Sziasztok Lányok!
Különös tekintettel szia Kata, ha még olvasod szülés előtt!
Azt hiszem talán mindekni közül most én értem a legjobban a türelmetlenséged és csalódottságod, ugyanis tegnap mi is elkezdtük ezt a nem kevéssé idegőrlő játékot!
A férjem elment tegnap kora du. focizni (ahogy szokott, csak most én nem mentem vele), ám a mobilját itthon felejtette, amit viszont soha nem szokott mostanában. Én nyugiban készítettem az ebédet, mikor is konstatáltam, hogy itthon csörög az ő mobilja. Majd erre kb. 20 perccel olyan fájások vették kezdetüket, hogy mozdulni nem bírtam, nyilallt a lágyákomba is, nyomta szét iszonyúan a csípőmet és ahogy írva van, fenntről lefelé ment végig szépen a fájás. Néha meg hátulról csípőből indított. Godoltam ez szép baleset lesz, a férjem még legalább 40 perc... Aztán Ő hazaért, együtt reménykedtünk, hogy ez talán már nem múlik el, hiszen ennyire durva még nem volt, de elmúlt. Este 8-kor újabb felvonás volt,csak rövidebb. Kokón mi már aludtunk, Artúr király elején vége lett a fájásoknak. Ma én is teljesen jól voltam, du. keménykedtem, de a tegnapiakhoz nem hasonlítható mértékben, csak kis edzés. Úgy tűnik, ez egy ilyen dolog. Kicsit engem már bosszanatanak a telefonok, hiszen 7 hónapig minden baj volt, most meg rettentő jól érzi magát Zorka bébi. Úgyhogy egész nap ezt hajogatjuk, hogy igen még mindig egyben, eddig mi szerettük volna, hogy ezt lehessen mondani, most meg a kis Manó lakta be magát remekül. Lényeg, hogy Ő tényleg nagyon jól érzi magát! Végülis még van ideje... cak győzzük türelemmel...
Na, én is eldugulok!
Kata!Drukkolok és együttérzek, mindenki másnak minden jót!
Manó
Új privát üzeneted érkezett!
2001.06.18 06:57
Sziasztok,
aszem most lesz a legnagyobb szükségem rátok nekem is és talán Manónak is, bár én ma reggel nagon jól ébredtem, az éjszakáim egyre jobbak, már pisilni is csak egyszer kell kimenni.
Az elsõ csalódottság után, hogy Kingus nem pont aznap érkezett, amikorra vártuk most már kezdek kicsit felengedni, nem gyõzöm magam emlékeztetni az ismerõsökre, akik hat-hét-kilenc stb. napig várták a kiírt idõn túl a baba érkezését. És kIngusnak is jobb így, hagyom, hogy élvezkedjen odabent, ameddig csak akar, olyan még nem volt, hogy egy gyerek bent maradjon. :-) Szóval most kicsit felengedtem és remélem ez a kellemes állapot eltart egy darabig.
Tegnap már csak közvetlenül lefekvés elõtt volt egy kis fájás, a szeméremcsont felett az a bizonyos nyilaló érzés, de aztán tényleg nagyon jót aludtam. Most reggel fáj a derekam és szépen keményedik a hasim is, szóval tréningezek a nagy eseményre.
Manó, jó, hogy így együtt számoljuk a napokat.
:-) Ez a mobilos kavarodás nálatok sem semmi. Nekem tegnap még folytatódtak a kalandjaim: a férjem dolgozott kicsit du., mi meg Anyukámmal csavarogtunk egyet, jót dumcsiztunk és meglátogattunk néhány ismerõst. Leintettek a rendõrök és mondták, hogy 50 helyett 82-vel sikerült mennem lakott területen. (Persze fogalmam sem volt róla.) Anyukám mindjárt mondta, hogy Érdre megyünk a Születésházba (kegyes hazugság), a rendõr ennek ellenére nem lágyult meg, úgyhogy kitoltam magam és a nagy pocimat a kocsiból, a rendõr szeme elkerekedett: tényleg oda mennek??? Mondtam, hogy igen és elnézést, de nagyon sürgõs... Erre a rendõr elnézést kért, nagyon helyes és kedves volt, mondta, hogy akkor ami büntetést fizetnénk költsük a babára. :-)
Aszem, így a születése elõtti napokról lesz mit mesélnünk Kingának. :-)
Manó, engem nem zavarnak a telefonok, sõt örülök nekik, csak néha ha a telefontól távol vagyok nehéz az odamászás. :-)
Manó, neked van étvágyad? Nekem van. És mit szólsz, hogy ilyen hûvös idõ lesz a héten? Mázli lenne kihasználni az enyhébb napokat.
Na, sziasztok!
Zsófinak nagyon drukkolok. Cili, te mit csináltál hajnali fél ötkor a gép elõtt. :-) Csak nem nem tudtál aludni?
Kata
aszem most lesz a legnagyobb szükségem rátok nekem is és talán Manónak is, bár én ma reggel nagon jól ébredtem, az éjszakáim egyre jobbak, már pisilni is csak egyszer kell kimenni.
Az elsõ csalódottság után, hogy Kingus nem pont aznap érkezett, amikorra vártuk most már kezdek kicsit felengedni, nem gyõzöm magam emlékeztetni az ismerõsökre, akik hat-hét-kilenc stb. napig várták a kiírt idõn túl a baba érkezését. És kIngusnak is jobb így, hagyom, hogy élvezkedjen odabent, ameddig csak akar, olyan még nem volt, hogy egy gyerek bent maradjon. :-) Szóval most kicsit felengedtem és remélem ez a kellemes állapot eltart egy darabig.
Tegnap már csak közvetlenül lefekvés elõtt volt egy kis fájás, a szeméremcsont felett az a bizonyos nyilaló érzés, de aztán tényleg nagyon jót aludtam. Most reggel fáj a derekam és szépen keményedik a hasim is, szóval tréningezek a nagy eseményre.
Manó, jó, hogy így együtt számoljuk a napokat.
:-) Ez a mobilos kavarodás nálatok sem semmi. Nekem tegnap még folytatódtak a kalandjaim: a férjem dolgozott kicsit du., mi meg Anyukámmal csavarogtunk egyet, jót dumcsiztunk és meglátogattunk néhány ismerõst. Leintettek a rendõrök és mondták, hogy 50 helyett 82-vel sikerült mennem lakott területen. (Persze fogalmam sem volt róla.) Anyukám mindjárt mondta, hogy Érdre megyünk a Születésházba (kegyes hazugság), a rendõr ennek ellenére nem lágyult meg, úgyhogy kitoltam magam és a nagy pocimat a kocsiból, a rendõr szeme elkerekedett: tényleg oda mennek??? Mondtam, hogy igen és elnézést, de nagyon sürgõs... Erre a rendõr elnézést kért, nagyon helyes és kedves volt, mondta, hogy akkor ami büntetést fizetnénk költsük a babára. :-)
Aszem, így a születése elõtti napokról lesz mit mesélnünk Kingának. :-)
Manó, engem nem zavarnak a telefonok, sõt örülök nekik, csak néha ha a telefontól távol vagyok nehéz az odamászás. :-)
Manó, neked van étvágyad? Nekem van. És mit szólsz, hogy ilyen hûvös idõ lesz a héten? Mázli lenne kihasználni az enyhébb napokat.
Na, sziasztok!
Zsófinak nagyon drukkolok. Cili, te mit csináltál hajnali fél ötkor a gép elõtt. :-) Csak nem nem tudtál aludni?
