A napi, maratoni hozzászólásom:
Találkozó: legyen akkor 2-kor a találkozó? Mindenkinek jó? És hozzunk párokat? És hozzunk nagytesókat? Vagy mindenki úgy jön, ahogy jónak látja?
Juditkecskemet: nagyon szép, különleges arcod van, és a kádas képen a válladon, karodon egyáltalán nem látszik, hogy sok feles kilód lenne!
Én kamaszkorom óta ducibb voltam, mint a kortársaim. Persze kamaszkoromban nagyon-nagyon-nagyon zavart. Mindenki bepasizott, én meg önbizalomhiányommal nem vettem észre még azt sem, ha valaki közeledett hozzám (most így 20 év távlatából esnek le néha az észrevétlen kikosarazott pasik
) Aztán valahogy a főiskolán megjött az önbizalmam, elfogadtam magam, és ragadtak rám a pasik, ami persze további löketet adott az önbizalmamnak. Mertem lógós pólón kívül mást is felvenni, mertem magam lenni. Hatalmasakat buliztunk, kirándultunk, beszélgettünk – és úgy láttam, hogy azzal, hogy elfogadtam magam olyannak, amilyen vagyok, és nem dilemmáztam, hogy miért nem vagyok modellalkat, kitárult a világ. Azért persze kipróbáltam sok-sok fogyókúrát, diétát, sportot. 7 évvel ezelőtt minden reggel 6-kor (a minden=tényleg minden) a Sportuszodában kezdtük a napunkat a Kedvessel. Minden reggel leúsztam 2 km-t. A háromnegyed év alatt 8, azaz nyolc kilótól szabadultam meg. Szerintem az egy majd 100 kilós csajnál nulla. Habár annyi hozadéka volt a dolognak, hogy átúsztam az öblöt abban az évben. Aztán ez évben kiderült, hogy van egy betegségem, amelyik felborítja az anyagcserém, szóval nagy odafigyeléssel tudok lefogyni. És muszáj is lesz, az egészségem miatt, és most már Fruzska miatt is. De ezt a szoptatás után fogom megtenni. Mivel pedig azt tervezem, hogy minimum 2 éves koráig itthon maradok, lesz időm arra, hogy ezt keresztül is vigyem.
Gratulálok a hasraforduláshoz!!!!
Sajnálom a szemüveget, de okosan el lehet fogadtatni vele, sőt büszkévé is lehet tenni, hogy szemüveges! Én 12 évesen lettem szemüveges, csak aztán megműtettem a szemem, és újra olyan a szemem, mint a sasé
Csujzi: Fruzska is mindig a hasán alszik, kivéve a babakocsiban séta közben. Gratulálok az átforduláshoz
Monácska: nagyritkán, de előfordul vele, hogy csak úgy elalszik. Viszont, mivel ő éjszaka nem ébred fel enni, és a 14 órás nappalába (amiből kb. 8-10 órát van ébren), ezért az esti altatás egybeesik az utolsó evéssel, amin bealszik, szóval az altatás=evés egyelőre, vagy lehet, hogy így marad??? Majd meglássuk
Észrevettem én is, hogyha valami új van a palettán, akkor nem csinálja a régebben megtanultat. Most például a hátról hasra nem nagyon van két napja – csak még nem tudom, mi az új????? De valamire készül, én tudom
Viszont ha már a hozzátáplálás dologról beszélgettünk, mostanában van egy gondolat (van több is, de azokat nem osztom meg Veletek
) a fejemben: ha igény szerinti szoptatás van, akkor van igény szerinti hozzátáplálás? Ha a gyermek esetleg elég hektikusan eszik (nem minden esetben rendszeresen), akkor hogy van a hozzátáplálás? Buta kérdés? Mert ugye a hozzátáplálás az már valamiféle rendszerességet is von maga után... Hm, ennek utánanézek, mintha láttam volna valahol egy cikket... Megvan:
http://www.mamami.hu/cikkek/szoptatas/2 ... ranyelvek/
Kiszazsu: de jó, hogy előkerültél! Kár, hogy nem tudsz jönni gyakrabban... Sajnálom, hogy a nagylány eljutott ebbe a dacos korszakba, és látom vagánykodik. Kitartást!
