Inkáb az úttesten sétálok, életem kockáztatásával, minthogy bármelyik kerítéshez közel menjek. Na nem! Inkább az autók.

Biciklizni sem lehet, mert a biciklistákat is megtámadják a szabadon mászkáló kutyák. Aztán úgy kell tovább pedálozni, hogy egy pincsi van rákapcsolódva a bokádra. Nehéz úgy.
Futni kész öngyilkosság, azt hiszik előlük futsz és meg akarnak enni. Érdemes olyan védőöltözékben futni, amit a kutyakiképző iskolákban szoktak viselni, hogy a biztos harapások legalább ne ártsanak nekünk.

Néhányszor futottam a buszmegállóhoz, mert késésben voltam. És fogalmam sincs honnan, de előrohant egy kutya és ordítva rázárta az álkapcsait a lábamra. A gazdája rá sem szólt. Én úgy megijedtem, hogy ordítottam félelmemben és megtorpantam. A kutyánál is hangosabban üvöltöttem, így az megijedt és nyüszögve menekült el. De én aznap reggel 6 kg-ot fogytam félelmemben. Már futni sem szabad?

Edit

(Bocs, rossul írtam, helyesen: állkapcsait.) Edit

Kedves Éva!

A hajléktalan bácsiról szuper a történeted! Nálunk ugyebár van a büdös szájú kutya és van egy kutya, amelyik jó illatú, ám a gazdájának emberes a lehellete. Ha egy liftben vagyunk, mindig szédülök a szagtól, mire kiszállunk.
Nálunk a gondnok elég ápolatlan. A házat gyönyörű rendben tartja, azonban ő maga renoválásra szorulna.
Ha látnátok, nem engednétek be a házba, hogy Tata, ez nem hajléktalanszálló!, azonban közölné, hogy ez itt az ő háza, ő itt a gondnok.

De azért rendes ember nagyon, mindig lehet rá számítani.

Nálunk még szemben nem messze van egy iskola. Nyáron OK, mert be van zárva, de ősszel és tavasszal stb. hangorkán van. Mindig van valamelyik osztálynak tornaórája: Hajrá, hajrá...! - hallatszik.
Aztán vannak kölyökdisco-k is, meg akadályversenyek, énekórák, de a csúcs mindig a szünet. De hangosak a gyerekek, mint egy
strandon.

De legalább télen hideg van és be kell csukni az ablakot, legalább addig csönd van. Amíg meleg van, addig ki kell nyitni azonban és akkor minden zaj bejön.

nagyon hangos, ahogy a gyerekek a lábbal hajthatós dömperjüket, vagy bringájukat tolják. Hogy dübörög az a betonon!

A gyerekek mindig felkiabálnak az ablakba, hogy Anyu, dobd le a kabátomat! - Gyere fel érte, időd van! - De dobd le! stb.

Aztán még a fiatalok meg szoktak állni a ház előtt kocsival és kivágják az ablakokat és egyrészt jár a motor, másrészt bömböl a techno. És sokáig dumcsiznak így bandákba verődve.
Na, a bandákról még az jut eszembe, hogy lakótelepen legalábbis, de a fiatalok mindig bandákban vannak. Dumálnak, lógnak a játszótereken, a házak lépcsőin, a parkban.
És miattuk is sok bejelentés volt már. Minden péntek és szombat éjjel, vagyis a dizsik időszakában az utcákon ücsörögnek és "buliznak", beszélgetnek és feltehetőleg részegen állatságokat mondanak. Csúnyán beszélnek, a lányok pedig ordítva röhögnek. Az udvarlás időszakában így hívják fel magukra a kiválasztott fiú figyelmét. Úgy tudhatja meg a fiú, hogy melyik lánynak tetszik a legjobban, hogy az az a lány, aki a leghangosabban röhög. Mi, házlakók, meg egykedvűen hallgatjuk éjjel 1-kor nyitott szemmel, hogyan udvarolnak egymásnak a zsenge tinik.

