Sziasztok!
Itt is egy elveszet bárányka.
Húú, olvasom az utolsó oldalt. Szopi-gondok, tápszeres pótlás, elkeseredés!
Csajok! Én és Máté vagyunk az élő példa, hogy lehet úgy a szoptatás mellett a tápszer, hogy nem fogy el a tej, és a gyerek sem hagyja abba.
Elan,
nálunk nem vérszegénység, hanem kiszáradás volt az, ami miatt beadtam a derekam. Jól beijesztettek, és v.szeg akkor már az ideg miatt sem indult be rendesen. A másik dolog, hogy még valamikor a terhesség alatt olvastam arról, hogy, ha nem kap elegendő tápanyagot a csecsemő, akkor a szervezet az agy fejlődésének rovására a testi fejlődésre hasznosítja a táplálékot (most itt mindegy, hogy anyatejről vagy tápszerről legyen szó). Sajnos, nem emlékszem hol olvastam, és nem is találom azóta sem ezt az írást, de nagyon megmaradt bennem.
Nekem sem lett több tejem, hiába fejtem, de legalább a mennyiség sem csökkent, mindig volt annyi, h legyen kedve Máténak szopni. Sokszor úgy marad abba a szoptatás, h a kevés a mennyiség, a gyerek rájön 3-4-5 hónaposan, h az üvegből jön, ahhoz dolgozni sem kell nagyon, így szépen abbahagyja. Máté is próbálkozott, de nem adtam fel, elalvás előtt, ébredés után, még félálomban (lesben álltam, és, ha nyöszörgött mentem) mindig kínálgattam. Nem volt könnyű, de szerintem megérte. Ha szopott, ha nem, én 2 óránként fejtem.
1 éves korában hagytam abba a fejést. Jött is a kistesó, akkor úgy tűnt nem kell neki, de pár hét után újra kedvet kapott. Még mindig szopik reggel és este (néha napközben is), és addig hagyom, amíg szeretné, és nekem sem kényelmetlen. Igaz néha most fáj, ha rákap, de ez a terhesség miatt van, és csak egy pillanat az egész, amíg szívni nem kezdi. Komfort-szopizni nem hagyom, sajnálom, de nem vagyok élő cumi!! Ahhoz féltem a kicsit a pocakomban. Ki tudja, kiváltana-e méhösszehúzódást egy hosszadalmasabb szopizgatás?!
Szóval lányok! Ne adjátok fel! Pár korty anyatej is sokat számít. Máté 1x volt beteg 1 éves korában, miután kevesebb lett a tej (amikor terhes lettem) sorozatban jöttek a betegségek. Talán nincs köze az anyatejhez, de én hiszek abban, hogy annál jobb immunerősítő nincs.
Aztán magunkról pár szót! Voltunk pár napot a Mátrában (lesznek képek is, ha áttöltöttem), amúgy egyhangúan telnek a napok. Próbálom értelmes elfoglaltságokkal feltölteni. Most már jobban érzem magam, több az energiám, többet tudok mászkálni.
Lasan 16. hetes a pocaklakó, kezdem érezni a mocorgást. Annyira furcsa, de nagyon vártam már. Máté mellett nem igazán figyelek magamra, és sokszor csak este jut eszembe a baba a hasamban. Ilyenkor lelkiismeretfurdalásom van, aztán megnyugtatom magam, hogy azokból a dalokból, mondókákból, érzésekből neki is jut, amelyeket Máté kap tőlem.
És vissza az eredeti témához. Ha nem lesz elég a tej, lelkiismerefurdalás nélkül fogok a tápszeres dobozhoz nyúlni. És v.szeg a két gyerekkel nem tudom majd megoldani a rendszeres fejést, így nem is lesz még annyi tej sem. Erre is készülök lélekben, de azért elsődlegesen bízom abban, h talán a már felkészült szervezetem jobban megbírkózik a tejtermelés feladatával.
Zuzmó,
látom, most Te is többet jössz! Egy nagy kérdés? Kristóffal milyen volt a pocaknövekedés? Most már látszik, le se tagadhatnám, de nagyon furcsa, hogy egészen fönt érzem a hasam. A gyomrom szinte kidülled a bordáim alatt, ha a gyomrom az egyáltalán. Mindenesetre jóllakottan egész szép méretet produkálok.
Örülök, hogy jól mennek nálatok a dolgok!
Én is bízom egy jól evő-alvó újszülöttben.
Ne haragudjatok, hogy egy kicsit össze-vissza írogattam, kapkodtam!
Megyek, mert nálunk ilyenkor már fürdés kezdődik. 11-től alszik kb. 1,5 órát, és ilyenkor már fáradt. Nekem nagyon jó így, mert korán elalszik, és még marad az estéből kettőnkre, vagy csak olvasgatok, elmaradt házimunka, ilyesmi. Szerencsére reggel alszik 7-ig.
Puszi mindenkinek!