Pumperka: örülök, hogy jobb lett a kedve a fiatalembernek! Aztán nem eltántorodni
És jól emlékszel: a súlyomban engem most két dolog zavar: azonnal leizzadok, bárhová megyek (habár az én korábban 50 kilós édesanyám is leizzadt mindig – úgyhogy ez nem feltétlenül a súlytól függ), és összeérnek a combjaim – és emiatt a szoknyahordás nyáron csak kisebb praktikákkal megy.
A Suttogót én is kihagytam
csak tudom, hogy valakinek szimpatikus, és hátha még nincs meg neki.
Elvekről: igen, arra rájöttem (abból, ahogy a szüleim engem neveltek), hogy a szigorú elvek előbb-utóbb lázadáshoz vezetnek...
Hihihihi, az azért vicces lehet, amikor 7 éves kis szakértők a kistesók táplálásáról beszélgetnek nagykomolyan a szünetben a suliban....
A fogyókúrában azért én is benne vagyok!!!! Amit viszont megtanultam: nem úgy kell fogyózni, hogy keveset eszik az ember, hanem lassan felszívódó szénhidrátos cuccokat, hogy az ember szervezete megdolgozzék... És a mozgás, ami nagyon-nagyon-nagyon fontos!!!
Én mindenesetre most várok még pár hónapot, amikor már nem a tejci lesz a fő táplálék, akkor kezdek bele a fogyóba, addig meg próbálok ügyelni a dolgokra (édességet a nagy fogadalmam óta csak kétszer ettem!!!!!!!!)
B.márti77: te szegény! Még meddig leszel fogságban? Nagyon tuti helye van a kisfiadnak! Nagyon full-extrás!
Panny: szerencsés vagy, hogy a gyermek nem panaszkodik a tv-hiány miatt. Egyik kollégámnál egyáltalán nem volt tv. A kislányuk nagyon jól elvolt nélküle, mígnem iskolába került, ott aztán elkezdték nagyon szekálni miatta. Úgyhogy mire másodikba került, lett odahaza tv.
Amúgy pedig nagy kedvencem Ranschburg Jenő, aki nagy tv-ellenes volt, most már azon a véleményen van, hogy a tv-vel akkor van gond, ha a szülő azt dajkának használja, ha a gyermekkel nem beszélik meg azokat az élményeket, amelyeket azon keresztül kap, ha nem „játszák ki” az esetleges „sokkhatásokat” – szóval én annak a híve vagyok, hogy lehet tévézni, de ha lehet, a szülővel, ha pedig nem, akkor pedig mondja el a gyermek, mit látott, és beszéljük meg, mi is történt (majd meglátjuk, hogy fog sikerülni ez majd később...)
És igazad van: mindenki a saját ösztönei, belátás szerint neveli a gyermekét. Ki könyvvel, ki anélkül, ki előbb hozzátáplál, ki utóbb... Ezeken nem érdemes vitatkozni!
Nebula: tényleg vicces, mikor a büszke szülő lélegzetvisszafojtva figyeli, hogy a gyermek vajon végrehajtja-e az aznapi „produkcióját” – és vizuális vagyok
jó volt a filmhasonlatod!!!
Amúgy pedig: kispál, doors, puf, efzámbó nekem 18 évesen azaz 18 éve
Értem a dilemmádat, ezt már egyszer Fanetta is feszegette. Biztos nehéz... A kicsi még gyámoltalan, a nagy pedig már tudatos, és tudatosan van lelke, és nagyon dacos tud lenni, ha úgy érzi, hogy elhanyagolják... Valamelyik ismerősöm mesélte, hogy az anyuka, mikor a második gyermek érkezett a naggyal nem ment sehová, és teljesen a kicsi igényeinek vetette alá a napjaikat. A nagy kezelhetetlen lett...
Szegény kutyus! Van még egy gyermeketek akkor!
Kacika: helyes az ébredés után a lány!
Jim: újra jard????? Jó pihenést a Balcsin!