A tinik szoktak ám a lépcsőházban is ülni a lépcsőn és dumálnak, röhögnek, csókolóznak stb. Nem lehet tőlük járkálni. észre sem veszik, ha valaki ott szerényen köhécsel a hátuk mögött, hogy Öhöm, bocs, szabad lesz?, aztán úgy kell vállal előre átfurakodni közöttük és akkor jó, ha még nem vernek meg.

Na, mára ennyi. Várom a többiek írásait.

Edit

Tudjátok mi rossz még? Hogy nem is ismerjük szinte személyesen azokat a szomszédokat, akik annyira hangosak, rajosak. Ott ugrálunk, vagy verjük a falat, és kiabálunk nekik, hogy kuss legyen, máskor meg együtt jövünk velük a buszon, vagy a liftben és mosolyogva köszönünk nekik.
Én pl. azt sem tudom, hogy néz ki az a srác, aki technót szokott hallgatni. Lehet, hogy nagyon kedvesen elbeszélgetünk a liftben, máskor meg megőrülök tőle.

Szerintetek hogyan lehet hangszigetelni egy lakótelepi lakást? Tojásdobozokkal durva lenne...

Edit

Kedves Edit!

Félreérések elkerülése végett, a "galambos szomszéd" dögre kerete magát, és unalmában tartott galambokat röptetésre. Verseny postagalambok voltak. Mondjuk ezen kívül még a hátsójába dughatta volna az ujját egész nap. Kb. ezt tudta volna kezdeni magával a sok zsozsóján ülve.
A kutyákkal kapcsolatban pedig az jutott eszembe, hogy megboldogult autón száguldozó leánykoromban mindig azon hőbörögtem - férjurammal karöltve - hogy hogyan lehet ennyi felelőtlen "hülye tyúk" akik a babakocsis gyerekeiket veszélyeztetve az útteseten sétáltatják nehezen világralökött magzataikat. Ez az utódmentes korszakom gyöngyszeme sokáig tartotta magát és tövig nyomva a dudát és gázt, mindig kimutogattam kellő rosszallással a tekintetemben, mutatóujjammal pedagógiai célzattal "nanázva" csóró elgyötört anyaállatoknak.
Telt-múlt az idő és jómagam is szert tettem egy helyes kis pelenkasárgítóra, akit annak redje s módja szerint sétálni vittem természetesen babakocsival.
El is indultam szép komótosan, ahogy egy rendes kismamaának illik. Egy-két háznyi távolság után jött egy semmibajezcsakegymérgeskutyus. Óriási ugatás, hörgés, kerítés szaggatás következtében én letojtam a bokámat az ijedségtől, a zajokat jól torleráló egyszülöttem arckifejezésemet látva hihetelen ordításba kezdett.Okos anyuci erre szaporázta lépteit, de jött az utcasarok beláthatatlan kereszteződéssel tűzdelve, ahol halált megvető bátorsággal levetettem magam a járdáról jó nagyot zökkentve a kocsit a 40 cm-es magasságból, kis híjján eltalálva egy motorost. Cseppem újra rázendített az ütéstől, de sebaj iszkoltunk tovább a következő mérgeskutyusig. Mérgekutyus agyarait kivillantva hörögve kísért minket a fagyökerektől felhólyagosodott és gyűrött járda 20 méterén át,ami felért egy roncsderbivel.Ekkor már a fáradtságtól elcsigázva róttam tovább az utcát a 13 kg. önsúlyú háromfunkciósommal benne az alig néhány kilós és hetes gyerekkel, mikor arra lettem figyelmes szó szerint bejöttem a csőbe.
Szálka parkolóhoz értem ugyanis, ahol az első négy autón átverekedve magam fájdalommal konstatáltam, hogy az ötödik, fétve több millliós járgányának farát, kissé feljebb parlolt a járdán, így téve lehetetlenné a továbbhaladást, hacsak nincs az ember fiának, akarom mondani anyjának négy funkciós babakocsija, melynek negyedeik funkciója a 6,5 cm-re való szélességcsökkentés. Ilyen paraméterekkel pont elfértünk volna a házfal és az autó között.
No, semmi baj! - gondolja a gyakorlatlan sétálató anya - kikerüljük a gazt!
Igen ám! De ekkor derül ki, hogy megfordulni nem tudok és az első négy járgány is túl közel áll egymáshoz a terv kivitelezéséhez.
Ekkor visszatolattam és más megoldás nem lévén eretnek módon az úttesten toltam tovább a kocsimat.
Már éppen eufórikus állapota kerültem az úttest nyugalmát élvezve ahol sehol egy kutya, egy göröngy, egy 40 cm-es járda, egy halálkereszteződés és szemét módon parkoló genya, mikor egy fiatal kis szemtelen fruska száguldott el melletem kellő rosszallással a tekintetében mutató ujjával pedagógiai célzattal "nanázva" tövig nyomva a dudát és a gázt.
És én ott álltam talpig porosan, megszégyenülve, benzingőzt nyelve az úttest szélén, ahová egy szülés kényszerített.
Hát igen. Mókás dolog anyának lenni.

