Sziasztok!
Edinka!
Én Premenset szedtem, az is barátcserje kivonat, de gyógyszerészeti előírásoknak megfelelő, standardizált mennyiségű. Csak gyógyszertárban kapható, gyógynövény boltokban nem. A te általad említett készítményt nem ismerem.
A PCOS kezelésére önmagában nem elég, de ha emelkedett a prolaktin szinted, ha premenstruációs szindrómád szokott lenni, vagy, ha már majd majdnem rendben vagy, de kell még egy kis lökés, arra szerintem jó.
Kexi!
Előbb a PCOS-dat kéne kezelni, aztán, ha már rendben vagy, van ciklusod, de még mindig nem kopogtat a gólya, akkor lehet rásegíteni Clostyval.
Olvasgasd a honlapot. Kezdd az Igaz történetekkel! Abból rá fogsz jönni, h. nem akarunk becsapni!
Hajni!
Én is kemény leszek, mint a fagyott kutya lába!
Mint kívülálló azt érzem, h. nem váltál le, és mindig másoknak akarsz megfelelni.
Figyu! Van egy rossz hírem! Meg fognak halni! És akkor ott fogsz állni és nem lesz kire hallgass! De addigra elb..tad az életed, mert mindig nekik akartál megfelelni!
A gyerekeknél nem tapasztaltad, h. ahol anyuka folyton azt mondogatja a gyereknek, h. "jajj, ne csináld ezt v. azt, mert megütöd magad, leesel, összetöröd, elrontod, elvágod......!", ott a gyerek előbb-utóbb tényleg leesik, összetöri, elrontja és végül egy nyámnyila, anyámasszonykatonája, kétbalkezes balfék lesz?
Volt egy ilyen csoporttársnőnk az egyetemen. Az anyja még a süteménytésztát sem adta soha a kezébe gyúrkálni, mert "csak koszol"! Ha láttál szerencsétlen topa libát!
Aztán férjhez ment és felszabadult. Azt nem mondom, h. önbizalomtól dúzzadó, kihaénnem típussá vált, de szerintem az utolsó előtti pillanatban jött a pasi.
Neked ehhez a párod úgy tűnik kevés volt!
Szerintem keress vagy pszichológust v. kineziológust és ülj le vele átbeszélni a dolgot. Hidd el rengeteg mindenben segíteni fog! El sem tudod képzelni, h. mennyit! Néha muszáj külső segítséget igénybe venni, mert nem mindenki tudja saját hajánál fogva kirángatni magát a mocsárból!
És az sem egy utolsó dolog, h. a pszichomókus nem az önbizalmad lerombolásával fogja elmondani még a negatívumaidat sem, hanem építő módon!
Ott szétbőgöd az agyad, de utána fél méterrel a föld fölött fogsz lebegni!
A másik: ne azt a vonulatot erősítsd, h. ti mindketten egy rakás szerencsétlenség vagytok!
Basszus! Valamikor, valamiért beleszerettél abba az emberbe, nem? Próbáld meg felidézni, h. akkor milyennek láttad, mit szerettél benne, mi az, ami miatt felnéztél rá?
És ne azt lásd, h. most sikertelen ember.
Ti ketten szeretitek egymást, támogatnotok kell egymást és nem egymás hibáit felhánytorgatni. Mindenkinek vannak hibái, de ha mindig csak azokat rágjuk, mint a kutya a folyton előásott csontját, akkor egy idő után már csak azokat látjuk meg!
Nem vagytok ti rakás szerencsétlenség, két ember vagytok, akiket még az ág is húz. Húzzátok vissza!
Üljetek le ketten megbeszélni a továbbiakat, de úgy, h. leszarjátok a rokonok és a kívülállók véleményét!
Ha el akartok menni pihenni, mert neki is és neked is szükségetek van rá, akár azért, h. elszabaduljatok otthonról, akár azért, h. egymásra találjatok ismét, akkor ne habozzatok.
