Kiemelt témák

Sziasztok!

Látom, egy hét alatt sok új taggal bővült a fórum, sajnos

Én még pár oldallal előbb írtam, hogy tavaly mi is majdnem szétmentünk (öt éve vagyunk együtt).
Én nem tudom, hogy volt-e nője, ő tagadott mindent, pedig voltak gyanús esetek, de én hittem neki. Aztán tavaly nálunk is az volt, ami Hettie-knél, párom csak számítógépezett, velem nem törődött, ha beszéltem hozzá meg se hallotta (mert egyáltalán nem figyelt rám), minden baja volt velem (hogy néz ki a hajam, milyen a frizurám -elmenetem fodrászhoz, kövér vagyok - 53 kg-ról lefogytam 48ra amúgy 160 cm vagyok, belekötött az öltözködésembe, pedig mindig figyeltem, milyen csajokat bámul meg, ugyanis tudtomra adta, hogy húúú, de jó nő, na én meg olyan ruhákat vettem, de neki nem tetszett, én már kurvás voltam vagy igénytelen). Na, ekkor betelt a pohár, és mondtam neki, én már többet nem tudok tenni, váljunk el, és keressen igényeinek megfelelőt. Ő meg elkezdett bőgni, hogy próbáljuk meg még 1x, adja még egy esélyt. Kapott. És most jó a kapcsolatunk. Nem elsőre változott meg, eltelt pár hónap, sok beszélgetés volt ezalatt. De ma már mindketten jobban odafigyelünk a másikra, ha fáradtak vagyunk akkor is igyekszünk higgadtan, kedvesen szólni a másikhoz. Többet bújunk össze, többet csókolózunk, öleljük egymást. És azóta csak egyre jobb Remélem, nálunk ez mégegyszer nem fordul elő, én sem tudnám mással elképzelni az életem.

Andi

Örülök hogy rendbe jött nálatok a dolog. Mi is megfogadtuk egymásnak hogy elmondunk mindent, de ő szarik a fejemre. Tegnap is ahogy kérdeztem tőle valamit. Úgy veszem észre ő nem akarja rendbehozni a dolgokat. És azt veszem észre hogy képtelen egyáltalán normálisan viselkedni, hiába fogadja meg nem tart sokáig, utána ugyanolyan szemét. Nincs semmi kitartás benne, mindig is azt szerette ha a sültgalamb a szájába repül. Vagy lehet nekem is be kellene ilyeszteni? Nem tudom.

Hettie!

Én mindenképp jó ötletnek tartom a ráijesztés.
Amúgy nekem se volt ez olyan könnyű tavaly ilyenkor. Sokáig őrlödtem, magamban kerestem a hibát. Míg nem beszéltem erről egy barátnőmmel (előtte sose tálaltam ki senkinek a magánéletünket). Neki volt régebben egy barátja, aki megcsalta, aztán mégis visszafogadta, de újból megcsalta a pasi. Így van némi tapasztalata...
Szóval az ő tanácsára keményítettem be, ami valljuk be, nem volt vmi könnyű, mivel én is lestem minden kívánságát, mindent az ő kénye-kedve szerint csináltam. De ekkor fordult a kocka. Én se szóltam hozzá (előtte meg pofázhattam, meg se hallotta), nem foglalkoztam az ő kívánságaival. És ekkor kezdte észre venni magát, és megbánta, hogy így viselkedett. És azt mondta, hogy eddig nem vette komolyan, amit mondtam (nem törődik velem,stb), ez baromi szarul esett. De túl tettem magam rajta. És úgy látszik, megérte.

Sziasztok!

Nálunk volt egy ilyen mélypont. A 7. éveben. Megcsalás, különköltözés, aztán vissza. És pozitívan végződött. Hozzáteszem, én megcsaltam, Ő nem tudom, szerintem lehet, de semmi komoly. Lehet megvetni ezért, nem bánom. Megvolt rá az okom. Persze azóta nagyon bánom. Mi mindent átbeszéltük, kinek mi fáj, kölcsönösen igyekeztünk megadni a másiknak azt, amit hiányolt előzőleg a kapcsolatból. Persze ehhez az kellett, hogy mindketten akarjuk a másikat. Azóta minden csodás. Mi teljesen le tudtuk zárni, sose beszélünk róla, és a szerelem 10 év után újra lángol. Meggyászoltuk a múltat, lezártuk a kapcsolatunkat, majd lassan újra felépítettük. Hozzáteszem, nem volt könnyű, nagy elhatározás kellett hozzá. És tett, önzetlenül mindkét részről.
Ajánlom figyelmetekbe a Mitől működik a szerelem című könyvet.

Ha van rá igény írok többet is, viszont nem szeretnék senkit se terhelni. Úgyhogy most megyek.

Jó éjt!

...

Szia Pumpóka!

Nagyon sajnálom, ami Veletek történik. Látom van három gyerkőc, és a pici még nemrég született. Nagyon kis tündér pofija van. Nem igazán volt időm részletesen visszaolvasni mi történt veletek, majd megteszem.