Kata
2001.06.18 08:39
Sziasztok!
Zsófi, én is nagyon drukkolok! És várjuk, hogy hírek érkezzenek Rólatok!
Kata!Az időjárás egyszerűen fantasztikus!Amíg érkezett a front, kicsit koki voltam, de most szuper!Zorka egész éjjel műsorozott, remélem egyszerűen csak jó kedve van és nem tekeredett köré esetleg a köldökzsinór.Igaz, hogy most már kicsit más pár napja ahogy mozog, de még mindig nagyon eleven.Csak a fájások alatt hallgat nagyokat.A étvágyamra nem lehet panasz, de én már nem nagyom hízom, csak Zorka bébi, gondolom.
Óvatosan száguldozzál!
Kellemes napot Mindenkinek!
Cili! Pihend ki az éjszakát!
Manó
Zsófi, én is nagyon drukkolok! És várjuk, hogy hírek érkezzenek Rólatok!
Kata!Az időjárás egyszerűen fantasztikus!Amíg érkezett a front, kicsit koki voltam, de most szuper!Zorka egész éjjel műsorozott, remélem egyszerűen csak jó kedve van és nem tekeredett köré esetleg a köldökzsinór.Igaz, hogy most már kicsit más pár napja ahogy mozog, de még mindig nagyon eleven.Csak a fájások alatt hallgat nagyokat.A étvágyamra nem lehet panasz, de én már nem nagyom hízom, csak Zorka bébi, gondolom.
Óvatosan száguldozzál!
Kellemes napot Mindenkinek!
Cili! Pihend ki az éjszakát!
Manó
2001.06.18 08:59
Sziasztok!
Lányok szurkolok nektek innen a net másik végérõl, minden simán menjen. Kata, mikor írtad a kocsiból lopós dolgot, mindjárt az elsõ fiam születése jutott eszembe. Nálunk volt anyósom Trabantja, hogy legyen mivel bemenni. Egy hétfõ délelõtt mentünk volna vele szõnyeget nézni a szobába (esetleg venni), de nem akart indulni. Kilopták az önindítót belõle! Mentünk gyalog, ki anyuékhoz is, este apuval haza, meg is beszéltük másnap jön és hoz új önindítót, megszerelik. HÁt jött is másnap, de már nem talált otthon! Mentõvel mentünk be, burokrepedéssel, másnap (kedd)reggel. Szóval, mikor ott tartottam ma az olvasásban, ez jutott eszembe, de ezek szerint ennyire Kingus nem sietett.
Ildi
u.i: Mosószer. Gyereke válogatja. Anno nekem anyu semmilyen mosószert sem használhatott. Mindenre allergiás voltam. Legyen szerencsétek ezügyben! Elvileg a nem bioaktív mosópor lenne a szerencsés.
Lányok szurkolok nektek innen a net másik végérõl, minden simán menjen. Kata, mikor írtad a kocsiból lopós dolgot, mindjárt az elsõ fiam születése jutott eszembe. Nálunk volt anyósom Trabantja, hogy legyen mivel bemenni. Egy hétfõ délelõtt mentünk volna vele szõnyeget nézni a szobába (esetleg venni), de nem akart indulni. Kilopták az önindítót belõle! Mentünk gyalog, ki anyuékhoz is, este apuval haza, meg is beszéltük másnap jön és hoz új önindítót, megszerelik. HÁt jött is másnap, de már nem talált otthon! Mentõvel mentünk be, burokrepedéssel, másnap (kedd)reggel. Szóval, mikor ott tartottam ma az olvasásban, ez jutott eszembe, de ezek szerint ennyire Kingus nem sietett.
Ildi
u.i: Mosószer. Gyereke válogatja. Anno nekem anyu semmilyen mosószert sem használhatott. Mindenre allergiás voltam. Legyen szerencsétek ezügyben! Elvileg a nem bioaktív mosópor lenne a szerencsés.
2001.06.18 09:21
Sziasztok!
Kata, én reméltem a tegnapi front meghozza neked Kingust...Már nagyon izgulok! Kezd ez az egész nekem a Geri babavárásához hasonlítani! O is több nappal a kiírt idopont után szült. Végül is csak az eredmény a lényeg
Zsófi szorítok neked!
Manó, azt hiszem te leszel a következo!
Évi
Kata, én reméltem a tegnapi front meghozza neked Kingust...Már nagyon izgulok! Kezd ez az egész nekem a Geri babavárásához hasonlítani! O is több nappal a kiírt idopont után szült. Végül is csak az eredmény a lényeg
Zsófi szorítok neked!
Manó, azt hiszem te leszel a következo!
Évi
2001.06.18 11:33
Sziasztok!
Már alig vártam, hogy végre net-közelbe kerüljek és megtudjam a legfrisebb babainfokat.
Kata! Akár hiszed, akár nem, péntek éjjel azt álmodtam, hogy megszületett Kingus. Ez azért nem semmi, föleg, hogy személyesen nem is ismerjük egymást.
A rendörös jelenet nagyon tetszett. Már kitaláltam, hogy én is ezt fogom mondani, ha netán valamiért megállítana a rendör. Egyébként is, amikor meg szoktak állítani mindig hátramutatok a gyerekülésekre, és szegény gyerekeimre fogom a nagy sietséget. Eddig mindig bevált (persze azért olyan sürün nem hágom át a szabályokat).
Zsófi, Manó, nektek is nagyon szurkolok. Számoljatok be mindenröl, ha tudtok, mert ezek a szülés elötti napok nagyon izgalmasak mindannyiunk számára!
Mindenkinek a legjobbakat!!
Andrea
Már alig vártam, hogy végre net-közelbe kerüljek és megtudjam a legfrisebb babainfokat.
Kata! Akár hiszed, akár nem, péntek éjjel azt álmodtam, hogy megszületett Kingus. Ez azért nem semmi, föleg, hogy személyesen nem is ismerjük egymást.
A rendörös jelenet nagyon tetszett. Már kitaláltam, hogy én is ezt fogom mondani, ha netán valamiért megállítana a rendör. Egyébként is, amikor meg szoktak állítani mindig hátramutatok a gyerekülésekre, és szegény gyerekeimre fogom a nagy sietséget. Eddig mindig bevált
(persze azért olyan sürün nem hágom át a szabályokat). Zsófi, Manó, nektek is nagyon szurkolok. Számoljatok be mindenröl, ha tudtok, mert ezek a szülés elötti napok nagyon izgalmasak mindannyiunk számára!
Mindenkinek a legjobbakat!!
Andrea
2001.06.18 12:59
Szia lányok!
Hát én is alig vártam már, hogy benézhessek ide, hogy mi újság. Ezek az utolsó napok tényleg a legizgalmasabbak.
Kata! 7végén én is soxor gondoltam rátok, hogy már biztos a kezedben tartod a pici Kingát, de ami késik, az nem múlik!
Zsófi, Manó! Nektek is nagyon szurkolok!
Ha tudtok és van erötök, irjatok minél többször, olyan jó veletek izgulni!
Szijasztok, Lara
Hát én is alig vártam már, hogy benézhessek ide, hogy mi újság. Ezek az utolsó napok tényleg a legizgalmasabbak.
Kata! 7végén én is soxor gondoltam rátok, hogy már biztos a kezedben tartod a pici Kingát, de ami késik, az nem múlik!
Zsófi, Manó! Nektek is nagyon szurkolok!