Jól megmagyaráztad Panny-nak!
Szilvánusz: tényleg nem vagy szívtelen, sőt kisgyermek közelében kijön belőled az óvónéni ,) És tényleg nem vagy a sértődősfajta!
Rózsaszín-felhők: hm, szerintem az önbecsapásnál nagyobb hiba kevés van, amely elrontja az ember egészséges lelkét. Úgy gondolom, hogy a hibák kellenek az ember életében, és az akadályok is, mert abból tanulunk. Nincs olyan, hogy minden szép és jó! És az úgy jó! És ez most nem a sablon-duma. Én mindig próbáltam a nehéz helyzetekben megtalálni a jót, vagy ha azt nem találtam, még nagyítóval sem, akkor meg tanulni belőlük... Hogy erősödne a kis személyiségem, lelkem, ha nem találkoznék akadályokkal??? Ezt magyaráztam a Kedvesnek is, mikor legszívesebben gumiszobává alakította volna a lakást Fruzska érkezése előtt, hogy ne már: hát miből tanulja meg a gyermek, mit szabad, és mit nem, ha nem esik el, és üti meg magát stb.
A szomszédasszonyos cikket én raktam fel. Mert nem kell rátromfolni egyikünk gyermekének egyik képességével sem! Minden babó halad a maga útján, mint mindannyiban (na, ez egészen zenbudhista szöveg volt)
Nekem nincs mivel commingout-olni (hogy ezzel a divatos szóval éljek): Fruzsó jó baba, jókedvű, önálló, érdeklődő, csak az evéssel vannak problémáink (azzal viszont elég sok), azzal pedig úgyis megküzdünk
És naponta köszönöm meg a kisasszonynak, hogy itt van velünk!!!
És Szilvánusz: örülök, hogy vállaltad magad!!!!!!!!!!!!!!!! Csak így tovább!!! És tök jól kihoztad a csajokból is a vallomásokat
0Bea0: micsoda mosolygós fiúcska!!! Nagyon jók a forgók az ágya felett!!!
Judit18: el bírom képzelni, mennyire zavaró lehet, hogy mindenki a szoptatást kérdezi. Ez olyan, mikor még nem Fruzsi, és mindenki kérdezte: mikor jön a baba??? És, ha az ember lányának nem lehet, vagy már elvesztett egyet? Lököttek az emberek, kevés az empatikus ember... Fruzsi is korábban kel, és mint akit több hete éheztettek, úgy rácsap a cicimre – valószínűleg a meleg teszi velük ezt, hogy korábban kelnek
Mni: igen, ez nagyon vicces, mert Lillán még látni is, hogy kislány azzal a gyönyörű hajjal, meg az arca is kislányos. Mert Fruzsin annyira nem látni, de hát ott a fülbevalója, ami esetleg nem látszik a rózsaszín kalaptól, akkor a rózsaszín azért árulkodó!!!!
Néztem a képeket. Szépek! Nagyon ügyesek vagytok!!!
Gratulálok a barátnődnek a kislányhoz!!!!
Eszerxx: apukád... örülj, hogy láthatja Andrist, és hogy örül neki! Sok-sok erőt Nektek!!!
Petramama: ti is így küzdötök a lánnyal szopi ügyben, nahát... rájöttél, hogy mitől van? Annyira jó lenne tudni az okát, mitől ilyen kis lököttek, hogy nem kell nekik a cici...
Beus: aztán referálj, milyen volt a Márti-anyós!!!!
Nekem se jött meg a menzeszem, de néha érzek olyan bugyborékolást a hasamban, mint annak idején, mikor megjött. Szóval szerintem peteérés lehetett. Erre a dokim fel is hívta a figyelmemet, hogy egy-két kóbor pete meg tud érni mensi nélkül is!!! Úgyhogy vigyázzunk, ha nem akarjuk gyorsan a kistesót ,)
Potyka: kitartást Neked!!! Itt, szerintem, elég sokan gondolnak Rád, hogy sikerüljön kibekkelni ezt a hetet. Ezért is, meg hogy minden rendben legyen!!!!