Emma, inkább visszafelé haladok, mint előre
Abban bízom, hogy nem sok idő fog jutni egy emberre és így túlzottan nem is fognak nyaggatni minket. Délután egy órakor kezdünk és 21 ember fog vizsgázni hétfőn. Gondolom nem akarnak még éjfélkor is ott lenni a tanárok... Mert én nem akarok!
Szóval akkor a függöny-mánia nem csak nálunk tombol....
Na mentem, iszom egy kávét, bár az adrenalin szintem már a plafonon van, a vérnyomásom valahogy nem követi
Aztán csinálok valamit, tanulni úgysem lehet a két gyerek mellett. Legalábbis én nem tudok. És mindenkinek olyan fontos dolga van ma, hogy nem tudnak nekem segíteni. Bár nem is értem, hogy miért panaszkodom, már megszokhattam volna.... Ez van. Még két nap és vége az egésznek... Valahogy nem tudom elhinni. Szorítsatok ám nekem, bár biztos jövök még addig, meg mielőtt elindulok hétfőn a vizsgára, még "beugrok" ide
Jaj, itt nyafogok, közben meg szegény
Timesz biztos gondolja, hogy bárcsak ennyi baja lenne, mint nekem. És milyen igaza van. Szóval eldugulok, és nem panaszkodom...