Ha tudtok és van erötök, irjatok minél többször, olyan jó veletek izgulni!
Szijasztok, Lara
2001.06.18 13:29
Hali Lányok!
Aranyosak vagytok! Jó olvasni ezt a sok szurkolást! Azért jöttem újra, hogy megkérdezzem, Ti hogy bírjátok a frontot?
Kata! Te is őrülten keménykedsz? Pont most csapott ide egy akkora villám, hogy azt hittem rám szakad az emelet is!
Egyébként nyákdugó ügyben mi a helyzet? És az arc puffadás megmaradt vagy elmúlt?
Nálam minden változatlan.Nyákdugósan, normál pofival sütögetek egy kis pogit az esti vizilabda meccsre...
Lehet, hogy Kata ezt már el sem olvassa?Elég súlyos az időjárás...
Lara,ígérem, írok, amennyit csak tudok, én is olyan kíváncsi voltam, vagyok minden apró részletre!
Manó
Aranyosak vagytok! Jó olvasni ezt a sok szurkolást! Azért jöttem újra, hogy megkérdezzem, Ti hogy bírjátok a frontot?
Kata! Te is őrülten keménykedsz? Pont most csapott ide egy akkora villám, hogy azt hittem rám szakad az emelet is!
Egyébként nyákdugó ügyben mi a helyzet? És az arc puffadás megmaradt vagy elmúlt?
Nálam minden változatlan.Nyákdugósan, normál pofival sütögetek egy kis pogit az esti vizilabda meccsre...
Lehet, hogy Kata ezt már el sem olvassa?Elég súlyos az időjárás...
Lara,ígérem, írok, amennyit csak tudok, én is olyan kíváncsi voltam, vagyok minden apró részletre!
Manó
2001.06.18 15:18
Sziasztok!
Én is reménykedtem a villámlás és a mennydörgés erejében, de csak a keresztcsont-fájás erõsségét fokozta+kicsit szédölögtem. A hasam rendesen keményedik, de csak onnan tudom, hogy állandóan taperolom, mert fájni csak ritkán fáj. Nyákdugó a helyén, eddig mindig azért izgultam, hogy ne semmi törléskor, most pont fordítva. :-)
Már éppen kezdtem lepuukkanni, amikor felhívott a dúla és kiderült, hogy a Geréb Áginak van otthon CTG-je, úgyhogy most kétnaponta megnéz minket, ma megyünk elõször fél hatra. Majd beszámolok.
Olyan rendesek vagytok, hogy így szorítotok nekünk, nagyon jó érzés tudni ezt a hátországot mögöttünk. Remélem, Kinga is kap tõle egy kis plusz löketet. Tegnap azt éreztette velem, hogy legyek türelemmel és várjam ki, amíg õ dönt. Hát, igyekszem. Egyébként õ is sokat mocorog, Manó, de sokkal finomabbakat és apróbbakat. Ti jártok CTG-re, Manó?
Szóval, mégegyszer ksözi a bíztatást, Lányok, nagyon rendesek vagytok!
Kata
Én is reménykedtem a villámlás és a mennydörgés erejében, de csak a keresztcsont-fájás erõsségét fokozta+kicsit szédölögtem. A hasam rendesen keményedik, de csak onnan tudom, hogy állandóan taperolom, mert fájni csak ritkán fáj. Nyákdugó a helyén, eddig mindig azért izgultam, hogy ne semmi törléskor, most pont fordítva. :-)
Már éppen kezdtem lepuukkanni, amikor felhívott a dúla és kiderült, hogy a Geréb Áginak van otthon CTG-je, úgyhogy most kétnaponta megnéz minket, ma megyünk elõször fél hatra. Majd beszámolok.
Olyan rendesek vagytok, hogy így szorítotok nekünk, nagyon jó érzés tudni ezt a hátországot mögöttünk. Remélem, Kinga is kap tõle egy kis plusz löketet. Tegnap azt éreztette velem, hogy legyek türelemmel és várjam ki, amíg õ dönt. Hát, igyekszem. Egyébként õ is sokat mocorog, Manó, de sokkal finomabbakat és apróbbakat. Ti jártok CTG-re, Manó?
Szóval, mégegyszer ksözi a bíztatást, Lányok, nagyon rendesek vagytok!
Kata
2001.06.18 18:57
Sziasztok!
Hat nagyon szoritok mindenkinek, aki mostanaban varja a baba erkezeset! Tudom, hogy ezek az utolso napok a legrosszabbak, mert minden percben azt varja az ember, talan most... Nekem meg 6 hetem van hatra, leirni keves, de ha belegondolok, hogy milyen sok... Akkor inkabb mar szeretnek mindennapos lenni...
Hat nagyon szoritok mindenkinek, aki mostanaban varja a baba erkezeset! Tudom, hogy ezek az utolso napok a legrosszabbak, mert minden percben azt varja az ember, talan most... Nekem meg 6 hetem van hatra, leirni keves, de ha belegondolok, hogy milyen sok... Akkor inkabb mar szeretnek mindennapos lenni...
2001.06.18 19:26
Sziasztok, most jottem meg a klinikarol, talakoztam a(z uj) dokimmal, tok aranyos. A napi kb 7 nem fajdalmas osszehuzodasomra napi 3 magnezium pezsgotablettat ajanlott, amugy zarva a mehszajam, ugyhogy nincs ellenjavallata a szerdai nemetorszagi utunknak (kocsival megyunk, 10 ora). Nekem kulonben tetszik a SOTE I, a korulmenyek es a dokim is.
Kata, hat meg mindig itt "kukorekolsz"? Pedig azt hittem, a hetfoi front meghozza Kingat.
Kulonben tegnap hajnalban 3/4 4-kor WC programom volt, ilyenkor altalaban 2-3 oran at nem tudok visszaaludni, most megint epp ez jatszott. Gondoltam, akkor mar beugrom ide, megnezem, szuletett-e baba? De nem (:. De amugy mostanaban nem is olyan gyakori az ejjeli WC latogatas, a legtobb ejjel egyszer sem kell felkelnem, ugyhogy nem is panaszkodom.
Moni, en is ismerem ezt a "de keves, megis milyen sok" erzest. Bizony mar en is olyan szivesen tartanam pici fiamat a karomban!
Zsofi babaja mar biztos megszuletett! Aztan Kata, Mano, Moni - egesz jo kor. Aztan nehany het mulva jovunk mi ):.
Na sziasztok, varom a jo hireket.
Cili2
Kata, hat meg mindig itt "kukorekolsz"? Pedig azt hittem, a hetfoi front meghozza Kingat.
Kulonben tegnap hajnalban 3/4 4-kor WC programom volt, ilyenkor altalaban 2-3 oran at nem tudok visszaaludni, most megint epp ez jatszott. Gondoltam, akkor mar beugrom ide, megnezem, szuletett-e baba? De nem (:. De amugy mostanaban nem is olyan gyakori az ejjeli WC latogatas, a legtobb ejjel egyszer sem kell felkelnem, ugyhogy nem is panaszkodom.
Moni, en is ismerem ezt a "de keves, megis milyen sok" erzest. Bizony mar en is olyan szivesen tartanam pici fiamat a karomban!
Zsofi babaja mar biztos megszuletett! Aztan Kata, Mano, Moni - egesz jo kor. Aztan nehany het mulva jovunk mi ):.
Na sziasztok, varom a jo hireket.
Cili2
2001.06.18 21:40
Nagyon drukkolok Én is Katának és Manónak így ismeretlenül.