Sziasztok

Babsy

sziasztok,
Titeket olvasva kezdek arra rájönni, hogy mekkora mázlim volt... Két évig laktam panelban, de gy fia problémám sem volt. Fehér holló lehet az a ház...
Egy volt csak: az alattunk lakó néni a felettünl lakónak mindig csőpostán üzent, hogy menjen le hozzá kávézni. Vagyis valami kalapáccsal vagy csavarkulccsal megverte a fűtéscsöbvet, mire jött is a válaszcsörönp, majd kimentek az erkélyre, és megbveszélték, ki kihez menjen. Néha én is lecsörömpölterm nekik, hadd higgyék, hogy a címzett megkapta az üzenetet. De ezen kíyvül tényleg nem volt semmi.
Egyszer vhol lakásfelújítás volt, és azt hittem, a szomszádban fúrnak (az ötödiken laktunk), aztán kiderült, hogy a másodikon. Úgy hallatszott, mintha a szomszédból , közelről jött volna. Papírvékony falak... Mégis, tök jókat aludtam, bogár egy fia nem volt (minden félévben jöttek irtani a nemlétező bogarakat). Szerencsés voltam?
üdv
Zsóka

Sziasztok! Babsy, a történeted nagyon érzékletes volt. El tudtam képzelni. És azóta hogyan sétáltatod a kicsidet? Csak tudnám, miért olyan mérgesek a kutyák egy anyukára és a kisgyerekére? Miért kell az ártatlan embereket halálosan megfenyegetni (azt ugatják: SZéttéplek, ha kijutok a kerítésen!)?

Zsóka, te szerencsés voltál, vagy egyszerűen nagyobb lakásban laktál? Mert azt vettem észre, hogy a kis 1-1,5 szobás lakások zajosak és nincs is hova menekülni bennük a zajok elől, míg a nagylakások a szélen vannak, távol a lifttől, lépcsőháztól, szomszédoktól és a falak is messzebb vannak.

Pl. mi jóban vagyunk az emeleten egy nagylakásban lakó családdal. Nekik is meséltük, hogy milyen zajokat hallunk és csak néztek, mint a bocik, hogy az ő 3 szobás lakásukban semmit nem hallanak: sem a liftet, sem a nótázást, sem a technót, semmit. Nyugodtan élnek. Azt mondták, hogy a ház egyik oldala csendesebb lehet, mint a másik. Nem tudom...

Most tényleg lehet, hogy az a baj, hogy a kislakások zajosabbak, olcsóbbak, rosszabbak, minden falunk szomszédos valaivel. Míg a nagylakásban azért aközépső szoba teljesen hangszigetelt.

Nem beszéltem még a szex hangjairól. Hétköznap azért elég ritka az ágydöngetés, de szombat esténként a házaspárok rendszeresen "fekvő mambóznak".

Először lassú ütemmel indul, aztán belegyorsul, sikoltások jönnek. Ah-ah-ahhhhhhrrrrrrrr! és végül csönd lesz. Aztán kisvártatva, mégegyszer ugyanez. (Vannak ügyesebb férfiak, akik hol belegyorsítanak, hol lassítanak, azt hosszabb hallgatni.)

