Sziasztok!
Megjöttünk a nyaralásból. Annak ellenére, hogy időnként 13-14 fokot mutatott csak a hőmérő, nagyon jól éreztük magunkat. 2 napig tudtunk fürdeni a Balatonban, a többi napra maradt a sok kirándulá, Kehidakustyán, pihenés, séta, társasjáték stb. Balatonfenyves nagyon jó hely, nincs az a túl nagy nyüzsi, de megvan minden, ami a nyaraláshoz szükséges, a strandja meg kimondottan szép és ápolt.
Rövid szüléstörténet:
Zalánnal 2002. május 12-re voltam kiírva. Azon a héten hétfőn befektettek a kórházba, mert másik megyében, kb. 100 km-re laktunk Miskoltól, azt mondták, legyek kéznél. Sokan voltak az osztályon, várnom kellett az ágyra. Délután fél háromkor sikerült kipakolnom, felültem az ágyra rejtvényt fejteni, de abban a pillanatban elfolyt a magzatvizezm. Telefonon hívtam a férjem, jöjjön vissza, megyünk szülni. Engem, a magas vérnyomásost 120/80-nal vettek fel a szülőszobára. Nyugodt voltam és boldog. Nemsokára megjött az orvosom -az osztályvezeető főorvos a megyei kórházban-, elmondta, hogy a belgyógyásszal ebédelt, és pont rólam beszélgettek. Az előzményeim miatt - korábban írtam, hogy súlyos terhességi mérgezés miatt 1999-ben elvesztettem egy 26 hetes babát - ők mindenképpen császármetszést javasolnak. Nem tiltakoztam, mondtam tegyék, amit jónak látnak. Ő még elment magánrendelésre, 18.30 körül jött vissza. Addig jöttek szépen a fájások, megvolt a beöntés, a borotválás. Ezeket sem éltem meg tragikusan, csak arra gondoltam, nemsokára meglátom a kisfiamat. Az epidurális érzéstelenítés után már vágtak is, a férjem végig bent volt velem, nevetgéltünk az orvosokkal együtt. 19.30-kor megszületett Zalán 3400 grammal és 53 cm-el. Egy napig voltam az őrzőben, másnap átvittek szobába, és akkor hozták babát is. Gyönyörű volt, fekete hajú, kreol bőrű. A tejem hamar megindult, már másnaptól szoptattam. 1 hét után mehettünk haza. Felszívódó varratom volt, bikinivonalban vágtak, szinte a férjemnek is keresni kell a helyét, annyira halvány. Az első két nap volt nagyon rossz, akkor bizony fájt a hasam, de kárpótolt Zalán mindenért. Szóval nekem kellemes emlék még akkor is, ha természetes úton szerettem volna szülni.
Pocaklakó nagyon intenzív, szinte rendszeresen, 3 óránként mocorog, már szabad szemmel is láthatók a mozdulatai. Ő is imádja a gyümölcsöket, különösen a görögdinnye hozza lázba.
Íme egy fagyos nyaralós pocakos fotó a szigligeti várból:
Üdvözlet mindenkinek:
Laura