Engem néha zavar, hogy lépten-nyomon kérdezgetik, hogy mikor lesz már meg a baba. Meg persze mindenki jósolgat, hogy már csak napjaim vannak hátra, ehhez képest még 2-3 hét. Egyedül anyukám áll hozzá normálisan mert O mindíg azt mondja, hogy miért is jönne elöbb a kisfiam, mint ahogy ki vagyok írva. Bár nem bánnám, ha elöbb lenne, mert akkor ezt az utolsó vérvételt talán megúsznám. Holnap megyek eloször CTG-re, kiváncsi vagyok mit mutat. Ma este volt két kissebb görcsöm, de Én betudtam a cseresznyének amit megettem. A vízvisszatartásom Nekem is elég jelentos. Reggel olyan a kezem, mint a macskának, az újjaim meg mint a virslik. Napközben ez egy kicsit normálisabb lesz de reggel mindíg arra ébredek, hogy zsibbad a tenyerem, és nem tudom a kezem ökölbe szorítani, mert fáj. Viszont nagyon jókat alszom mostanában és ha elég késon fekszem le (éjjfél felé) akkor nem is kelek fel WC-re csak reggel nyolckor.
Hisztek abban a megfigyelésben, hogy amikor a kismama éjjel felkel, kb. akkor fog a baba is felkelni éjszaka enni a születése után? Van errol valakinek tapasztalata? Én mindíg megnézem az órát és rendszeresen 5-kor felkelek, aztán persze vissza is alszom.
Anita
Engem néha zavar, hogy lépten-nyomon kérdezgetik, hogy mikor lesz már meg a baba. Meg persze mindenki jósolgat, hogy már csak napjaim vannak hátra, ehhez képest még 2-3 hét. Egyedül anyukám áll hozzá normálisan mert O mindíg azt mondja, hogy miért is jönne elöbb a kisfiam, mint ahogy ki vagyok írva. Bár nem bánnám, ha elöbb lenne, mert akkor ezt az utolsó vérvételt talán megúsznám. Holnap megyek eloször CTG-re, kiváncsi vagyok mit mutat. Ma este volt két kissebb görcsöm, de Én betudtam a cseresznyének amit megettem. A vízvisszatartásom Nekem is elég jelentos. Reggel olyan a kezem, mint a macskának, az újjaim meg mint a virslik. Napközben ez egy kicsit normálisabb lesz de reggel mindíg arra ébredek, hogy zsibbad a tenyerem, és nem tudom a kezem ökölbe szorítani, mert fáj. Viszont nagyon jókat alszom mostanában és ha elég késon fekszem le (éjjfél felé) akkor nem is kelek fel WC-re csak reggel nyolckor.
Hisztek abban a megfigyelésben, hogy amikor a kismama éjjel felkel, kb. akkor fog a baba is felkelni éjszaka enni a születése után? Van errol valakinek tapasztalata? Én mindíg megnézem az órát és rendszeresen 5-kor felkelek, aztán persze vissza is alszom.
Anita
2001.06.18 21:57
Sziasztok!
Kata, Manó! Nagyon szorítok nektek!!! De jó, hogy van jóslófájásotok, nekem egyáltalán nem volt, állítólag ez tényleg tréningezi a méhszájat...
Most már nagyon várom a híreket, hogy mikor lesz meg a babátok!
Anita! Lehet, hogy nem válik be, de egy próbát megér. Én a vizesedésről azt olvastam, hogy a szövetek között megkötött víz mennyisége csökkenthető magas káliumtartalmú ételek fogyasztásával. Ilyen pl. a banán. A terhességem végén, főleg ha nagy volt a hőség, estére volt, hogy elefánt méretűre dagadt a bokám, szerencsére nem túl sokszor. Ha megettem két-három banánt, reggelre megint csontos volt és nem is jött vissza pár napig. Próbáld ki, hátha használ.
Na, eldugultam, szorítok a mindenórásoknak:
Dia
Ui.:
Jut eszembe, holnap lesz egy éve, hogy megszabadultam a nyákcsapomtól, ilyenkor már én is mindenórásnak számítottam...
Kata, Manó! Nagyon szorítok nektek!!! De jó, hogy van jóslófájásotok, nekem egyáltalán nem volt, állítólag ez tényleg tréningezi a méhszájat...
Most már nagyon várom a híreket, hogy mikor lesz meg a babátok!
Anita! Lehet, hogy nem válik be, de egy próbát megér. Én a vizesedésről azt olvastam, hogy a szövetek között megkötött víz mennyisége csökkenthető magas káliumtartalmú ételek fogyasztásával. Ilyen pl. a banán. A terhességem végén, főleg ha nagy volt a hőség, estére volt, hogy elefánt méretűre dagadt a bokám, szerencsére nem túl sokszor. Ha megettem két-három banánt, reggelre megint csontos volt és nem is jött vissza pár napig. Próbáld ki, hátha használ.
Na, eldugultam, szorítok a mindenórásoknak:
Dia
Ui.:
Jut eszembe, holnap lesz egy éve, hogy megszabadultam a nyákcsapomtól, ilyenkor már én is mindenórásnak számítottam...
2001.06.18 22:11
Sziasztok!
Na, megjártuk a vizsgálatot, minden ok, az Áginak nagyon profi ctg-je van, nem uh-os, hanem vákumos, Kingus sem utálta annyira, jókat mocorgott és a görbe alapján úgy tûnik, egyenlõre nagyon jól érzi magát bent. A 20 perc alatt, amíg fent volt a ctg egy összehúzódásom sem volt. :-) Ági kézzel is megvizsgált, egy ujjnyira van nyitva a méhszájam és Kingus feje is már pont ott van, ahol lennie kell. Úgyhogy most szerdáig várunk, aztán újabb ctg. Most este -talán a pólós fiúk miatti "érzelmi válságtól" :-)- elég jelentõs fájásaim vannak, már az eddigiekhez képest, éles nyilalások jobbról-balról, lentrõl, fentrõl és Kingus nagyon ficánkol. Úgyhogy most megyek is vízszintbe. Mindenkinek jó éjt!
Kata
Na, megjártuk a vizsgálatot, minden ok, az Áginak nagyon profi ctg-je van, nem uh-os, hanem vákumos, Kingus sem utálta annyira, jókat mocorgott és a görbe alapján úgy tûnik, egyenlõre nagyon jól érzi magát bent. A 20 perc alatt, amíg fent volt a ctg egy összehúzódásom sem volt. :-) Ági kézzel is megvizsgált, egy ujjnyira van nyitva a méhszájam és Kingus feje is már pont ott van, ahol lennie kell. Úgyhogy most szerdáig várunk, aztán újabb ctg. Most este -talán a pólós fiúk miatti "érzelmi válságtól" :-)- elég jelentõs fájásaim vannak, már az eddigiekhez képest, éles nyilalások jobbról-balról, lentrõl, fentrõl és Kingus nagyon ficánkol. Úgyhogy most megyek is vízszintbe. Mindenkinek jó éjt!
Kata
2001.06.19 07:36
Sziasztok!
Én nagyon jót aludtam! Hónapok óta nem volt olyan, hogy ne keltem volna fel éjszaka WC-re, most pedig, mint a bunda egész éjjel. Igaz, a múlt éjszaka gyakorlatilag kimaradt, tegnap pedig egész nap talpon voltam, tettem-vettem.