HA mi szeretnénk szeretkezni, akkor mindig (de komolyan mindig!) halljuk, ahogy a szomszédok a kisgyerekkel kint állnak és beszélgetnek az ajtónk előtt. Mindig ám! A gyerek bedörömböl, rászólnak, hogy nem szabad Fifike, és mindent hallanak. Nem is lehet így élni, hogy mi is mindent hallunk és minket is hallanak.

Edit

Eszembe jutott még, hogy volt már olyan, hogy a kerítésnél ugatott rám egy kutya és én meg ingereltem direkt, mert úgysem tud kijönni. És hát nem tudtam, amit ő már tudott: nevezetesen, hogy kapart magának egy lyukat a kerítés alatt, ahol kifért máris rohant hozzám.

Bringával voltam, de 200-zal téptem el onnan. Örülök, hogy nem buktam fel, mert ha utolért volna...
Viszont a kutyák nem futnak utánunk a végtelenségig, csak a portájukat védik meg. Egy idő után leállnak és csak ugatnak, ugatnak...

Edit

Sziasztok,
Edit, mi annak idején egy másfél szobás albérletben laktunk. Most jutott eszembe, hogy amikor odaköltöztünk, kb. egy hét kellett ahhoz, hogy emgszokjam, hogy az úton villamos jár meg autók (addig kertes házban laktunk), és az, hogy az ötödiken laktunk, nem csökkentette a villamos hangját... De egy hét alatt megszoktam, és aztán éjjel-nappal aludtam, mint a bunda.

A kocsik kerülgetéséről annyit, hogy néha legszívesebben kalapáccsal törném be annak a bunkónak a kocsiablakát, aki falig parkol a járdán, az ember meg a babakocsival koslathat az úton a forgalom közepette. Engem már a közterületfelügyelet emberei vagy négyszer lefényképeztek a kocsi mellett, (rendszámmal persze), láttatva, hogy nem tudok welmenni. Őszintén remélem, hogy jól megbüntették a kocsi tulaját.
üdv
Zsóka

Sziasztok lányok! Képzeljétek, elmentünk házat keresni a hétvégén. Bejártuk szinte egész Pest környékét, de nem találtunk megfelelőt. Volt egy ház, ami már majdnem tökéletes volt, de a férjem javasolta, hogy most még nem láttuk a szomszédokat, jöjjünk vissza egy óra múlva, hátha akkor kint lesznek a kertben (mert ugye a szomszédok is számítanak).
Hát, meglepődtünk, mert c-k voltak mind. Nem szeretne senki ilyen szomszédokat. Csak lassítottunk a ház előtt, de már nem álltunk meg, továbbmenekültünk. Huss!

Aztán egy ingatlanközvetítőnél találtunk fénykép alapján 5 milkáért egy házat. Eszméletlen szép volt, buszmegálló közelében, fehér szomszédokkal. Majdnem sírtam örömömben. De amikor kimentünk a helyszínre: megláttuk, hogy csak a fénykép sikerült ügyesen, mert nem látszott rajta, hogy ez a ház csak egy ikerház fele és osztatlan közös tulajdonban van a szomszéddal. Így aztán bármikor átjárhat hozzánk és akár szalonnát is süthet a kertünkben. Ez sok jogi vitát vonna maga után, tehát ezt sem választottuk.

Hát, valahol Szabolcsban talán lesz ház... Mert sehol sincs megfelelő.

Ti milyen tapasztalatokkal rendelkeztek a lakás- és házkereséssel kapcsolatban?

Edit

Sziasztok Lányok! Hát hol vagytok? Képzeljétek, újabb adalékokat találtam ehhez a témához:
nálunk egyszerűen hangya-túltengés van. Pl. csináltam magamnak hétvégén teát és miket látok benne? Azt hittem, kis tea-levél darabok, de nem azok voltak... Undorító vörös pici fáraó hangyák. Hétvégén nem mosogattam el azonnal ebéd után, így a vörös hangyák ellepték a maradékot. Ocsmány látvány volt. Főleg a pudingra buktak, de a húsételek is tetszettek.

