Sziasztok!
Most olvastam vissza egyben sok-sok oldalt, egyszerűen lehetetlen mindenre reagálni... Úgyhogy egyszerre gratulálok mindenkinek a jó UH-khoz, a mocorgó babákhoz:)
AFP: gagyi az egész. Nekem az Istenhegyin a 16. héten 0,99 lett tehát tökéletes, a kórházban kicsit később kb. 1,4 körüli!!!! jött ki (bizonytalan mer nem mom-ban adták meg, csak tippelgettünka dokimmal de abszolut értékben is szép nagy lett). Szerencsére ő is az Istenhegyire vitte a feleségét (ha jól értelmeztem) ezért szó nélkül elfogadta az onnan hozott összes eredményt, beleértve a genetikai UH-t is (na ja, Hajdú doktornő neve ugye elé garancia volt neki:)))) így hétfőn nem kell visszamennem és fél napot várnom egy 10 mp-es gagyi UH miatt a kórházba... Tök jó:) Szóval no para az AFP-k miatt, én pl. előre sejtettem, hogy a kórházban el fogják szúrni ezért is csináltattam meg az I.hegyin is... hála a jó égnek...
Bárányhimlő: Propolisz? Lilla sajna tiszta ekcéma, őt azzal szoktam kenegetni, az az egy ami ér valamit (fájdalomcsilapító is!)... Ja, és Fenistil cseppek... viszetés ellen (Lilla rendszeresen véresre vakarja magát)
Aida: bevallom a történeted iszonyúan megmaradt bennem
(( Én egyszer jártam valakivel aki ugyancsak egyke fiú volt, ilyen anyával... na ott pillanatok alatt szakítottam mert jó előre beparáztam... Na de akkor ugye még könnyű volt mert annyira az elején jártunk az egésznek, hogy még megtehettem.
A férjemnél sem volt zökkenőmentes az anyós dolog, kellett hozzá néhány év amire letisztultak a dolgok. Kb. a 2. év környékén volt néhány vitánk, na akkor hirtelen elástam a "tartsunk az anyóstól" magatartást, jól a torkának ugrottam. Döbbenetes volt a hatás. Azóta is beszólok neki, elég sokszor ki is osztottam. Mostanra ott tartunk, hogy teljesen elfogad, kikéri a véleményem, meg se próbál ellenem tenni, teljesen elfogadot családtagnak. Főleg amióta itt az unoka. Én mondjuk még mindig fenntartással kezelem (nem hagyom pl. nála a lányom egyedül egy percre sem mialatt a szüleimre egész napra rábízom) de szépen javul a helyzet.
Ehhez mondjuk az kellett, hogy belátta, hogy nem akarok rosszat a fiának és nem csak a jóban hanem a rosszban is kitartok mellette (durva betegség) plusz, hogy ha a feje tetejére állna se tudná otthon tartani a fiacskáját... Plusz azt is be kellett látnia, hogy a férjem engem választott és ha BÁRMI vita van akkor is mellém áll. Mindig. Így egyszerűen nincs értelme fúrni vagy bármit beszólni mert rajta csattan az ostor. Szóval a férjed szerintem az igazi kulcsszereplő. Csak mert ha ugye kiosztanád az anyóst ő meg mellé állna és nem melléd akkor gáz van. Neki kell leszakadnia az anyjáról.
(Nálunk mondjuk a férjemnek van egy bátyja is, de az anyósom a férjemet szerette volna nagyon otthon tartani mert ő volt igazából a férfi a házban, ő tartotta a kezében a dolgokat... én meg ugye elcsakliztam...)
Nagy kalappal! Terhesen meg ne hagyd, hogy felidegeljenek. Nem kell anyóst látgatni ha idegesít. Minek. Ha érdekli az unokája úgyis előkerül. Ha nem akkor meg mindek erőltetni... (ez egy betegség egyébként... be kéne pasiznia az anyósodnak, rögtön megjavuna a helyzet...)