Nekem a keresztcsontom feszített irgalmatlanul este, és míg napközben a keményedések nekem is fájdalommentesek voltak, estére kellemetlenebb lett, de szombathoz azért messze nem hasonlítanám.
Kata! Mi ma megyünk 1 hónap után dokihoz (már ugrattam a férjemet, mert a doki eddig mindig azt monta 1 hónap múlva találkozunk, biztos ma is ezt mondja...), szóval gondolom, ma megmondja, hogy és mikor lesz CTG, és hogy mi a helyzet méhszáj, méhnyak ügyben. Kíváncsi vagyok, hogy ennyi keményedésnek és egyéb tünetnek mennyi a látszatja és hogy egyáltalán mekkora is most Zorka bébi. 4 héttel ezelőtt már nagyon régen volt...Boldog lennék, ha hasonlóakat hallhatnék, mint Te tegnap.
Anita! Mi tegnap voltunk azon a vérvételen, amit reméltem, hogy már megúszok, de nem. A terhesség előtt még rendszeres véradó voltam, alatta meg szédelegtem minden vérvételtől. Egyébként nálunk az Apu (mivel Anyukám már 9 éve meghalt) aki állandóan azt mondja, hogy ne sürgessem és hogy hülye lenne kijönni idő előtt a kis Manó, hiszen olyan jó dolga van benn.
Jó ez a hűvös! Bár ahogy felkeltem, elkezdtem keményedni a hasam, de nem fájdalmasan. Lehet, hogy cak mi szeretjük ezt az időt,a babák nem.
Azon gondolkodtam, lehet, hogy csak vékony voltam eleve és a terhesség alatt se híztam többet a kelleténél(kivéve mellre), és ezért van az, hogy duplán érzek mindent. Talán másnál is ugyanezek a dolgok történnek, ugyanezekben a időkben, csak én hatványozottabban érzékeltem.
Cili! A keményedésekre ( ami nálem kis méhnyak rövidüléssel párosult) szintén napi 3 magnézium tablettát írt a doki és az hatott is. Jó utat Nektek és azért vigyázzatok!
Na befejezem ezt a kisregényt!
Manó
Én nagyon jót aludtam! Hónapok óta nem volt olyan, hogy ne keltem volna fel éjszaka WC-re, most pedig, mint a bunda egész éjjel. Igaz, a múlt éjszaka gyakorlatilag kimaradt, tegnap pedig egész nap talpon voltam, tettem-vettem.
Nekem a keresztcsontom feszített irgalmatlanul este, és míg napközben a keményedések nekem is fájdalommentesek voltak, estére kellemetlenebb lett, de szombathoz azért messze nem hasonlítanám.
Kata! Mi ma megyünk 1 hónap után dokihoz (már ugrattam a férjemet, mert a doki eddig mindig azt monta 1 hónap múlva találkozunk, biztos ma is ezt mondja...), szóval gondolom, ma megmondja, hogy és mikor lesz CTG, és hogy mi a helyzet méhszáj, méhnyak ügyben. Kíváncsi vagyok, hogy ennyi keményedésnek és egyéb tünetnek mennyi a látszatja és hogy egyáltalán mekkora is most Zorka bébi. 4 héttel ezelőtt már nagyon régen volt...Boldog lennék, ha hasonlóakat hallhatnék, mint Te tegnap.
Anita! Mi tegnap voltunk azon a vérvételen, amit reméltem, hogy már megúszok, de nem. A terhesség előtt még rendszeres véradó voltam, alatta meg szédelegtem minden vérvételtől. Egyébként nálunk az Apu (mivel Anyukám már 9 éve meghalt) aki állandóan azt mondja, hogy ne sürgessem és hogy hülye lenne kijönni idő előtt a kis Manó, hiszen olyan jó dolga van benn.
Jó ez a hűvös! Bár ahogy felkeltem, elkezdtem keményedni a hasam, de nem fájdalmasan. Lehet, hogy cak mi szeretjük ezt az időt,a babák nem.
Azon gondolkodtam, lehet, hogy csak vékony voltam eleve és a terhesség alatt se híztam többet a kelleténél(kivéve mellre), és ezért van az, hogy duplán érzek mindent. Talán másnál is ugyanezek a dolgok történnek, ugyanezekben a időkben, csak én hatványozottabban érzékeltem.
Cili! A keményedésekre ( ami nálem kis méhnyak rövidüléssel párosult) szintén napi 3 magnézium tablettát írt a doki és az hatott is. Jó utat Nektek és azért vigyázzatok!
Na befejezem ezt a kisregényt!
Manó
2001.06.19 11:29
Sziasztok!
Most jövök ultrahangról. Hála az égnek minden rendben van az én kis babócámmal, és most már teljesen biztos, hogy kislány! Most már itt az ideje, hogy elgondolkozzunk a nevén. A súlya 1,4 kg, ami megfelel a korának (30 hét), és a fekvése is már fejvégü. Egyetlen dolog, amire felfigyeltek, hogy pangás van a kis veséjében. Állitólag ez ilyenkor egyáltalán nem kóros, de oda kell majd rá figyelni születése után. Tapasztalt valamelyikötök ilyet?
Andrea
Most jövök ultrahangról. Hála az égnek minden rendben van az én kis babócámmal, és most már teljesen biztos, hogy kislány! Most már itt az ideje, hogy elgondolkozzunk a nevén. A súlya 1,4 kg, ami megfelel a korának (30 hét), és a fekvése is már fejvégü. Egyetlen dolog, amire felfigyeltek, hogy pangás van a kis veséjében. Állitólag ez ilyenkor egyáltalán nem kóros, de oda kell majd rá figyelni születése után. Tapasztalt valamelyikötök ilyet?
Andrea
2001.06.19 12:33
Szia Andrea!
Nekem az egyik UH-nál voltak kis "buborékok" a fiam veséjében, de méretre olyan kicsik, hogy végül az UH-os hölgy nem is nyomtatta ki a papíromra, mert azt mondta, hogy ezek felszívódnak, és az orvosom csak megijedne ettől, de a jelentősége nem akkora, hogy emiatt újabb vizsgálat kellene. Mivel a sok magzatvíz miatt két héten belül újra UH-ra kellett mennem, akkorra meg eltűntek a buborékok, szerencsére nem lett következménye ennek.
Gratula a három lányhoz! Kiváncsi vagyok, milyen nevet választotok!
Judó
Nekem az egyik UH-nál voltak kis "buborékok" a fiam veséjében, de méretre olyan kicsik, hogy végül az UH-os hölgy nem is nyomtatta ki a papíromra, mert azt mondta, hogy ezek felszívódnak, és az orvosom csak megijedne ettől, de a jelentősége nem akkora, hogy emiatt újabb vizsgálat kellene. Mivel a sok magzatvíz miatt két héten belül újra UH-ra kellett mennem, akkorra meg eltűntek a buborékok, szerencsére nem lett következménye ennek.
Gratula a három lányhoz! Kiváncsi vagyok, milyen nevet választotok!
Judó
2001.06.19 14:39
Sziasztok!
Andrea, én is gartulálok a harmadik lányodhoz!!! A pangás miatt ne aggódj, nálunk is volt az egyik uh-n, de aztán a következőre elmúlt.
Manó, jelentkezz hamar, hogy mi volt a dokinál!
Én ma szinte egész nap aludtam, meg telefonáltam, az előbb keltem fel, de úgy érzem, már húznék is vissza az ágyba. Kigus még mindig Ficánka, a hasim szépen keményedik és igazából a csontjaim is egész nap fájtak. Amúgy a helyzet változatlan.