Na de a mi sztroink röviden. Fiatalon kerültünk össze, előtte nem igazán volt sok kapcsolata egyikünknek sem. Hamar összecsiszolódtunk, pénzben, életfelfogásban stb. meg tudtunk egyezni, de a szex nem volt az igazi. És így teltek az évek, hogy egyre gyötrelmesebb volt az együttlét, és mindketten igyekeztünk minél kevesebbszer keresni az alkalmat. Nem tudom a férjem hogy bírta ki, tényleg volt olyan, hogy 2, akár 3 hónapig se voltunk együtt. Beszéltünk erről többször, éreztük, hogy ez komoly probléma, még a párterápia lehetősége is felvetődött, de aztán nem éltünk vele. És aztán a 7. évben egy amúgy is rossz periódusban jött egy férfi az életembe. Hozzáteszem semmivel se volt jobb, szebb, gazdagabb az uramnál. Sőt! Azt kell mondjam, nem rendelkezett vmi jó külsővel, nem volt több pénze, mint a férjemnek, nem is öltözködött jól, olyan tipikus önsajnálkozó pasas, minden nő k..va, aki valaha elhagyta őt, tiszta pesszimista, idősebb is volt jóval, viszont engem nagyon meg akart szerezni. Testileg sikerült is. De szex után, kiírom, kielégülés után mindíg éreztem, hogy fú, ezzel a pasival nem tudnék élni, a férjem mennyivel jobb emberileg. Ez ment egy évig, akkor elkezdődött részéről a zsarolás, hogy költözzek el. Éreztem, hogy ezt nem akarom, de nem tudtam dönteni. Aztán a férjem elment vmi állítólagos buliba. Felhívtam, szerintem a zsebében lehetett a telefon, mert nem vette fel, de benyomódhatott a gomb, és hallottam egy beszélgetést, női hangot természetesen. Lenyomtam, aztán újra hívtam, ordítottam, hogy jöjjön haza. Örjöngtem. Hazajött fél óra múlva, én meg másnak elköltöztem a szeretőmhöz. Gyötrelmes volt. Aztán 4 nap múlva felhívtam, hogy találkozzunk. Kértem, hogy visszamehessek, és próbáljuk rendezni a dolgokat. Nem könyörögtem, de nagyon akartam. Beleegyezett. Visszamenetm, de nem a szeretőkről beszélgettünk, hanem arról, hogy ez nem jó így, amúgy minden olyan jó lenne, ha a szex menne, tegyünk érte. Kellett pár hét, még lecsillapodtak a kedélyek, átbeszéltünk mindent, elmentünk szórakozni, és újra felépítettük az egészet. Lassan kezdtük a szexet is, mind a tinik. Szégyen, nem szégyen ez van. Elmentünk 2 hétre jó messzire nyaralni, és próbáltunk csak egymással foglalkozni. Fú, nem volt egyszerű. De sikerült végül minden külső segítség nélkül. Nekünk ez volt a bajunk, amit meg tudtunk oldani szerencsére. És nagyon vigyázunk rá.
Persze mondhatni, hogy a szerető ki lett használva. Hát igen. Nem vagyok rá büszke. De azt érzem, hogy nekünk ezt a borzalmas időszakot meg kellett élnünk, hogy jobb legyen a kapcsolatunk.
Olyan stabil akapcsoltunk, mint még soha.

Aberkesi
Jo hallani ilyen történeteket. De nálunk nem tudom mi a helyzet, vagyis mi van az ő fejében. Mert ehhez az is kellene hogy ő is akarja rendbe hozni a dolgot, de ugy veszem észre ő nem akarja. Csak meg sem akarja próbálni.

....

Pumpóka, ahogy olvasom a soraidat úgy tűnik, nálatok is szépen lasan helyrezökken minden. Azzal, hogy nem vitte a telóját magával, mikor veletek volt gondolom azt a gesztust jelenthette kimondatlanul is, hogy Ti vagytok neki a fontos, a család, veletek akar lenni. A fizus dolog pedig azért lehet, mert gondolom nem szeretne olyan kellemetlen szituba csöppeni, hogy ott vagy Te és ott van a volt csajszi. Tudom, hogy bazi nehéz, de próbálj meg majd idővel bizalommal lenni iránta, még ha nagyon nehéz is. Az is borzasztó nyomasztó tud lenni, ha az embernek nincs élettere, nem mehet sehová, nem bíznak benne stb.
Az teljesen természetes, hogy kiváncsi vagy a nőre és keresed. Gondolom egyedülálló, ugye?

Hettie: Te dolgozol már? Jársz társaságba, szórakozni? Van rá lehetőséged? Szerintem nálatok az jönne be, ha elkezdenél közönyös lenni, egy kis fodrász, szép ruha, smink stb. Tudom, hogy ezt mondani könnyű, de nem biztos, hogy mindent meg kell csinálni neki...

Aberkesi

nem sok lehetőségem van elemnni szórakozni, mert itt van manó ugye, férjem meg most is horgászik...
De smink, jo ruha stb van, ma megcsináltattam a zselés körmöket is, tök jo lett. De őt nem érdekli hogy jol nézek ki, neki az a ronda k...kell, mert vele minden jo és szép. Na mind1 majd lesz valami. Amugy nem dolgozok még.
de más is mondta hogy menjek nélküle, hátha észreveszi magát.

Hettie, és ki a csaj? Tudsz róla valamit?

Sziasztok!

Hettie!

ás is mondta hogy menjek nélküle

Nálunk ez megy, amióta együtt vagyunk. Van, ahova együtt megyünk, van ahova csak ő, és van, amikor én is elmegyek a barátnőimmel. Szerintem ez így van rendjén. Sokan hülyének néznek miatta, hogy miért járunk el külön-külön is, de aki mondja, azoknál úgy van, hogy pasi elmegy egyedül, ha ő akarja, a csaj meg csak duzzog, de ha hívom, hogy menjük el ketten, vagy csak csajok, akkor meg nem, mert szegény párja... no comment...
Mi szerencsére nem ilyenek vagyunk

Nálunk bevált az, hogy én sem figyeltem rá, stb. Mivel ő se rám, és sokáig tűrtem, ezért én is ezt alkalmaztam. Nem szóltam hozzá egy ideig, elfoglaltam magam mással, nem szolgáltam ki, mint egy cseléd, stb. Egy kis ideig nem szólt érte semmit, de láttam rajta, hogy kezdi észrevenni, hgoy vmi nem OK. Aztán megkérdezte, hoy mi bajom??? Én meg mondtam, hogy csak úgy viselkedem, ahogy ő. Utána már meg lehetett vele beszélni a dolgokat, és szép lassan megváltozott. Nem elsőre, de idővel. Szóval türelem is kell hozzá rendesen, de sztem ha ez megvan (tudom, hogy nehéz, nekem is az volt), de megéri

Szerintem a csaj ne érdekeljen. Jó, biztos én is kíváncsi lennék rá, hogyha megcsalna, de jobb, ha nem tudod ki az, hogy néz ki. Csak idegesíted magad vele! Persze ezt csak azért írom, mert úgy veszem ki az írásodból, hogy ragaszkodsz a férjedhez. Ha nem így lenne, az más... De így jobb lenne, mert utána úgyis a fejéhez vágnád, hogy persze annak nagyobb a segge, rondább, stb. Az meg nem tenne jót nektek. De nem akarok belepofázni a Te dolgodba

Sziasztok!

Elolvastam az utóbbi hetek hozzászólásait és megdöbbentő a hasonlóság a férfiak, férjek, apák viselkedése terén. Nem jelent sokat nekik az elkötelezettség, a felelősség.
A mai férfiak egy része egyszerűen "összeomlik", ha gyermek érkezik a családba. És az első kísértésre mennek-mennek gondolkodás nélkül.