De ha van konkrét ötletetek, amihez szükség lenne a pénzre, akkor gondoljátok át, h. megéri-e kipucolni magatok alól a tőkét. De ne azért hagyjátok veszni a nyaralást, mert mit szólnak a rokonok!
Azért is érdemes lenne leülni, h. átgondoljátok, h. mit szeretnétek kezdeni az életetekkel.
Most még nem késő váltani (egyébként szerintem sosem késő!
), ha úgy érzed, h. mást szeretnél csinálni, nézz körül a munkanélküli központ tanfolyamai közt, tanulj nyelvet, szakmát (fizetik a képzést!), de ha valóban szereted a gyerekeket, akkor van egy tippem:
Vállalj bébiszitterkedést és a befolyt pénzből próbálj spórolni egy majdani családinapközi kialakítására.
Nem, tudom, hány ilyen van a környéketeken, de nálunk alig. Pedig kereslet az lenne rá!
Ha pedig van ilyen a környéketeken, akkor próbálj meg érdeklődni, nincs-e felvétel!
Szerintem most, h. bezárták a bölcsik felét, ugyanakkor lehet(ne) dolgozni gyes mellett, lesz kereslet rád!
(Én a minap döbbentem le, amikor az egyik anyuka mesélte a játszón, h. nem veszik be a gyereket a bölcsibe, mert most született a kistesó, úgyis otthon van!
Úgy elgondolkoztam, h. valószínűleg nekem is lesznek olyan napjaim, amikor a kicsi sírása mellé már tényleg csak a nagy hisztije fog hiányozni, vagy, amikor mondjuk le kell vinni a kicsit a dokinénihez, mert beteg, de nincs hova tenni a másikat, így ő addig jó összeszed vmi mást a váróban a többi beteg gyerektől, amivel aztán majd elpingpongoznak otthon egy jó darabig!
)
A folyamatos betegeskedésedről az jutott eszembe, h. anyám korábban minden tavasszal felkereste a fül-orr-gégészt, h. rettenetesen fáj a torka és taknyol, nem akar elmúlni. A doki a 3. évben már röhögött, h. ne vicceljen, elkezdődött a pollenszezon!
Azóta minden évben időben elkezdi szedni az antihisztaminját.
Szóval allergiavizsgálaton voltál már?
A kézműveskedésről:
Nem másoknak kell tetszenie, hanem neked kell elégedettnek lenned a munkáddal! Ha neked tetszik, ha jó érzéssel tölt el a végeredményt, akkor az a lényeg! A többit sz@rd le!
A barátokról:
Nekem sincs. Csak ti, meg mostanában pár kismamatárs. De senki, akit az éjszaka közepén is fel mernék hívni, ahogy mondani szokták.
De én így nőttem föl, nem is nagyon hiányzik. Rettenetesen nehezen engedem közel magamhoz az embereket, pláne élőben.
(Még talán itt a topikbarátoknak könnyebb is elmondani dolgokat!)
De azt tapasztaltam saját bőrömön és barátnőmén is, h. az egy nagy igazság, h. ha rámosolyogsz a világra, a világ visszamosolyog rád! Pedig rettenetes közhelynek hangzik!
Emeld fel a fejed, nézd meg a buszon a rengeteg besavanyodott pofát! Olyanná akartál válni gyerekkorodban? Ugye, h. nem!
Akkor tessék mosolyogni! Tudom, hülyén fogod érezni magad, de kit érdekel!
És nézd meg a pasikat alaposan, vissza fognak mosolyogni v. zavarba jönnek, egymindegy! Meg fogsz lepődni, de lesz, aki veszi a lapot! És már ez is javíthat az önbizalmadon!
Annyi szép dolog van a világban, vedd észre!
És, ha pozitívan viszonyulsz a dolgokhoz, előbb-utóbb megváltoznak az eddig negatív dolgok is!
Vmit még akartam írni, de már elfelejtettem. De azt hiszem ma estére bőven sok volt belőlem!