Sziasztok!
Kata
Andrea, én is gartulálok a harmadik lányodhoz!!! A pangás miatt ne aggódj, nálunk is volt az egyik uh-n, de aztán a következőre elmúlt.
Manó, jelentkezz hamar, hogy mi volt a dokinál!
Én ma szinte egész nap aludtam, meg telefonáltam, az előbb keltem fel, de úgy érzem, már húznék is vissza az ágyba. Kigus még mindig Ficánka, a hasim szépen keményedik és igazából a csontjaim is egész nap fájtak. Amúgy a helyzet változatlan.
Sziasztok!
Kata
2001.06.19 15:05
Sziasztok !
Kata, Manó, tegnap egész nap szinte rátok gondoltam. A hidegfront, meg gondolom az alacsony légnyomás miatt folyamatosan keményedtem, meg is ijedtem estére, én még csak a 33. hétben járok. De aztán némi magnézium és egy jó meleg fürdötöl helyrejöttem. De tök biztos voltam, hogy Kata már "benn van". De ezek szerint Kingus még jól elvan odabenn. Na, kitartás lányok, minden jót, szorítok nektek nagyon.
Cseri
Kata, Manó, tegnap egész nap szinte rátok gondoltam. A hidegfront, meg gondolom az alacsony légnyomás miatt folyamatosan keményedtem, meg is ijedtem estére, én még csak a 33. hétben járok. De aztán némi magnézium és egy jó meleg fürdötöl helyrejöttem. De tök biztos voltam, hogy Kata már "benn van". De ezek szerint Kingus még jól elvan odabenn. Na, kitartás lányok, minden jót, szorítok nektek nagyon.
Cseri
2001.06.19 15:55
Kata, Judó! Köszönöm, ez tényleg megnyugtató. Nekem is azt mondta az uh-os nö, hogy nem kell foglalkoznom vele, mert minden bizonnyal felszívódik a születésig (4 hét múlva megyek kontrollra).
Cseri, nekem is egyre gyakoribbak a keményedések, és némelyik kifejezetten hasonlít a szülési fájásokhoz, de remélem, hogy az még odébb lesz.
Egyébként a lányaim kitörö lelkesedéssel fogadták a hírt, hogy lány lesz a tesójuk, már el is osztották a szerepeket a babázáshoz. Apucit már így is elkényeztette a sok "nö" otthon, de ez még fokozódni fog, ami viszont cseppet sincs ellenére
Puszi mindenkinek: Andrea
Cseri, nekem is egyre gyakoribbak a keményedések, és némelyik kifejezetten hasonlít a szülési fájásokhoz, de remélem, hogy az még odébb lesz
. Egyébként a lányaim kitörö lelkesedéssel fogadták a hírt, hogy lány lesz a tesójuk, már el is osztották a szerepeket a babázáshoz. Apucit már így is elkényeztette a sok "nö" otthon, de ez még fokozódni fog, ami viszont cseppet sincs ellenére
Puszi mindenkinek: Andrea
2001.06.19 20:22
Sziasztok, hat meg mindenki egyben?
Vettem magneziumot, de egyelore nem hat, ugyanannyi kb a napi kemenyedesem, bar korabban mas doki azt mondta ennyi osszehuzodasra, nem gond.
Andrea, az en babam is 1410 volt mult heten. Gratula a kislanyhoz!
Most erkeztunk meg Becsbe es pont elottunk utott el egy kisbusz egy motorost, tisztara kiakadtam, majdnem elsirtam magam, meg mindig rosszul vagyok, hirtelen nem is tudom, mitol. A ficko a hatara esett, ugy fekudt es a fejet meg a vallat fel birta emelni, mashol nem tudott megmozdulni. Bocs az off-ert, de ugy megrazott, szerintem az almomban is elojon majd, tok letortem. Bocs megegyszer.
Holnap utazunk, ugyhogy jovo hetfoig nem is igen foglak titeket olvasni> addigra gondolom, mar megerkezik nehany baba, lesz majd mit potolnom! Tehat addig is minden eselyesnek elore is drukkolok es elolegben gratulalok):!
Cili2
Vettem magneziumot, de egyelore nem hat, ugyanannyi kb a napi kemenyedesem, bar korabban mas doki azt mondta ennyi osszehuzodasra, nem gond.
Andrea, az en babam is 1410 volt mult heten. Gratula a kislanyhoz!
Most erkeztunk meg Becsbe es pont elottunk utott el egy kisbusz egy motorost, tisztara kiakadtam, majdnem elsirtam magam, meg mindig rosszul vagyok, hirtelen nem is tudom, mitol. A ficko a hatara esett, ugy fekudt es a fejet meg a vallat fel birta emelni, mashol nem tudott megmozdulni. Bocs az off-ert, de ugy megrazott, szerintem az almomban is elojon majd, tok letortem. Bocs megegyszer.
Holnap utazunk, ugyhogy jovo hetfoig nem is igen foglak titeket olvasni> addigra gondolom, mar megerkezik nehany baba, lesz majd mit potolnom! Tehat addig is minden eselyesnek elore is drukkolok es elolegben gratulalok):!
Cili2
2001.06.19 22:09
Sziasztok csajok!
Hajrá Kata! No meg Manó!
Nem fogjátok elhinni, de sikerült a leírásban eljutni a Kismanó kibújásáig, ígyhát készen van az elsõ része az opusnak. Mindenki készítzsen maga mellé enni és innivalót, idemásolom. Fenyegetés: lesz még folytatás.
Hogy mi is történt ezen a csodálatos napon? Hát lássuk. Elõszöris jó korán kezdõdött. Egészen pontosan éjfél után. Mivel elõtte Kedvesem levizsgázott a kérdéses tantárgyból, igyekeztem tudatosítani a Kismanóban, hogy most már mindenféle akadály elhárult a megszületése elõl, ígyhát jöhet, sõt jöjjön hamarost. Ennek jegyében bicikliztem egy kicsit és végigcsináltam egy garnitúra terhestornát, amitõl eleddig a megrövidült méhnyakam miatt el voltam tiltva. Végre szabadon mozoghatok jeligére.
Szóval a 30-a folyamatos beszélgetés mellett kezdõdött, amikor is tisztáztuk Kedvesemmel, hogy legrosszabbul azt viselné, ha magzatvízcsorgással indulna a szülésem. Azt mindig is rosszul viselte (mentõsként dolgozik). Valamit érezhettem, mert megállapodtunk, hogy aznap éjszaka külön alszunk, így Õ hõsiesen kivonult a kanapéra hajnali fél kettõkor. Mivel még nem voltam álmos, olvastam, és kettõ elõtt 10 perccel éreztem egy kontrakciót (ezeket általában megéreztem régóta), ami most némi fájdalommal járt, kb annyival mint egy teljesen szokványos menstruáció. Rápillantottam az órára, majd olvastam tovább. A következõ kezdetekor ismét ezt tettem és megállapítottam, hogy a kettõ között tíz perc telt el. Felcsillant a szemem, hogy csak nem?! Innentõl lelkesen vártam a következõt. Ami meg is érkezett ismét tíz perc múlva. A fájdalom olyan elhanyagolható volt, hogy mindig aggódtam, hogy talán nem is lesz több, de továbbra is jelentezett többé-kevésbé tartva az idõt. Annyira vártam már a Kismanó kibújását, márhogy láthassam, de a szülésre is kiváncsi voltam, hogy akkor az izgatottságtól nem tudtam elaludni, pedig egyszer próbáltam.
