Sziasztok!
Hát, a szülinapomon tényleg nem siránkoztam sokat, írtam is,hogy nem tragédia, a végén inkább humoros lett, csak akkor hirtelen rámdőlt a ház. Tudom én, hogy jót akartak, ezért sem veszekedtem senkivel, és igyekeztem nagyon kedves és a helyzethez képest vidám lenni. Vigyáztam, hogy véletlenül se bántsam meg őket, csak olyan hülyén jött ki az egész, ez minden. Ha nem lett volna az a 1,5 hét betegeskedés, akkor nem lett volna semmi gond, csak már nagyon ki voltunk merülve a férjemmel, és csak nyugira vágytunk volna.
Hát, az a kettesben vacsi nem hiszem, hogy összejön, férjem tiszta feleslegesenek tartja (mindek pénzt költeni kajára, ha otthon is van, és ő nőnek lát itthon is, ehhez nem kell elemnnünk sehova). Mindegy, ezen sem rágódom, tudom, hogy ilyen, 4 éve ismerem, nem meglepetés, nem is várok már semmi ilyet. Oénteken megyünk majd a Westendbe, akkor vesszük meg a szülinapi ajándékomat (múlt héten akartuk, de hát nem jött össze. Ja, ez is tipikus, meglepi nálunk sosincs, mindig megbeszéljük, hogy mit szeretnék, és azt közösen vesszük meg, a férjem még azt a fáradtságot sem veszi soha, hogy egyedül megvegye. De már ez sem bánt, ne érsétek félre, ez most nem panasz, csak tény! Már megszoktam és vannak előnyei is)
Na, de most már elég belőlem, a lényeget mondom:
ZÁRT A MÉHSZÁJ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Annyira örültem, ez most nekem ezerszer fontosabb hír volt minden ajándéknál!!!!
Aztán voltam Uh-on, Simike nagyon édes, egész végig szopizott, de úgy, hogy nagyon elszántan próbálta gyömöszkélni mindkét kezét a szájacskájába, végignevettük a szonográfussal az egészet! Ismét napra pontosan saccol a gép, ezen mindig meglepődünk!
Na, még valamit, aztán tényleg eldugulok rólunk:
Marci ma ultra extrém sportoló lett! Beszökött a kisszobába, ahova nem mehet, felmászott a kanapé háttámlájára, onnan át az ablak párkányára, ott felállt, belekapaszkodott a redőny húzójába, és át akart lépni a másik párkányra!!!! Mindezt rövidebb idő alatt, mint én ezt leírtam!
A másik, hogy az apja feküdt a kanapén, erre Marci rámászott, és a combján egyensúlyozott de úgy, hogy nem kapaszkodott semmibe, csak mint a szörfösök, és közben hihetetlen energiával röhögött!!! Szó szerint, ez már nem nevetés volt!!!!!
Nem tudom, mi lesz így, de egyre merészebb, semmitől nem fél (ma belecsúszott fürdés közben a vízbe, mert hiába mondtuk neki, hogy ne ugráljon, csakazértis ugrált, na nehogy azt higgyétek, hogy megijedt! Kicsit kikerekedett a szeme, meg mutatta, hogy beütötte a fejét, aztán ki akart jönni, de mikor már kint volt, ismét teli torokból röhögött
).
Hogy lehet egy ilyen gézengúzt kordában tartani?????
Katica,
őrület, hogy már félidősek vagytok Ti is!!!!!!!!!!!!!!
Repül ám az idő!!!! Gratula az elválasztás kezdetéhez, nagyon ügyes Sárika! És tényleg az Ő szülinapjára vagy kiírva!!!!!!!! Ez azért tök szuper lenne, nem?
Pimpó,
sajnálom ezt a migrént, szörnyű lehet!!!!!!
Henus,
anyós nem semmi!!!!
Végül megoldódott a dolog? És milyen képett vágott, mikor meglátta a kupit?
Andi,
gratula a fogacskához meg a felüléshez!!!! Roni hihetetlen gyorsan fejlődik, múltkor a forgolódás, most meg ez!!!
Vagány kis csak lesz, meglátod! Bár Bogit sem kell félteni, ahogy olvasom!
Tök jól hangzik ez a ház, majd mindenképpen írd meg, mi lett!!! Csak jó lenne egy kertes ház, még ha fel is kell újítani! Azt szép lassan ráértek, a gyerekeknek viszont aranyat érne!
Jaj, tudom, milyen nehéz nem beleélni Magad!!!! Drukkolok!!!!!!
Tiop,
remélem, Anett teljesen meggyógyult! Zsani édes lehet, ahogy beszél! Rolinak meg egy kalappal a vizsgához!
Tüccs,
jelentkezz mihamarabb!!! Hogy vagy? Testileg-lelkileg? Itt mindig kiöntheted a szívedet!!!!!!!!!!
Mindenkinek jó éjszakát!