Szia Márti!
Én március 26-án szültem a kislányomat, nekem ez a második császár volt. A fiam 2006-ban a Schöpf-Méreiben született.
Engem este fél 9 körül "döftek hátba", a babát kb. 5 percen belül kikapták, a műtét fél óráig tartott (Hartman doktor és Fekete doktor). Utána letoltak a 8.-ra, a császáros őrzőbe, ahová még kihozták Petrát egy bő órára. Éjfél körül már mozgatni kellett a lábfejemet fel-le, majd jobbra-balra. Kb. fél kettőkor pedig el kellett kezdenem "forogni, mint a grillcsirke" (szó szerint így mondta Klári nővér, aki katonás volt, de nagyon profi). Ez persze rohadtul fájt, de már tudtam, hogy a könnyebb felkelés érdekében ki kell bírni. Nagyjából 5 után keltett a nővér, hogy akkor kelés, ez nagyon nehéz elsőre, de össze kell szorítani a fogat és amúgy is segítenek. Segítettek a zuhanyozásnál is és ha jól emlékszem, ekkor már kihúzták a katétert. Innentől "nagykorúsítottak" bennünket. 10 órakor már az egyágyas szobában voltam, a nővér vitte át a cuccaimat.
Az első nap csak kefír volt zsemlével, ebédre üres leves, üres krumplipürével. Én tök éhes voltam és délután még kértem egy repeta kefírt
. Este szintén ez volt a menü. Alig vártam a másnap reggelt, hogy ehessek valami táplálót.
A mozgás tényleg segít, én is róttam a folyosón a köröket, amikor a baba engedte.
A fürdésnél nincs különösebb praktika, hacsak az nem, hogy mindent vigyél magaddal, ne keljen feleslegesen visszamenni a szobába dolgokért. Kötözés minden reggel volt, fürdés után kellett szólni. A WC papír ülőke szerintem mindenkinek hasznos, aki kórházba megy.
Mi egy karton buborékmentes ásványvízzel mentünk szülni, az első 24 órában 4 litert kellett inni. Nálam volt 3 darab sportkupakos palack (fél literes), azt az éjszakás nővér folyamatosan megtöltötte nekem vízzel, így fekve is tudtam inni. Nem is fájt a fejem.
Amikor hazajöttünk, itthon hordtam a hasszorítós bugyit, bár most nem esett olyan jól a viselése, mint 2 évvel ezelőtt. Akkor az nagyban megkönnyítette a mozgásomat, főleg a felkelést. Erről egyébként olvasd el Bábaildi korábbi hozzászólását.
A Schöpf-Méreiben 6 órát "vigyázz-állásban" kellett feküdni. Nekem a Janhos módszer jobban bejött, a második császárból sokkal gyorsabban és könnyebben épültem.
Egyébként ha alacsony vagy és van a táskádban hely: egy fellépő sem jöhet rosszul, mert a kórházi ágyak magasságát nem a 160 centis nőkre állították be. És frissen vágott hassal "felugrani" az ágyra, hát....
Egyébként ha császár lesz, tartsd azt szem előtt, hogy az elején nagyon fáj, de napról napra jobb a helyzet. És végy erőt magadon, ülj le az asztalhoz enni, ne állva egyél. Én láttam ilyet is.
Remélem, tudtam segíteni, ha van még kérdésed, tedd fel nyugodtan.
Nutella