Pumpóka: Mindeképpen segítséget vegyetek igénybe, ha helyre akarjátok hozni a dolgot. Nagyon jó könyvnek tartom a Pár-bajok címűt (Libriben is lehet kapni), mert gyakorlatilg otthon együtt elvégezhető gakrlatok is vannak benne. Emellett persze a párterápis lenne a legeslegjobb megoldás. De csakis egy hozzáértő terapeuta mellett. 10 válásból 8-at meg lehet(ne) menteni, ha kapnának a párok segítséget és nyitottak lennének a változtatásra.
A családok "működésének" egy nagyon érdekes dimenziójába enged bepillantást a családállítás - például olvasd el Thomas Schaeffer: Ami a lelket megbetegíti és ami meggyógyítja. Ez a könyv a családfelállításról szól. Voltam állításon is - fantasztikus élmény volt. (www.anyulurege.hu)
Az hogy nem beszéltek nyíltan egymással, az sehová nem vezet. Azért kell a terapeuta, mert ilyenkor rengeteg érzelem, sérelem minden van mindkét oldalon, így a külső szempont segít kordában tartani a beszélgetést.

Nálunk amúgy én kértem meg, hogy költözzön el, mert miután bevallotta a megcsalást és még kértem esélyt, nem adott és gyakorlatilag az orrom előtt csinálta a dolgot. 3 hétig bírtam, utána kirúgtam. De azóta is majd beledöglök. Nem akart visszajönni, nem akart segítséget elfogadni.
Ő sem boldog, mert nem tudott összeköltözni a nővel, pedig folyamatosan ezen vajúdnak.
Most éppen a legújabb forgatókönyv szerint elhagyják az országot és mennek USÁ-ba januártól. Agyamat eldobom. Ha ez lesz, akkor tényleg nem lesz a kisfiunknak apukája egyáltalán.

Ciao,

Boróka

Boroka
Mi ismerjük egymást a 2006 őszi babákbol. AZ agyam eldobom hogy nálatok is ez van Remélem azért túléled a dolgot, kitartást neked! Én is kértem esélyt de az neki nem azt jelentette engem választ. Most az a helyzet hogy itt van a gyerek miatt, a nővel szakitott de hát ki tudja mi a helyzet.

Boróka! A történetünk nagyon hasonló. Én annak idején 1 hétig bírtam azt,hogy párhuzamosan csinálja dolgait,aztán elküldtem. Kinyílik a zsebembe,be a bicska hogy képes amerikába menni,csakhogy a nővel legyen Ezek a pasik minden lépésükkel csak minket aláznak egyre jobban,jobban.Az én exem nem költözött külföldre,de hasonló mérföldköves lépésnek tartom,hogy más gyerekét neveli,tartja el most,a sajátját meg elhagyta Légy erős Te is,bármi történik talpra lehet állni.Nekem sikerült!

Hettie! Nyaralás hogy alakult?

A gyerek miatt nem érdemes együtt maradni. Mindkettőtöknek vagyis hármotoknak nagyon rossz lesz! Ezt a kicsi is megfogja érezni...
(Nekem a szüleim között volt ez, hogy apunak volt nője anyu mellett, de anyu vele maradt. Kb két évig ment ez így, utána elváltak. Ez nekünk is nagyon rossz volt, nem csak anyunak. Azóta jobb a kapcsolatunk apuval. De mi ekkor már jóval nagyobbak voltunk, mint Artúr).

M andi

Jol siekrült a nyaralás nagyon. Minden jo volt, ő is normálisan viselkedett, csak néha húzta fel a gyerek rosszasága.
Azt meg majd meglátjuk még mi lesz.

Hettie!

Örülök, hogy a nyaralás jó volt! Ezek szerint van remény? Vagy ez még semmit se jelent?

Bocsi, hogy ezt írom, de azért még ne éld bele magad, mert nyaraláson jól viselkedett. Ott nem volt a nője, csak Ti voltatok neki. Itthon meg ugye más a helyzet...

Sziasztok!

Nálam még nem egyértelmű,hogy megcsalt a férjem...vagy csak nem akarom elhinni?
A szitu az,hogy nagyon keveset van itthon,reggel 7-8 körül elmegy és este 10-11-kor jön haza...beszélgetni nem lehet vele,mindíg fáradt,pedig nem egy megterhelő munkája van szerintem. Vállalkozó és napi 2-3 órát kell beszélnie plusz vezetnie. Szex van úgy hetente...de van amikor csak 2 hetente...mert ő fáradt...
A gyerekekkel egyáltalán nem foglalkozik,sőt...csak ordítani tud velük...
Nem segít semmiben,max ha megkérem,de akkor is pofavágás van és vagy megcsinálja vagy nem....Abban a kis szabadidejében amikor velem van...nincs velem csak testileg...vagy bámulja a tv-t vagy alszik.
Amikor beszélni szeretnék vele erről,basztatásnak veszi(bocs a szóért de így szokta mondani). Egyből ordít,hiába beszélek vele tök nyugodtan.A gyereket azért leordítja ha meg mer szólalni a kocsiban....hiába kérem,hogy ne beszéljen így velük,meg sem hallja...
Aztán,5 évünk alatt volt már pár hazugsága...az ő szavaival élve kis dolgokban hazudott csak..Azt mondta a kapcsolatunkról nem fog hazudni soha sem.De nem tudok neki hinni...nem bízom benne...
3 napja találtam egy sms-t,igaz a piszkozatok között.Az állt benne hogy : "le ne mond a sétát,nem ígértem meg,hogy miért nem?mert nem tudom mikor tudlak mégegyszer megvárni"
Szerintetek????
Gyanakszom egy kolléganőjére...többször hallom őket telefonon beszélni..persze munka miatt,de olyan mézesmázosan beszélnek...szebben beszél vele mint velem..és a csaj folyton visszahívja olyan szöveggel,hogy mi a bajod,miért ilyen a hangod? (azért mert én a kocsiban ültem a férjem mellett amikor beszéltek,és kicsit nyersebben beszélt a csajhoz gondolom...)
Meg a másik telefonálásuk alkalmával,volt egy kis...nem tudom igazán megfogalmazni...éreztem valamit...hogy lehet köztük valami...lehet hogy még nem történt sétán kívül más...de....nekem ez is elég.
El is mondtam a férjemnek,hogy miket érzek,gondolok,azt mondta az sms-t nem tudja mi...valaki beleírta a telefonjába biztos...
és hogy az a kolléganő 110kilós és dehogy kell neki...megnéztem iwiwen a kiscsajt 22 éves...és egyáltalán nem néz ki 110 kilónak,max 60...
Most is felhív a férjem és közli hogy pénteken itthon lesz...és én ennek örüljek?de jó kapok egy napot 3 hetente...és ahogy írtam akkor sincs velem. Ja és majdnem kihagytam,hogy perzse jól összevesztünk...és fejemhez vágott olyan dolgokat hogy....nem akarta a 2. gyereket(majdnem 1 évi próbálkozás után sikerült végre a kicsi!!! de ő nem akarta....A másik,hogy 3 hónap után miért akartam összeházasodni vele,itt az eredménye...(ő kérte meg a kezem a 2. hónapban)
Aztán persze bocsánatot kért és hogy felejtsem el amiket mondott...na persze mert ezt el lehet felejteni....