Megvártam, hogy Kedvesem legalább 3 órát aludjon, legalább õ, majd felébresztettem, hogy megosszam vele a szikár tényeket. Elõször még visszahunyta a szemeit, gondoltam, hogy akkor hagyom még relaxálni, elvégre semmi sürgetõ nincs, ám hamarosan felbukkant a hálószoba ajtajában, hogy akkor hogyan is folytassuk a napot? Megállapodtunk, hogy ha a nappali személyzethez akarunk érkezni, akkor pont a csúcsforgalomban autóznánk, ami helyett inkább hamar elkészültünk és elindultunk a Rókus kórház felé. Útközben eldöntöttük, hogy a fiúgyermek Zente, Kende és Zsombor nevek közül az utóbbira fog szert tenni.
Negyed hét körül futottunk be a szülõszobára, ahol integettünk a szolgálatos szülésznõnek, aki rutinosan visszaintegetett és tovább folytatta volna a dolgát. Alig egy perc múlva rádöbbent, hogy CTG-re nem jöhettünk volna ilyen hajnalban, így érdeklõdve megfordult, hogy mit is keresünk itt??? Mondtuk, hogy jól tippel, ha szülésre gondol.
Az éppen ébren lévõ ügyeletes megvizsgált, és vigyorgott a feje, hogy 2 ujjnyi, elsimult méhszáj, itt délre baba lesz. HELYES!!!!Kedvesem felment az intenzívre, hogy megvigye a jó hírt a kolléganõmnek, miszerint jöhet le EDA-t szúrni.
Az elõkészítést viszonylag könnyen megúsztam, merthogy szerencsére éppen elõzõ este borotválkoztam (nagy pocakkal külön élmény), elindulás elõtt zuhanyoztam. A beöntés kérdésében nem igazán tudtam volna dönteni. Igaz, hogy kellemetlen (biztosan), de tudtam, hogyha az alsó bélszakaszban van valami, akkor az a babával együtt kibukkan. Mégiscsak túl hirtelen csöppenne bele Kismanó az élet valóságába Szerencsére a természet hajnali négykor megsegített, így nyugodt lélekkel utasíthattam vissza a felajánlott lehetõséget.
Következett az ED kanül beapplikálása a hátamba. Úgy gondoltam, hogy csak akkor kérek bele gyógyszert, ha már nem bírom tovább, de jobb, ha a hátamban van, mert ilyen kellemes hangulatban mégiscsak kényelmesebb üldögélni, mint a fájdalomtól szenvedve.
A lokálozás közben tudatosan nem akartam mozdulni, reflexesen mégis ugrottam egy kicsit, de akkor még lehet. Utána persze már csak a matatást éreztem, ahogyan mondani is szoktam, amikor a felvilágosítást végzem. A kanül bevezetése feszítõ érzéssel és kifejezetten jobb oldali villámlással járt. Ez nem volt véletlen. A próbadózis érzéstelenítõ, ami ilyenkor kötelezõ és illik semmilyen észlelhetõ hatással nem bírnia, mérsékelten elzsibbasztotta a jobb oldali lábamat. Azért nem csüggedtem, juszt is sétálni fogok, ha akarok.
Megérkezett a doktorom (dr Mihályi István) és azzal a hírrel örvendeztetett meg, hogy az események tempósítása érdekében burokrepesztést kellene végeznünk. Viszont, bár maga a repesztés nem fáj, de az óvatos magzatvíz leengedés, illetve a mérsékelt tágulás elõsegítés nem mondható kellemesnek, valamint erre a fájások rendesen neki szoktak lódulni, ezért az érzéstelenítõ adagolását javasolja. Kötélnek álltam és egy töredék dózis Marcaint kértem a barátnémtõl.
A burokrepesztést követõen 15-20 percen belül a tízperces, kellemes kis kontrakciók 7, majd háromperces, jelentõsen erõsebb, fájásokba mentek át. Aminek során bebizonyosodott, hogy a kanülöm olyannyira jobb oldalon kanyarog, hogy a bal oldalon kitûnõen élvezhetem a csillapítatlan fájdalmakat. A jobb oldalam persze mintha nem is létezett volna. Persze vajákoltunk ahogy ilyenkor lehet, kintebb húzták, bal oldalra feküdtem, amíg az érzéstelenítõnek kötõdnie kellett, de a helyzet nem javult. Még erõs és lelkes voltam, és azt vallottam, hogy a gátmetszés úgyis a jobb oldalon van, ha van, úgyhogy annak érzéstelenítése megfelelõ lesz, hát maradjunk, ahogy vagyunk. Az egyébként ilyenkor jellemzõ tágulási vérzést is tapasztalhattam.
Telt, múlott az idõ, tágultam, tágultam, egy idõ után csillagszórózott a szemem a fájdalomtól, de a kín nem volt erõsebb, mint az egy körrel ezelõtti spontán abortushoz társuló. Ekkor kb 1-2 percesek lehettek. Nagyon sokat segített, hogy Kedvesem ott ült mellettem és fájás közben szorongathattam a kezét. Szerintem két ujja a szülés után leeshetett. Idõvel eszembe jutott, hogy mi okosakat mondtak a terhestornán a légzéssel kapcsolatban. Ennyi idõ kellett hozzá, hogy rájöjjek, ha nincsen fájdalomcsillapítás, akkor valamit nekem is tennem kell. Ha a kontrakcióknál a légzésre és befelé figyeltem akkor is nagyon fájt a bal oldalam, de mégis érezhetõen harmonikusabb lett a vajúdás. Lehet, hogy ha az elejétõl így csináltam volna akkor jóval kevésbé lovallja bele agyam magát a fájdalomba.
Ekkortájt lehetett fél egy és ekkor mondta Mihályi, hogy tûnõfélben van a méhszáj, nem érzek-e székelési ingert. Nem éreztem, Kismanó a nyakamban lubickolt. Más babák átalusszák a vajúdás nagy részét, nem úgy Zsombor. Szerintem még javában azért küzdött, hogy nehogy már ki kelljen jönnie. Pedig csábítgattuk ezerrel, hogy (más elõnyt nem találva a kinti életben) idekinn mennyivel több hely lesz rúgkapálni. Ha nincs kitolási inger, mondá a doktor, akkor majd félóra múlva megnéz megint. No nem, én már azt hittem, hogy nekilátunk az akciónak! Még egy fél órát nem bírok ki tétlenül! Szúrjunk akkor másik EDA-t. Ez hogy úgy mondjam nem szokványos eljárás, ilyen nyitott méhszájnál,de sosem lehessen tudni, ha mégis császármetszésre lenne szükség akkor ez a mostani biztosan nem lesz elég, és különben is, arra a félórára is nagyon jól jönne a fájdalommentesség.
