Sziasztok!
Valószínűleg már nem emlékeztek rám, nagyon régen írtam ide, még picik voltak akkor a pocaklakók... Sajnos nem volt időm írni, olvasgatni szoktalak benneteket, ha tehetem. Egy ideje gondolkodom rajta, hogy írjak-e, de most úgy döntöttem, megpróbálok csatlakozni, már ha nem gond... Nagyon jó kis csapat jött itt össze, mindig szívesen olvastam a hozzászólásaitokat.
Kisebbik lánykám érkezését Kmanna (unokatestvérem) megírta ide a topikba, március 20-án született Hannus 3400g-al és 50 cm-el. 3 nappal jött előbb, mint a kiírt időpont, kicsit hosszabb szülés volt, mint az első, magzatvíz folyással indult reggel, és délutánra jöttek a fájások, majd este 8-ra született meg Hannika. Nem tudtuk előre a nemét, de én éreztem, hogy ő is kislány lesz.
Az első összerázódós időszakon túl vagyunk, Julcsika imádja a hugiját, szinte félti, a játszón még azt sem nagyon szereti, ha más gyerekek benéznek hozzá a babakocsiba. Nála a féltékenység annyiban jött elő, hogy sokkal anyásabb, mióta van tesója, és ő is szeretné azokat, mint a pici, pl. sokszor bebújik ő is a játszóállvány alá Hanni mellé.
Hannus nagyon kiegyensúlyozott, nyugodt baba, egyedül a frontok miatt szokott nyűgös lenni. Csak szopizik, aminek nagyon örülök, mert Julcsinál pótolni kellett. A szopival sincs gond (kopp-kopp), 5-10 percig tart általában, viszont nem tudom megmondani hányszor cicizik egy nap, de szerintem 8-szor biztos. Elég hamar átaludta az éjszakákat, viszont kb. egy hete megint kel éjjel, 2-3 óra körül, és úgy szívja, mint aki éhen akar halni, szerintem megszomjazik ebben a melegben. Semmit nem fogad el az anyatejen kívül (vizet, teát próbáltunk eddig), sőt azt is csak eredeti csomagolásban. Tegnap fél napot távol voltam tőle, a férjem volt vele, de alig ette a lefejt tejet üvegből, csak forgatta a szájában a cumit. Mikor hazaértem, nagy volt az öröm, még kacagott is szopizás után.
Játszócumi sem kell neki, a hüvelykujjával altatja el magát.
Sok dologban más, mint a nővére, Hanni csak egyedül alszik el, nem is nagyon szeret sokáig kézben lenni, akkor is inkább vállon. Nagyon szeret a játszóállvány alatt lenni, fogdossa a játékait, beszél hozzájuk, nagyon jól leköti magát. Persze azért Julcsika sokszor szórakoztatja.
Már megszoktam, hogy két lurkót kell koordinálnom, már kezd kialakulni a napirendünk, egyedül a lakás szalad néha, szóval jönne egy szakácsnő, meg egy bejárónő.
Hannusnál eddig 12 a rekord a kakimentes napokat illetően.
Már aggódtam, de a kiscsaj teljesen jól megvolt, szépen evett, nem nyűgösködött, nem tűnt úgy, mint akit zavarná. A nővérem (ő gyerekorvos) nyugtatott, hogy jól hasznosítja az anyatejet, majd fog kakilni. Aztán a 12. napon megelégeltem, begyűjtöttem mindenféle kakicsalogató praktikákat (őszilé, vmi speckó szirup, cukros tea), még glicerines kúpot is vettem, és végül tök magától tojt egyet, nem kellett semmit bevetnem. A védőnőm azt mondta, hogy két hét a maximum, azután már be kell vetni vmit.
Anyatejes babáknál belefér a több naponta kaki meg a naponta többszöri is.
Itthon én is párnán szoptatom Hannit, de tulképp bárhol, bármikor, bárhogyan tudok szopiztatni, Julcsi miatt rákényszerülök, pl. a játszón rendszeresen szopiztatok. De volt már autóban is szopi menet közben, na, az nem volt túl kényelmes...
Remélem nem voltam túl sok így elsőre.
Próbálok majd bekapcsolódni.
Végül rakok fel pár mostanában készült képet.
Szép vasárnap délutánt mindenkinek!