Kihagytam még:

Utánna azzal akart szépíteni,hogy nem nem akarta a gyereket,hanem hogy nem volt időszerű....(pedig majd egy évig együtt sírtunk minden hónapban hogy nem jön össze a baba)

bocs de beugranak a dolgok közben... még annyit hogy ő is csak az adósságot csinálja....egész nap dolgozik a semmiért...konkrétan 2 hónapja nem keresett semmit,sőt....

Leila!

Nem akarlak elkeseríteni, de jobb, ha minél előbb kilépsz ebből a házasságból!!!

Ahogy a szavaidat olvasom, a férjed egyáltalán nem tisztel, semmibe néz téged. Akármit is próbálsz tenni, ő úgy sem lesz ebben partner. És még agresszív is, sőt a gyerekekkel is Szerintem Te sem akarod, hogy ilyen veszekedős, agresszív apa mellett nőjenek fel a gyerekeid (apám nekem is ilyen volt, amíg anyuval éltek, főleg az utolsó két-három évben, nagyon rossz volt a kapcsolatunk, szó szerint utáltunk hazamenni - de amióta elváltak, javult a helyzet)

Leila! Húúú,nem hangzik jól sztem,amiket írsz és nem hinném,hogy a túlzott gyanakvásom miatt érzek így Sztem a férjed nem szeret Téged,sőt úgy tűnik a gyerekeit sem,ill. nem úgy,ahogy kellene.Mi az,hogy ennyi együtt töltött idő alatt csak üvöltözni tud? A sms-sell,és a telefonokkal,a mézesmázas hangnemmel(ez ismerős ),a nővel kapcsolatos magyarázkodása pedig szörnyen nevetséges és átlátszó( még,hogy vki beírta a telefonjába azt az üzit??? ).Én azt mondom,minél előbb "tálalj ki",mert így felőrlődsz a félinformációktól,bizalmatlanásgtól,attól,hogy semmi jót nem kapsz a férjedtől csak azt,hogy levegőnek néz,sőt még azt érezteti Vled,hogy Te és a gyerekeitek vagytok a "nyomorának" az oka. Akkor inkább menjen sétálgasson,álljon meg a lábán egyedül,akkor nem kell gubbasztania a tévé előtt,vagy idegbajoskodni a családjával

SZiasztok!

Nálunk uj helyzet van, szakított a nővel. A gyerek miatt marad, én meg kérdeztem és én? AZt mondja az idő megold mindent. De mostanában beszélget msn-en egy 19 éves gyakorlaton lévő nővel, nem tudom mi van köztük, de remélem kiderül. Közben ma meg adott nekem szájrapuszit, csak néztem mi van? Megváltozott, mosogat, stb. Csak most meg az a bizonytalanság ne lenne, hogy ki ez az ujabb nő? Vagy nincs is? nem tudom. De az előző nője, akivel most szakított ,mondta hogy az apja figyeltette a férjemet. azt mondja erre a csaj apja neki (mármint a nőnek), hogy majd talál szebb, fiatalabb nőt is mint te. Hát akkor most ez lenne? Teljesen késsssz vagyok. Most pedig ugy érzem mintha rendbe akarná hozni a dolgot. Csak aza bibi, hogy én meg megismertem egy angliában élő pasit a neten, sokat beszélünk, és totál oda vagyunk egymásért. Ugyogy ha akarna is közeledni a férjem csak rá tudnék gondolni. Na ez a fxsza helyzet. Hogy ebből mi lesz???

Sziasztok!

Köszönöm hogy írtatok!

Szerintem is így áll a helyzet ahogy írtátok...nem szeret,stb...
Az a baj,hogy már én sem őt...de mégis nagyon rosszul esne ha megcsalna.
Ráadásul nekem nincs hová mennem a 2 kicsivel,pénzem meg egyáltalán nincs,viszont van lakáshitel,autó hitel, és egyéb apróbb hitelek...igaz ebből talán csak a lakás érint engem ,mert a többi a férjem nevén van. Az a borzasztó,hogy ahol lakunk nincs hely az ovikban ,bölcsikben,még a szomszéd városban sem.
Egyébként biztosan meg akart ,vagy meg is csalt a férjem...úgy érzem.Olyan furcsa a viselkedése tegnap óta...Kérte hogy felejtsük el a múltat,induljunk tiszta lappal...(Itt azt hiszem csak nekem van mit elfelejteni) és többet ölelget,segít,és nem kiabál a gyerekekkel sem..Ugyanis én pár napja megkérdeztem hogy megcsal-e és tagadott. Én meg sajna nem hiszek neki,szerintem meg akarta tenni,csak időben rájöttem...hát vagy nem...nem tudom...
Mindenesetre nagyon furcsa hogy hirtelen megváltozott,mintha lelkiismeret furdalása lenne. Lehet,hogy hülyén hangzik de érzem,hogy volt valami...

Hettie, Leila!