Láttam, ahogy a falakon hosszú sorokban ballagtak egymás után. Kifújtam egy csomó írtószert, de nem ártott nekik. Én majd megfulladtam a büdös szagtól, de ezek járkáltak mosolyogva az írtószer levében. NEm is igaz, ami itt folyik.
Pl. letettem 1 percre a levest, hogy kihűljön egy kicsit, és máris két hangya indult felé. Úgy kellett felkapnom a levest, nehogy beleszédüljenek. Már a szobában szoktam főzni,mert a konyha hangyarezervátum lett.

Régebben egyszer otthagytam az asztalon babot és zsizsikek lettek benne. Láttatok már olyat? Fekete háromszögű lepkék. MIndent elleptek. Borzasztó volt, nagy lélekjelenlét kellett hozzá, hogy ki tudjam vinni a szemetesbe a dögöket, mert majdnem ordítottam.

Képzeljétek, nem merek tévét hallgatni otthon, csak füllhallgatóval. Már annyit panaszkodtam másokra, hogy ha az én rossz fülemmel tévézek, akkor mindenki megsüketülne. Szóval, fülhallgatózom.

Képzeljétek, szombat reggel 9-kor mi ébresztett fel a lakótelepen! Hát a fűnyírógép. Olyan hangja volt, mintha motort indítottak volna be és bőgettek volna folyamatosan. És ha még valaki tudott volna aludni, akkor 10-kor rákezdett a technós család és bömbölt és dübörgött a zene. Nagyon rossz volt mérgesen kelni.

Veletek mi volt?

Edit

Hat igen , Edit, a hangyak marha jok tudnak lenni!
Mi nem lakotelepen lakunk, de tavasszal nalunk is megjelentek. Hihetetlen erzes volt, ahogy reggel kimentem a konyhaba, es a falon sorjazta, meg azt is lattam, hogy az ablakfelfa egyik repedesebol jottek elo.
Sikerult kiirtani oket a konyhabol, erre egyik reggel arra ebredunk, hogy a keteves fiam valakivel beszelget, hat a gyerekszobaban masorozo hangyakkal tarsalgott, neki nagy orom volt ennyi "bogajat" latni, nekem mar kevesbe...
Ezek a hangyak a konyhaiaknak lehettek a rokonai, mert ezek is az ablakfelfaban laktak. Ropke ket het alatt sikerult oket eltuntetni. Ekkor azt hittuk, vege a hangyainvazionak, de sajna nem ! Egyik ejszaka a nappaliban szoptattam, teljes sotetsegben, hogy ne ebredjen fel a lanyom, hat erzem, hogy a labszaramon maszik valami. Rohadtul megijedtem, felkapcsoltam a villanyt, hat egy egesz Nato-hadsereg sorjazott keresztul a nappali szonyegen, es utban volt nekik a labam.
Ekkor mar kezdtem nagyon-de nagyon morcos lenni, kitettunk mindenfele hangyacsapdat, es lassatok csodat, egy het mulva-volt hangya, nincs hangya!!
De nem fogom allitolag oket sokaig hianyolni, mert a szomszedok szerint minden tavasszal megjelennek.
Nalunk meg ketfele allat okoz gondot, egyreszt a poko, amik minden reggelre beszovik a haloszoba ablakat, es olyan dionyi nagysaguak, (en szmely szerint a fraszt kapom toluk...). Masresz a muslicak, amik minden osszel jonnek, es annyian vannak, hogy tavaly az ablakrol PORSZIVOZNOM kellett oket!. Szep az elet ezekkel az allatokkal, es meg szerencsesek vagyunk, hogy nincsenek csotanyok, mert azoktol a vilagbol ki tudnek szaladni(brrrr......)
Udv
Eva

Szia Éva!

