Sziasztok!
Hű, mindenkinek jó sok mondanivalója volt az elmúlt héten!
A nyaralásunk ezúttal kevésbé volt... fárasztó
, bár igaz ami igaz, asszem, míg lesz 1 db 3 év alatti gyerekünk is, addig a dolog inkább róluk szól, mint rólunk, nagy felnőttekről. Másrészt, most már van rálátásom, mitől fáradnak ki a gyerekeket táboroztató tanárok a program végére.
Hát, ritkán volt olyan, hogy épp mindenki tökéletesen elégedett legyen mindennel a 3 család összes gyereke közül! De nagyon élveztük azért!
Julinak uszonyai nőttek és olyan mint egy csokiszemű mexikói!
Pedig 50-es naptejet használtunk, de hát a bőrét azt egyedül tőlem örökölte, no... büszke is vagyok rá!
Sára egy hét alatt méltán kapta meg a Címzetes Fürgeürge nevet. Most már nem elég hogy 2 hete simán mászik mindenhová, múlt hétfő óta felül, kedd óta meg feláll. Én meg a hajamat tépem, hogy hova ez a rohanás, ekkora lábra még csúszásgátlós zoknit sem gyártanak. Márpedig potyog eleget, mert a padlónk is csúszós, ő meg nem a megfontoltak családjába tartozik.
Kajailag a helyzet változatlan (Edit, irigy-irigy!
). Kóstolgat ő, de 5-10 kanáltól több nem megy le, az is jobbára boltiból, és csak husi-gyümi keverékből. A krumpli - drága nővérkéjéhez hasonlatosan - neki is nyomja a fogát, mindegy mivel keverve. Ma pl. a tökfőzi láttán olyan öklendezést nyomott le, hogy már Julcsi is röhögött rajta.
A kenyérhéjat nagy örömmel majszolja, bár e tekintetben hátrány hogy van foga (2 db), mert ami letörik belőle, az meg nehezen csúszik lefelé. De még mindig ez a kedvenc eddig. Időnként elmélázom egy-egy kanalazás után: ha az etetőszékben ül, hogy a fenébe lett almás a feneke....
Beszélgettetek a takarításról. Hát, nekem minden elismerésem azoknak, akik ennyit pucolják a lakást. Nekem heti egy porszívózás jön ki, meg ha nagyon muszáj felmosok, de nem erőltetem a dolgot...
Végül is - Cashoz hasonlóan úgy gondolom - némi piszok még egy gyereknek se ártott. Juli meg amúgy is a 3 évesek "gyagyás" korszakát éli. A számtalan hiszti számtalan heppel társul, most épp piszokparája van. Ha a ruhája, keze, bármi maszatos lesz, rögtön sivalkodik...
Hát, én nem adom alá a lovat, az biztos.
Mi volt még? A szobában hagyás, földön ott hagyás? Vagy vmi ilyesmi, most hirtelen már nem is emlékszem... Hát, én Julit is, Sárit is szemrebbenés nélkül tárolom a házban bárhol. Úgy gondolom, elég gyerekbiztos a házunk, alsó polcok nincsenek, meg talán nem is jó, ha mindig a sarkukban vagyunk, mert nekik is kell kicsit tanulni saját tapasztalatot szerezni. Hát mindketten botladoznak néha, Sári bever ezt-azt, de gyorsan túlteszi magát rajta és gyógypuszik után, megy tovább "dolgozni".
Cas
nem semmi, hogy már ennyi foga van a lánykádnak! Lassan ő fogja harapni az almát!
Ancsa
örülök, h használ a torna, persze biztosan nagyon rossz hallani, amikor sír, de némi plusz szeretgetéstől gyorsan helyreáll a béke. NAgyon sokaknak segít ez a foglalkozás!
Edit
jaj, de jópofák a csajok a disznóvágáson! Nagyon stramm Kriszta, hogy így fogja a malacfarkat! Juli hozzá nem nyúlna, az tuti, fentebb említett "jó" szokása miatt!
Boró ezek szerint szeret kóstolgatni?
A nyaralásról még annyit, hogy úgysem lesz semmi olyan, mint eltervezitek, mert vki pont nem, vagy nem akkor akar aludni, enni, amikor az a bizonyos program miatt jó lenne, de sztem gyorsan bele lehet jönni ebbe az ahogy esik, úgy puffan dologba. Ez adja az élményt! Olyan mint egy szerencsejáték. Mindig van miért izgulni, de minden nap van nyeremény is!
Egy másfél-két évessel nyaralni a legtutibb kaland és legjobb móka, olyan sokat fejlődnek-változnak közben. Rájuk is jó hatással van a változatosság, nem? Két vagy több 3 év alattival nyaralni valamivel kalandosabb!
Réka
Csongor miatt ne aggódj, Juli pont ilyen volt! 3 évesen már tök mindegy, mikor kezdett mászni, felállni. Az csak akkor érdekes (mint nekem most a szupergyors Sárinál). Biztos valamennyire közrejátszik az adottság, a jellem, a gének. De Juli most sem egy "kapkodó idegbolond", ahogy mondják.
A székely-szász ősök vére rajta csapódott ki legjobban a családban.
Kriszta
Marha jó a Járda-sziget, de a Maradnál első átfutásra tényleg elgondolkoztam, hogy az meg hol van???
Szilvi
Marcus nagyon ügyes, utazó nagykövet lesz az már biztos! Kristófnak meg jól fog jönni egy kis nagyszülő-szórakoztatás, annál jobban fogja várni megint a találkozást veletek! Remélem, pároddal csak szokásos, múló morci-időszakotok van. Magamból kiindulva, én minden ilyen alkalommal, úgy gondolom (cseppet sem lelkizős lévén ám
), hogy most aztán juj, de át kell gondolnom az egészet, meg hú, de rossz lóra tettem szert... Aztán megvilágosunk pár nap után, esetleg sikerül zöld ágra vergődni, enyhén férfias önérzetével és 1 hét után már csak röhögünk az egészen. A titok nyitja az lenne minden ilyen szituban, hogy valahogy megpróbáljuk kívülről látni magunkat (nekem nem nagyon megy
), de így biztos sok bosszúságot, mérget el tudnánk kerülni. Csak hát olyan nehéz a másik szemszögéből is nézni a világot...
Na, megyek, mert riasztás van a gyerekszobában. Úgyis regényt írtam.
KM