Az egy dolog, hogy most megváltozott, de ez ált. vagy sajnos múló állapot Az öregek azt szokták erre mondani, hogy kutyából nem lesz szalonna. Szóval ne éljétek bele magatokat (szerintem)

leila,

próbálj meg az önkormányzat jegyzőjével beszélni, h mi a szitu, nem kizárt, hogy kerekedik hely az oviban, bölcsiben. (ismerek olyat, akinek sikerült) ehhez persze az kell, h legyen munkahelyed, hiszen, amíg nem dolgozol, addig miért is járnának intézménybe (mármint az ő szemszögükből). tudom, ördögi kör,hogy lehet melót találni, amíg a gyerekekkel vagy, de neki kéne futni, mert így baromira ki vagy szolgáltatva. a munkahelyen nem kell mondani, hogy még nincs férőhely. ha nem jön össze az elhelyezés, max. visszalépsz. de ahhoz, h egyálatlán szóba álljanak veled az önkorm-nál, muszáj lobogtatni vmi munkáltatóit.
a lakást meg el lehet adni, hitelt visszafizetni, és a maradékból újrakezdeni egy kisebb lakásban. persze nem tudom, mennyit ér a lakás, mekkora része a hitel, de, ahogyan olvasgatlak, az jön le, hogy magyarázatokat keresel a "mit miért nem"-re.
amúgy, ha jól tudom, ha az autót már a házasság alatt vettétek, és nincs külön házassági szerződés, akkor az is felesbe megy, hiszen házasság alatt szerzett vagyon és adósság is közös.
szóval racionálisabban kéne gondolkodnod, tájékozódni a jogaidról, lehetőségeidről, mert így csak asszisztálsz a férjed himi-humizásaihoz, miközben telik az idő, de sehova nem vezet.

Igen kutyábol nem lesz az biztos, de ő eredetileg szalonna volt, ha értitek:)
Nem volt ő ilyen. Hátha vissza alakul, vagy majd meglátjuk.

Hettie, én nagyon szurkolok, hogy rendbejöjjön, de azért a végtelenségig ne várd, hogy majd egyszer megjavul. Ok, hogy adsz neki egy kis időt, ez nagyon szép dolog, de azért tartsd szem előtt a saját érdekeidet is

Sziasztok!

Nálunk elfajult a helyzet....
Írtam hogy egész normális volt pár napig,én meg kicsit durcáztam,de nem egyfolytában,csak amikor pl a boltban megszólalt a kisebbik fiúnkra,hogy jaj de szép ez a gyerek és milyen aranyos és a többi,akkor én magamban gondoltam,hogy aha és te ezt a gyereket nem akartad. De nem mondtam ki,bár lehet hogy látszott az arcomon.Mert rámnézett és megszólalt,hogy:Te sosem fogsz megváltozni! Ugyanis Ő eldöntötte,hogy nekem meg kell változnom,mert sokat féltékenykedem,és felhozom a múlt dolgait...Ez végül is igaz,de sajna okom van rá...valamiért mindíg kiváltja belőlem,meg depressziós is vagyok,de úgy érzem javulok...Tény hogy az átlagnál érzékenyebb vagyok ,jobban tudok az emberek hangjából,mozdulataiból olvasni,mert jobban figyelek ezekre a dolgokra,de ne mondjátok hogy az amiket mondott nekem,másnak ne esne ugyanolyan rosszul mint most nekem....
Visszatérve...tegnap még semmi de semmi bajunk nem vot egymással,nevettünk,puszik,simik,ölelés(bár csak én öleltem át őt)
Erre ma ahogy hazajön,közli hogy ő ma egész reggel gondolkodott az autóban és nem tudja mit akar...Mondom neki: El akarsz hagyni? Ő: Nem tudom...
És kért 2 napot gondolkodni,hogy egyedül akar lenni...
Na ez nekem a halálom ha egyedül hagynak örlődni....teljesen kész vagyok...
Nem is bírtam ki és felhívtam,hogy adja meg egyik közös ismerősünk számát stb.Erre hol volt?Na hol?Hát a cégnél ahol az a csaj is dolgozik akivel lehet hogy volt valami....
Azt mondta,hogy váratlanul be kellett mennie...de nem ez a lényeg,hanem ,hogy olyan szinten bunkó volt,hogy...Mint aki szívből gyűlöl... Pedig azt mondta szeret,csak időt kér gondolkodni...
Szerintetek mit tegyek????

leila, mondom, keress állást, gyerekeknek férőhelyet. innentől ez a te életed, a többesszám a múlté ne hagyd, hogy hülyét csináljon belőled. ne haragudj, de ez a szeret, csak egyedül akar lenni című balbla olyan, mintha a szomszédok című sorozat 120. ismétlését néznénk. semmi új. viszont teljes kamu.

Sziasztok!

Hettie: Igen,mi ismerjük egymást. sajnos ahogy látom onnan még Tűzmanó is így járt (és ha emlékszelmég, akkor Jadey is). Szép arány.
Tök jó, hogy sikerült találnod azt az izgalmas angol pasit, abban hogy chatelsz vele semmi sincsen. Apárod talán nem reménytelen eset.
(Én éppen azért vagyok elkeseredve, mert senki sehol a netes felületeken, csak őrültek).

Leila: Sajnos egyet kellértsek rjulival. Nagyon gyenge duma ez az egyedül szeretnék maradni 2 napig, hogy gondolkozzam. Nálunk is úgy kezdődött az eset, hogy akkor ő most egyedül elmegy a telkére (víz nincs), hogy ottan gondolkodjon, meg egyedül legyen.
Na, utólag kiderült, hogy lelépett 3 napra kefélni a nőjével, meg heavy metal koncertre. És kkapcsolata a telefonját, pedig beteg volt a gyerek, kit itt hánytattam, fosattam pelenkáztam. 3 hétig ez ment, közen hétvégéken hazajött, de egy büdös szót sem szólt.
Aztán végülkinyögta, hogy hát ő tulképpen megcsalt, szerelmes és nem tudja hogyan tovább. Brrrrr. Aztán még egy-két hónapig láttam az sms-eiből hogy gondolkozik a telken,miután eljött a nőtől.

Alapszabály: egy férfi sem költözik el otthonról csakis az alábbi esetek valamelyikében:
1. Van neki egy szeretője
2. Kirúgják otthonról
3. Teljesen elviselhetetlen otthon a helyzet - de ez a legritkább

Basszus sanos mindezt a saját bőrömön tanultam meg Én is hinni akartam nek, mert naív voltam és szerettem. 3 hónapja mindösszesen.
Hidd el, hogy egy héten belül bevallja, aztán elköltözik, és utána még 2 hónap és Te leszel az ellensége. Nálunk legalábbis most ez van. Ilyenekkel fáraszt hogy én árulom be őt a munkahelyén, meg anyagilag kizsákmányoltam, mert én félretettem pénzt. Iszony.