Nagyon jót nevettem a NATO hadseregen hangyákból. Látom, hasonlóan szenvedünk tőlük. Szegény kisfiad, rossz lehetett hangyákkal látni. Mit használtatok hangyák ellen?
Tudod, mit nem szeretek még? A cserebogarakat. Aranyosak, nem bántanak, de akkorák, mint egy galamb. Egyszer láttam, hogy egy nagy fekete kéz van a lábamon. Nem hittem a szememnek, elkezdtem ordítani, hogy szedjétek le rólam. A férjem pedig simogatta, hogy ez csak egy édes pici cserebogárka.

Máskor meg bejött a szobámba egy cserebogár: nagyon zúgott,féltem is tőle. Bezártam a szoba ajtaját és kinyitottam az ablakot, hogy hátha ott kimegy magától. Két nap múlva nyitottam ki az ajtót, körülnéztem és nem volt ott egy bogár sem. Megnyugodtam.
Aztán este lefekvéshez készülődtem és amikor fajtottam fel a paplant, hát mit látok? A cserebogár ott feküdt az ágyamban és még szólt is, hogy hajtsam vissza rá a takarót, mert megzavartam álmában.
Fogtam egy ételfogó csipeszt és megfogtam vele és kidobtam az ablakon a bogarat, de úgy undorodtam tőle, hogy a csipeszt is kidobtam. Aztán később lementem érte a földszintre.

Nálunk még az szokott lenni, hogy a házban két rovarírtó cég dolgozik. És különböző időpontban járnak. Míg az egyik irt, addig a másik vár. Közben az összes állat a mi lakásunkba menekül át. Mire a mi rovarirtóink jönnek, már kevésbé hatékony az irtásuk, mert 4000-szer annyi bogarat kéne megölniük.

Talákoztál már pinceféreggel? Féreg alakú állat és sok lába van és ezüst színű a hasa és a falból kúszik elő. Na, ez is van nálunk. Kb. 1 cm hosszú.

Érdekes, hogy idén szúnyogok nincsenek. Eddig még egy csípésem sincs. Neked?

A pókoktól én is félek. Juj! Főleg, ha a kocsiban belent egyik indán az arcomba, akkor szoktam nagyokat sikítani.

Edit

Edit!

Az 5 millióért látott száp házra visszatérve szeretném neked mondani, hogy ma már a bíróság kimondhatja egy osztatlan közös tulajdonú házról, hogy átalakul társasházzá és akkor már a magad ura vagy. Csak egy ügyvéd kell hozzá és 50-100 e Ft. Ha tényleg annyira szép az a ház és csak ez az akadálya a vételnek és esetleg jutna ügyvédre is érdemes lenne utánanézni. Ennyiért társasházi lakást aligha kapni.
Sok sikert a kereséshez!
Antónia

Sziasztok!

Csúcs lett ez az oldal.
Állatok: ma éjfélkor arra ébredtem a kertes házban csukott ablaknál, hogy immáron a tücsök nem odakint ciripel! Megleltük, de hozzáférhetetlenül elbújt, majd félóra múltán elhallgatott. Ki tudja, ha ma hazaérek, hol lesz.
Amúgy az udvar tele van hangyával, és azokra semmit nem árul a kereskedelem. Tetüt tenyésztenek mindenen, sárgarépa, sóska, kukorica stb. Eszik a paradicsomot és minden édes gyümölcsöt. Gyűlölöm őket.
Remek kertes környékünk szeméttelep közelében leledzik. Amikor mi költöztünk épp ott tartott, hogy lesz rekultiváció. Most meg egy újabb ipari szeméttárolót akarnak nyitni. Rálátunk a szemétre, büdös! A környék két éve a Tv2-be is elment, a drótféreg nevű helyi néven kukacok miatt, amik eltaposva büdösek, és minden ősszel ellepik a környéket. Na és ez sem 5 milliós lakásárak mellett van!
Ildi

Sziasztok!

