Mni! Azt elfelejtettem írni, hogy a fotozz.hu-t én is sokat nézegettem. Jó oldal! Nekem is vannak ott fenn képeim. Nektek is?
Ja és minket itthon raboltak ki.
OBea! Most látom, hogy ezek szerint jóseggű csajszi vagy?
Hát a fejésben annyira nincsenek jó trükkjeim. A masszírozgatáson kívül. Ha lennének, akkor én sem fejegetnék órákig. :S Illetve próbálom nem nagyon abbahagyni addig, míg legalább annyit nem sikerül fejni, mint előző nap. Ja a tejfogó kagyló is sokat számít. 40-60 mili is összejöhet azzal pluszba.
Én sokszor hűtőtáskával meg hőtartó táskával megyek el itthonról. Egyikben hűtőakkuk és tejek és fejés után is oda teszem a tejeket. A másikban a megmelegített kaja, ha pont úgy jönne ki az etetés.
Juditk! Nekem sajnos a nagyobb gyerekes dolgokban még nincs tapasztalatom, ezért nem is nagyon tudtam sok problémádhoz hozzászólni. De nem lehet egyszerű Levivel. Elég erőteljes egyéniség.
Hátha majd hasznát veszi felnőtt korban és nem csak az anyuka hajszálainak őszítésére lesz jó.
Kitartás! Nekem lehet, Luca lesz hasonló. Drukkolok, hogy Nimi rendben legyen! Nagyon rossz érzés lehet. Nekem a pár vérvétel és oltás is annyira rossz volt. Úgy sajnáltam!
Szilvánusz! Igazából 6 hónapos koráig szeretném csak anyatejjel táplálni, ha sikerül és utána kezdeném a hozzátáplálást. Talán attól kezdve már csak reggel és este fejnék.
Azért az 1- 2 órás fejegetés közterületen sajna nem ugyanaz, mint a 15-30 perces szopi. :S De nagyon köszi a fullextrás babapesztrálás felajánlását. Még élhetek vele...
De egyébként mint írtam, én nagyon szeretnék elmenni. És igyekszem is megoldani valahogy.
Marla! Én több olyan anyukáról hallottam, akik 8-12 hónapig fejtek a kicsinek. Van aki 6 hónapig szigorúan 3 óránként! Éjszaka is!
Na azt én nem bírnám! Ezek is adtak nekem erőt, hogy meg lehet csinálni. És, hát persze mindenki másban teszi meg a lehető legtöbbet a gyermekeiért. De jólesik, hogy ezt írod. Egyszer itt a topikban már az egyik legtürelmesebb kismama megnevezést is megkaptam. Annyit vártam Lucánkra.
Kacika! Csak nem vagy terhes!
Az a pech, hogy előbb van peteérés és csak utána jön meg. Így az nem biztosíték, hogy még nem jött meg.
Potyka! Igen, első. Többedik gyereknél tényleg valahogy máshogy van. Szinte több idejük is van.
Én ezt nem tudom, hogy csinálják?!? Mintha a gyerekek számával nőne egyeseknek a szabadidejük is...
Engem is érdekelne a kendő kérdés. Nekem is van és eddig csak egy , nem túl jó kötésmódot tudok, amit a védőnő mutatott.
Jim! Te szegény! Jól rád/rátok jár most a rúd! Kitartást! Erőt! A tejhelyzet is biztos helyre jön majd, ahogy eddig is. De most tényleg a férjed egészsége a legfontosabb. Ne törődj semmi mással! És próbálj te is lazítani. Helyre jönnek a dolgok. Erős a férjed! Gyerekeidnek és neki is szükségük van rád, próbálj pihenni!
Hogy neked mi minden nem jut eszedbe! Pataky, stb. Egyébként én is szeretem az Eddát!
Fanetta! Jópofák a gyerkőcök!
Drukkolok, hogy a te Nimiddel is minden rendben legyen! Hát, nekem ezért is megy nehezen az állandó reagálás, mert szívem szerint mindenkit sorra vennék, de nem tudom mindig megtenni. Nagyon sok idő, és ezért halogatom, majd lemondok róla.
Most az éjjeli fejegetést addig húzom, míg nem fejezem be a reakciókat. De nem biztos, hogy ez így mindig tud majd menni. :S
Egyébként néha alig hiszem el, hogy tényleg van gyerekem, enyém szőröstül-bőröstül
és nem kölcsönbe van.
És tényleg anyuka vagyok!
Nebula! Marci (és a lányod is) nagyon kedves! Lucának is így szokott görbülni a szájacskája!
Csujzi! Sajnálom, hogy nektek is ilyen sok nehézséggel indultak az első hetek!
Ha már így szóba került megint ez a téma... Korábban nem akartam erre reagálni, pedig rosszul esett, hogy az én nevem lett kiemelve,mint alaptalanul nyafogó. Pedig én tényleg többször is nekiugrottam hasonló részletességgel a reagálásoknak. De sajna nem győztem (mint lassan kirajzolódik, nem egyszerűek az én napjaim sem és Luca nagyon hasfájós, nagyon sokat és borzalmasan síró gyerek volt és mostanra is megmaradt állandó foglalkozást igénylőnek, volt, hogy annyira kikészültem, hogy sírtam, toporzékoltam és az teás kannát úgy lecsaptam, hogy ripityára tört) és tényleg egy idő után kedvem is veszítettem. És látom, hogy nekem is van aki szívesebben reagál, más meg kevésbé... Egy-egy hosszú, alaposan válaszoló hsz után azért elmegy az ember kedve, amikor gyakorlatilag semmi reakció nem érkezik...
Huhh, ez megint maratoni lett. Csak meg ne unjatok!