Boróka

Boroka
Hu hát ezt nem tudtam hogy ők is igy jártak, ez gáz, nagyon sajnálom, de lehet hogy jobb is hogy megszabadultak az ilyen férfiaktól.
A Te férjed sem semmi. Azt mondta gondolkodni akar és a nőhöz ment. Azt a .....hazudozós fajtájukat.
Neten az biztos hogy sok hülye van, de azért nagyon ritkán vannak normálisak is, csak nehéz kifogni, sztem próbálkozz, hátha szerencséd lesz:)

Sziasztok!

Véletlenül kerültem erre a topicra.
Én is átmentem ezen, és sikeresen végződött. tudom, hogy az ember ilyenkor keresi az összes olyan helyet, fórumot, bármit ahol reményt kaphat, ahonnan erőt meríthet.
Ezért is írok nektek.

2005, nem is olyan régen, legalábis még él bennem, elfelejteni soha nem fogom, és nem is tudom a lelkem meggyógyul e idővel.
Tudnotok kell ha sikerül is megmenteni a házasságot, utána jön a keményebb meló.

12 éve voltunk együtt, gyerekszerelem, gyerek projekten voltunk, azt hittem minden rendben van, erősek vagyunk bár az kifejezetten nem a mi évünk volt. A melója, az állandó furkálások, a depressziója...hát összecsaptak a hullámok, ettől függetlenül mégis úgy éreztem ahogy sok mindent ezt is túl éljük, megoldjuk...
és akkor a távoli kolléganő.....
Hűűűűűűűűű hát az indulatok most is nagyon hevesek bennem, széttépném azt a ri...ot, és az összes ilyen rohadt kis luvnyát.
Nem a férfiakkal van a baj lányok, erre kellett rájönnöm, mert ők csak ösztönösen vadászok, akiknek megerősítés kell. A szutykokkal van a baj, akiknek semmi, és senki nem számít, akik rámásznak mindenkire, és utánna jönnek a hülye dumával "óóó hát én nem ilyen vagyok, és nem is akartam"...hány ilyen történetet olvastam....

Szóval érezhette valami nem stimmel, és hát elkezdett msn-en "csevegni" a férjemmel. Akinek persze jól esett, miért is ne...és innen már tudhatjátok. Lelkileg szedte el tőlem. Elég gyorsan megéreztem, kutatni kezdtem, és rá is találtam a nyomokra. Bevallotta, igen tetszik neki, de nem történt még semmi csak csók...Egy világ omlott össze bennem, de hát nem kell ecsetelnem.

Az első reakcióm a döbbenet, a kábulat, ez nem történhet meg velem, mit rontottam el.
Aztán az úristen ne hagyj el, könyörgés... ennél rosszabbat nem is tehet egy nő szerintem. Ez csak jobban taszítja a férfit.
(Van a kedves édes, könnyed "szerető" és vagy te a hárpia aki sír és magához akar láncolni a ne hagyj el dumával....)
Ez a 2 érzés 1 hétig tartott. Én az a típus vagyok aki mindent tudni akar, minnél jobban fájjon, minnél gyorsabban a gödör mélyére kerüljek, ahol úgy érzem már nem fájhat ha bánt, mert onnan lehet aztán felfelé jönni, és tisztábban látni a dolgokat. Megtudtam ki az, megtaláltam iwiwen, szinte mindent tudtam róla. Leveleket találtam olvastam, msn üzeneteket stb.
Irtam neki, lehet ha "megismer" már fogható leszek számára, és női jóindulatból eltakarodik. Még fel is hívtam....teljesen normálisan beszéltem vele.
Persze mindig hagyta a mézesmadzagot a férjemnek.
1 hónap múlva "megkeményedtem". Azt az úristenit hát nehogy már könyörögjek, hogy hagyjam megalázni magam!
Én egy büszke nő vagyok!
Csak előre felé kell nézni! Mit fogok nélküle csinálni, tervek...ez nagyon fontos. Férjem örlödött közöttünk. Tudtam gyenge (mint minden férfi), és nekem kell döntenem. Mikor haza jött egy tök higgadt, erős, büszke nő ült le vele beszélni. A lényeg hogy kb az jött le: nem neki, hanem nekem lesz jobb nélküle.
Látni kellett volna a fejét. Láttam a szemében a döbbenetet és a csodálatot. Újra látott engem. Nem a hisztis, megalázott nő voltam!
Össze is pakoltam neki, megkértem itt zárjuk le, és felesleges fájdalmakat ne okozzon ezzel a húzavonával.

Nyertem...már ha ez a megfelő szó erre.
Együtt vagyunk, azóta megszülett a kislányunk akikt imádunk. Imád minket, erősek vagyunk, és érzem nagyon szeret minket. Küzdeni kell az biztos, főleg nekem, hogy feleljtsek hiába jó most minden.
Néha ha meghallok egy számot, egy illatot, egy szituáció akár, és hopp beugrik minden, és az érzés is mennyire nyomorultul éreztem magam.
Több idő kell nekem, de már egyre ritkában jön elő bennem, amit persze neki nem mutatok.
Ne gondoljátok azt hogy egy gyerek megold mindent, vagy hogy az segitség, mert nem. Nem a lányunk tart össze minket. Mindketten azt az elvet valljuk, hogy a gyereknek szeretetben kell felnőnie, ők pedig igazi kis radarok. Nem élnénk együtt csak azért mert gyerekünk van, de idegenek vagyunk egymásnak.
Ha van gyerek Őt tartsátok szem előtt, nem nőhet fel egy olyan családban ahol a szülők marják, és nem szeretik egymást.
(Lelkisérüléseket fog szerezni amik később lesznek problémák)

A tanácsom csak annyi, ami nálam segitett, hogy ne könyörögj, és ne hagyd, hogy majd ő döntsön.
Nézz magadba, és csak akkor harcolj ha tényleg szereted őt, ha utána képes leszel élni vele, újra szeretni.
Nektek kell erősnek lenni, és abba az irányba terelni a kapcsolatot amit szeretnél. Menjen, vagy maradjon, de azt gyorsan.

Remélem azért tudtam "segiteni".
Ha bárki úgy érzi kérdezne, vagy csak írna egy olyannak aki már higgadtan külső szemmel látja a dolgokat csak nyugodtan. Szívesen segítek.