Klassz ez az oldal. Úgy látszik minden féle ember számára alkalmas vagy alkalmatlan élőhelynek vannak előnyi és hátrányai.
Mi egy alföldi homokdombon lakunk, Jászberénytől néhány kilométerre. A környék neve: Neszűr és régebben szőlőt, gyümölcsöt, stb.-t termesztettek errefelé elszánt magánzók a napi robot után és hétvégente. Manapság sok telek elhanyagolt, szerencsére nem vagyunk allergiásak a parlagfűre.
Szóval egyetlen állandó szomszédunk van, és nagy mázlink, mert kedves, intelligens, segítőkész emberek, a gyerkőc ráadás-nagyszülei.
A mezőgazdasági munkák kezdetekor benépesül a táj.
Kora tavasszal egyre gyakrabban jelenik meg a Feri bácsi, aki kissé nagyot hall. Kijavítgatja a malacólat, majd kisposzákat vesz. Hamarosan kialakul a napirend: Feri bácsi 6-kor érkezik (a busszal) és hangos köszöntéssel üdvözli a malacokat. Azok már kb. fél órája őrjöngenek a kajáért. Hét órakor már viszonylag csend van. Ilyenkor érkeznek egyenként a többiek: Komár-moped, oldalkocsis Pannónia, Jawa Babetta. Ők már mind köszönnek a Feri bácsinak. A Karcsi bácsi autóval jár, de van motoros kapája és motoros permetezője.
Délelőtt Feri bácsi meglátogatja a Jani bácsit, akit állandó eposzi jelzővel illet a köznyelv: Vak Jani. S ezt minden rosszindulat nélkül, pusztán a tények miatt, mert ő alig lát, azt is csak az egyik szemével. Ők ketten gyakran dolgozgatnak együtt: kerítést építenek, kutat javítanak, stb.
Közben - mert nagy a meleg - jókorákat húznak a demizsonból, amely a "neszűri rettenetest" tartalmazza. Ettől a Feri bácsinak javul a hallása. Ezt onnan tudjuk, hogy minkor a Vak Jani bácsi mond neki valamit, mindig azt kiabálja, hogy: "ne ordíts má' b..meg, nem vagyok süket", de azért nem haragszanak egymásra és alapjában véve kedves öregemberek, a légynek sem ártanak. Délután a poszák kórusa vacsorát követel, az elégedettség hangos csámcsogásába még búcsúzóul beleharsog a kisöreg: No, hó'nap megint gyüvök, kedveseim.' -és közben már a karácsonyi hurkára gondol.
Néha, amikor a malacólat mégsem sikerül rendesen megcsinálni, kiszöknek a poszikák. Ilyenkor a férjemmel nekiállunk malacot kergetni a derékig érő parajban. Jó sport.
Ja, a lényeg az, hogy mindketten abszolút városi gyerekek voltunk. Jelenleg két kutya, két macska, néhány tyúk, egy kecskemama és számtalan, mezei pocok, gyík, szalamandra, különféle békák, sünök, mezei nyulak, hörcsögök élnek a portánkon. A horror ott kezdődik, amikor a fürdőszobában egyszerre többgyíkot is találok, a macska nagyon döglött mezei nyúlfiat vacsorázik, a levelibéka mindenáron a szúnyoghálón akar felkapaszkodni. A gyerekem mániákusan gyűjti a csigaházat - néha csigástól. Tavaly egy denevér telelt át a spájzban. Ja, a hangyák pontosan vacsoraidőben előbújnak a hajópadlóból, direkt a fiam széke alá. Szerintem még röptében elhordják a morzsákat.
Egyébként meg imádok ott lakni. Tavasztól télig a kertben élünk. Nekünk az nem program, hogy levegőztetjük a gyereket. Máté azzal kel, hogy pizsamában szandállal kopog a bejárati ajtón: "héta, héta". A vacsora akár hétköznap is bográcsban készül.
A tél meg olyan igazi. A csönd is igazi. A hang megáll a levegőben. A hó fehér, az ereszen jégcsapok lógnak, a fáknak dér-szakálla nő. Ha kisüt a nap úgy szikrázik minden, mint a mesében, a cinkék örülnek a pillanatnyi tavasznak és nyüzsögnek a madáretetőben.
Két évig albérleteztünk horribilis összegekért és most nagyon jó, hogy saját házacskánk van.
Mindenkinek kívánom, hogy sikerüljön.

Anta