Remény

Remény
Örülök hogy siekrült megoldani a problémát.
Nálunk is az a helyzet hogy most ujra rendben van minden, habár nem én döntöttem, hanem végülis ő hagyta ott a nőjét. De nem tudom majd még mi lesz, sokat kell most "bicikliznie" nálam, aztán meglátjuk.
Nagyon igazad van abban, hogy a férfi megdöbben attol, ha meg tudsz lenni nélküle is, akkor bepánikolnak. És persze könyörögni sem érdemes, még én könyörögjek neki? Csak akkor esetleg, ha százmilliárdja van a bankban és 99 éves. Na ez csak vicc volt.

Sziasztok!

Nos a helyzet.A 2 napból 5 nap lett...
Észrevettem én is ha nem könyörgök és kimondom,hogy oké menjen,övé az autó meg a ruhái,egyből meglepetten,higgadtan beszél velem,és még ő mondja,hogy akkor én már nem is akarok semmit tőle?
Tegnap hazajött beszélgetni...kérdeztem hogy ő mit szeretne?A válasz: Ha soha többet nem féltékenykednék.
Mondom ok,én már nem vagyok féltékeny mivel már nem érzek iránta semmit...
Erre a válasz : ő szeret,de mint embert és nem szerelmes belém.
És ő így nem tud velem együtt élni ha nem szerelmes...
Szerintem a szerelem hamar elmúlik és a szeretet veszi át a helyét...nálam pl a szerelem 1 évig tartott max...meg is mondtam neki...
Aztán azt kérte tartsunk próbaidőt..hátha belém szeret... ezen csak nevetni tudok....
Mondtam jó...de közben tudom,hogy ez csak időhúzás,mert én tuti nem fogom már megszeretni őt...mert én már nem is szeretem,nem hogy szerelmes legyek belé....
A gyerekek miatt egyeztem bele ebbe...rosszul tettem?Ki kéne rúgnom?És 2 kicsi mellet hogyan ismerkedjek?Hogyan járjak el bárhová is?24 éves vagyok....elöttem az élet,de a kicsi még csak 10 hónapos...melyik pasi mondaná,hogy oké nem baj ha gyerekeid vannak...
De végül is nem is a pasi a lényeg...iskolába kéne járnom,dolgozni,vezetni tanulni(mivel itt nálunk csak kocsival érhető el még a bolt is,mert gyalog egy óra..csak oda...)..ezt mind hogyan?A szüleim max 2 hetente tudnának rájuk vigyázni....

na most lebuktam .... "Leila" vagyok...nem akartam a régi nicknévvel írni mert sokan ismernek.... mindegy...

sztem vagy megrázod magad, összeszeded a családi, ismerettségi kört, elfogadsz minden segítséget, akár jogi tanács, akár kétkezi munka, akár pénz kölcsönbe, elindítod a válást, vagyonmegosztást, és elköltözöl egy olyan városba, ahol vannak boltok, ismerősök, rokonok, munkalehetőség, ovi, suli, stb. vagy, -ne haragudj, h ezt mondom- de ott fogsz a két gyerekeddel kipurcanni pénz, meló, bolt, család és minden nélkül kiszolgáltatva. kemény időszak előtt állsz, nyilván félsz is tőle, azért halogatod. de, gondolj bele, ha túl leszel az egészen, már azt fogod kérdezni, miért nem előbb vágtál bele. és persze, a pasik is csak akkor kerülnek elő, ha kimozdulsz. egy olyan helységben élni, ahol a bolt is 1 órára van, feltehetően nem hemzsegnek a facér pasik.
fontos dolog, h az ember kiírja magából, de, még fontosabb, h végre te vedd kezedbe a sorosodat, és ne a pasidon múljon, lesz-e holnap kenyér reggelire. ennyire nem szabad elhagynod magad.

...

Szia Pumpóka!

Örülök, hogy minden rendben köztetek!

Hogy őszinte legyek, az írásaid alapján szerintem a nő is, és a férjed is hazudnak Gondolj csak bele: neked teszi a szépet egy pasi, de ha Téged abszolút nem érdekel, nem kezdesz vele semmit, hanem elküldöd melegebb éghajlatra. Egy kapcsolathoz/viszonyhoz két ember KÖLCSÖNÖS szimpátiája szükséges.

Bocsi a vélemény nyilvánításért, remélem, a férjed tanul ebből az esetből, és többé nem fordul ilyen elő

...

Pumpóka!

Ok, így már világos!

Örülök, hogy ilyen pozitívan állsz hozzá, és ilyen kitartásod volt/van! Gondolom a férjed is rájött, hogy ilyen nőt úgyse talál

Sok boldogságot!

Sziasztok!

Pumpóka: Ügyes voltál,sikerült iütnöd a nőt a nyeregből. DE most akkor próbálj meg elgondolkdni rajta, hgy vajon mi vezetett az uradnál ahhoz, hogy másfelé kezdjen tekintgetni, mert a megcsaláshoz sajnos a nem hűtlen fél által elkövetett "hibák" is kellenek. Szerencsés vagy,nálatk rájött az urad, hogy mit veszthet.

És akkor most megsztom veletek, hogy nemrég egy tábortüzes nyárestén mi is történt velem. Ugye azt már írtam, hogy pár hónapja hagyott el a gyerek apja egy idősebb nőért.
Na, ezek után most azon a biznyos romantikus nyárestén megtalált engem egy nagyon jóképű kétgyerekes apuka, és elpanaszolta, hgy mennyire boldogtalan, mert milyen rideg vele a felesége. És hogy ő már gondkozik, hogy megcsalja, bár elhagyni nem hagyná el a gyerekek miatt, inkább szív élete végéig. Gyakorlatilag felajánlotta a lehetőséget.
Na, bennem éppen emberére talált, mert szépe elmagyaráztam neki, hogy ahelyett, hogy a megcsaláson gndolkozik menjen haza a nejéhez, és adjon neki szépen időt, mert 2 éves gyerek mellett iszonyat nehéz. Közben persze folyamatosan az járt az eszembe, hogy az én exem is ezt a szar önsajnáló dumát nyomhatta nemrég a nőjének, aki persze nem mondott nemet. Közben meg én boldogtalanul irogattam kismamás fórumokra, hogy tanácsot kérjek, mi lehet a baj velük.
Tényleg mennyivel egyszerűbb is lett vlna bebújni a sátorba, egy jót kefélni és nem gondolni a következményekre...
Szerencsére engem nem ilyen anyagból teremtettek...

A pasikat viszont egyre kevésbé étem ám meg.

Pumpóka!Szuper,hogy úgy látszik 100%-ig titeket választ a férjed,remélem kis idő múlva nem menekül el a megoldandó dolgok elől más nő karjaiba megint.Csak azért írom ezt,mert mondtad,hogy az életében nem küzdött meg senkiért/semmiért! Ribanc meg hidd el azt sem érdemli meg,hogy hozzányulj

Boróka! Azta mindenit,de jól tetted,amit tettél ezzel a kretén pasival áááá,tényleg az összes ezzel a h.lye önsajnálattal jöhet elő.Az én exem azóta is megállás nélkül magát sajnálja hola ezért,hol azért

...

Pumpoka! Egyébként Te miért írsz ilyen stílusban? MÁr akartam kérdezni.Anélkül is leírhatod az érzéseidet,hogy minden második szavad ordenáré Nem biztos,hogy ettől túl csábító leszel a férjed szemében,ha az életben is így beszélsz. Csak egy vélemény és jó tanács volt

Pumpoka azért ír ilyen ocsmányul, mert biztos a férje is így beszél, ezért ez neki fel sem tűnik. Viszont megkímélhetné az olvasókat ettől az alpári stílustól.

Egyébként az elején azt mondtad Pumpoka, hogy úgy vetted észre, hogy baj van, hogy a férjed elutasított a fizikai közeledést, most meg azt mondod, hogy igazán minden rendben volt köztetek és a csaj megszívta.. Akkor mi itt az igazság? Hol hazudsz elsősorban magadnak?

Én nem akarok senki pártjára állni ,de most ezzel mit akartok elérni????Főleg aki névtelen névvel jelentkezik be???!! Ez így elég sunyi a szemembe...

Akit zavar a stílus nem kell elolvasni...ez egy nyilvános fórum cenzúra nélkül...nem kötelező olvasni...itt mindenki úgy írja le a gondját-baját ahogy akarja...Ha nem tetszik miért olvassátok???
Csámcsogni meg nem kéne mások baján....mire jó számon kérni hogy mikor mit írt??Talán valaki féltékeny rá hogy rendbejött minden és boldog?????

Pumpi ilyen,mindig így szokott írni,nem játsza meg magát,így kell elfogadni annak aki akarja..

Most lehet engem is kritizálni...

Panni

Ha a saját születési nevemen jelentkezek be, akkor is névtelen maradok, mert senki sem ismer, tehát mindegy milyen felhasználó nevet választok.

Ez egy nyilvános fórum, ahol az emberek közszemlére teszik a legintimebb részleteket az életükből, amit bárki elolvashat, kommentálhat, kritizálhat, véleményezhet és az lehet az íróra nézve negatív vélemény is..vagy apropó cenzura, csak olyan hozzászólás lehet ami az író kedvére való??? Aki vállalja, hogy itt ír, az vállalja azt is, hogy lesznek akik nem fognak vele egyetérteni. És a véleményem, hogy az ocsmány beszéd sem kimondva sem leírva nem szép, sajnos a szép magyar nyelvet sokan előszeretettel eltorzítják. Egyébként, ha a villamoson valaki elkezd trágárul beszélni, akkor is beszólok, mert közhelyen tessék visszafogni az embernek magát.. ez ez én véleményem, lehet egytérteni és lehet nem egyetérteni..tehát ha pumpoka továbbra is így akar írni, nem fogok ellen semmit tenni, nem is tehetek főleg nem cenzurázhatom. a cenzura nem egyenlő vélemény vagy kritika kinyilvánítással.

Nem vagyok féltékeny, hogy sikerült helyre hozni a házasságukat, igazán jó hallani ilyen történetet. Nem rosszindulatú kérdésnek szántam amit ezzel kapcsolatosan kérdezetem, tényleg érdekel, hogy ez hogy van, mert Pumpoka írása tele van ellentmondással. Nem megbántani akartam. Egyébként nekem az sem jó, ha együtt vannak, az sem jó, ha külön, nem érint a helyzetük egy vagyok a forumozok közül, aki "beszélget".

Mivel én hoztam fel ezt Pompókával kapcsolatban,gondolom nekem is szólt a kritika! Ahogy az utolsó mondatomban is írtam jó tanács és egy vélemény volt,nem kioktatás,számonkérés.Kihagyni a hsz-ait pedig nem akarom,egy,mert olvasás közben szembesülök a stílusával,kettő őszintén érdekel,hogy is alakul az életük ezekután.Egyáltalán nem vagyok irigy és féltékeny rá,hogy nekik sikerült helyrehozniuk a kapcsolatukat,remélem boldogok lesznek életük végéig együtt!Ha Pumpoka férje őszinte megbánásból,szeretetből/szerelemből választotta a családját,minden tiszteletem az övé,hogy képes belátni a ballépését,azt,hogy hibázott és minden erejével küzd azért,hogy helyrehozza azt,amit majdnem végérvényesen tönkretett.Attól függetlenül,hogy nyilván nem vagyunk egyforma emberek (milyen jó) és biztos sokmindent másképp csinálnék,mint Pumpoka,de másképp,mint bármelyikünk,aki ide ír!Ennyi,ez meg az én véleményem.Ennek pedig semmi köze ahhoz,hogy észrevételeztem valamit,ami ezek szerint nem csak nekem tűnt fel,hanem másnak is.Egy nyilvános forum szinvonalát,ahová többnyire gyermekeiket nevelő anyukák írnak,nem emeli a Pumpoka által használt szavak tömkelege,hanem lehúzza.Ellenben,ha ő mégis megenged magának ilyen stílust,akkor én had engedjem meg magamnak,hogy észrrevételezzem,hogy nekem ez nem tetszik és felhívom a figyelmét arra,hogy talán másnak sem biztos túl felemelőakár az életben,hogy egy nő szájából ilyet hall .Különben meg az ő dolga,hogy magában hová teszi az emberek,a stílusa miatt megfogalmazott vélemyénét.

Az ellentmondásokról annyi,hogy nyilván a kibékülés után már más színben látja a férjét.Tökéletesen érthető,hogy most sok dolgo "szebb színben" látszik,mint mikor még rezgett a léc,bár nem biztos,hogy reális.