Az volt az általános vélekedés, hogy a buksi lezökkenésében sokat segítene a húgyhólyagom kiürítése (ami sajnos akkor már nem állt saját fennhatóságom alatt, így kiélvezhettem a csapolás örömeit, amit ugye csak bal oldalon éreztem) és persze az EDA-zás ülõ pozíciója is. Két három ember és egy daru segítségével felültem. Õszintén érdekelt, hogy hogyan maradok a megfelelõ pozitúrában úgy hogy nincs kapcsolatom a jobb oldali alsó régióimmal és még csak támaszkodni sem lehet fájás közben. De segítõkész Kedvesem aládúcolt, majd Viki (a szülésznõ) gondjaira bízott, mert sürgõs relaxálásra volt szüksége lábfeltámasztással, hogy ne szaporítsa a lepadlózó apukák táborát. Színe harmonizált a rajta lévõ mûtõsruha zöldjével. Kriplikommandónkon csak nevetni tudtam. Ildi (a kolléganõm) a nehezített körülményekkel nem törõdve, szerintem kicsit tartva attól, hogy ülve szülök villámgyorsan belémvarázsolta szükséges madzagot, miközben megjegyezte, hogy az elõzõ kanül rögzítõ pár méter ragtapasz helyén töményen piros a bõröm. Mondtam, hogy az csak a ragtapaszallergiám, majd egy hét múlva elmúlik. Közben megérkezett a vágyva vágyott préselési inger. Misi (alias Mihályi) azt mondta, hogy most már várjuk meg az eda hatását, csak utána lássunk neki.Elérkezett a 13 óra.
Már elõre megbeszéltem a szülésben résztvevõ népekkel, hogy lehetõleg szolid, szelíd, természetes kibújást szeretnék. Azaz félhomályt, csendet, türelmet, aktív segítséget csak magzati életveszély esetén (ami Rókusban általában a nõgyógyász hasra támaszkodását jelenti, vákumot csak egyszer láttam eddig használni, fogót soha), és persze igyekezzünk elkerülni a gátmetszést, ha lehet, a Kismanót leszívás, törlés után után kérem a mellemre. Ennek megfelelõen készültünk neki.
Majd jött a jól ismert: "nagy levegõ, szemet, szájat becsukni és nyomás!!!!" Mivel az EDA most már tök jól hatott azt is kunszt volt kitalálni, hogy mikor is jön a tolófájás, merthogy lent nem éreztem semmit. Tapogattam a hasamat, hogy mikor kemény. Zsombi még mindig a nyakamban üdült és fájásszünetben aktívan rúgkapált. Rájöttem, hogyha hirtelen elfogy a levegõ, mert Zsombi bepréselõdik a rekeszizmomba, akkor az a fájás. Más babák ilyenkor már rég lefelé vándorolnak, de itt a mi gyerekünkrõl van szó, aki persze semmit nem úgy csinál, ahogy kellene. Viki, aki odalenn a gátvédelemmel volt elfoglalva, így jól észlelte Kismanó tevékenységét mondta, hogy a buksiját nemet integetve forgatja, mintha azt mutogatta volna, hogy esze ágában sincs kijönni. Közben persze aktívan préseltem a levegõt a hasamba, hogy legyen mivel tolni, ahogy tõlem telt. Az elsõ levegõvel még csak-csak ment, az ugyanazon fájás levegõcsere utáni menetében már éreztem, ahogy dagadtak a fejemen, ajkamban az erek, a harmadik menet már az én észleletemben is teljesen hasznavehetetlen volt. Gondolom kívülrõl is. Pedig minden tõlem telhetõt megtettem, és ki is tikkadtam rendesen, így a szüneteket aktív lihegéssel töltöttem. Ugyanezeket a szüneteket Zsombi a visszamászással töltötte. Nem nagyon haladtunk
Kedvesem a fejem mellett állt, szünetekben a kezemet fogta és dícsért, hogy buzdítson, nagyon jó volt, hogy mindig a szemébe nézhettem, ha éppen ilyen bonyolult dolgokra volt idõm. Az lenti területeken még két nõgyógyász (az egyik a volt ügyeletes) és két kolléganõm vigyázta az ifjú trónörökös ki(nem)bújását.
Nem zavart volna, ha a kitolás akár egy óráig tart. Bezzeg zavarta Kismanót, akinek a szûk helyen nem volt túl kényelmes, amit a szívmûködés lassulása jelzett mindannyiunk számára. Egy ideig türelmesen hallgattuk, hogy milyen lassan ketyeg, és ami probléma volt, hogy a szünetekben sem gyorsít fel, majd kiváncsiságomnak adtam hangot, hogy ez a kevés mégis mennyi, mire mondá a Kedvesem, aki a CTG oldalán állt, hogy bizony ez csak 62 percenként. Hát az igen nem sok.
Misivel megállapodtunk,(miközben szerintem aktívan töprengett, hogy trappoljunk-e át a császármûtõbe, vagy sem) hogy a baba segítése érdekében szünetben megakadályozza, hogy visszamásszon, hátha így látszatja is lesz annak, hogy dolgozom. Lett is, de nem elég. A következõ lépés, mivel a szívhangok nem javultak, hogy amikor nyomok, akkor mégiscsak rám támaszkodik, hogy kettõnk teljesítménye összeadódjon (eddig, ahányszor én ilyet láttam, abban a pillanatban, amikor a nõgyógyász támaszkodott, a kismama ordítani kezdett, így esélye sem volt az aktív hasizomtevékenységre, és szülés után semmije nem fájt úgy, mint a hasa, ahová belemásztak). Kiváncsi voltam, hogy rajtam hová fog támaszkodni bárki, merthogy a bordáim alatt is a méhem volt.
Jobb híján a bordáimra támaszkodott, így hasonló élményben volt részem, mint az újraélesztetteknek. Mihályi nagyon profin csinálta, nem volt különösebben jó, de olyan szörnyû sem, mint amilyennek láttam és ami a legfontosabb tudtam mellette nyomni is és a Kismanó buksija nemcsak hogy felbukkant, hanem már ott is maradt. Sajnáltam, hogy nem láthatom, de hiába kérdeztem, hogy van-e valakinél tükör, nem vettek komolyan.
Látszott, hogy Zsombi kitart a különcködés mellett, merthogy teljesen ellenkezõ irányba forgott, mint ahogyan a többiek szoktak, így megnehezítette a saját dolgát, mert nem tudott ott megtámaszkodni ahol kellett volna. Így a gátmetszés elkerülhetetlenné vált. A szívhangok olyanok voltak amilyenek. Kedvesem elhatározta, hogy ha következõ fájással sem bukkan ki az egész gyerek, akkor szól a Cerny rohamcsapatának, hogy szükség lesz rájuk, mert Zsombi túl hosszú ideig volt oxigénhiányos.
De Zsombi úgy döntött, hogy ez túl nagy felhajtás lett volna, ígyhát egy gyors mozdulattal körbenézett a világban, érdekes érzés volt, ahogy egy sima mozdulattal megszûnt a feszítés, a fejéhez képest a többi alkatrész megszületését szinte alig lehetett érezni.
Halihó
Snoopy
Hajrá Kata! No meg Manó!
Nem fogjátok elhinni, de sikerült a leírásban eljutni a Kismanó kibújásáig, ígyhát készen van az elsõ része az opusnak. Mindenki készítzsen maga mellé enni és innivalót, idemásolom. Fenyegetés: lesz még folytatás.
Hogy mi is történt ezen a csodálatos napon? Hát lássuk. Elõszöris jó korán kezdõdött. Egészen pontosan éjfél után. Mivel elõtte Kedvesem levizsgázott a kérdéses tantárgyból, igyekeztem tudatosítani a Kismanóban, hogy most már mindenféle akadály elhárult a megszületése elõl, ígyhát jöhet, sõt jöjjön hamarost. Ennek jegyében bicikliztem egy kicsit és végigcsináltam egy garnitúra terhestornát, amitõl eleddig a megrövidült méhnyakam miatt el voltam tiltva. Végre szabadon mozoghatok jeligére.
Szóval a 30-a folyamatos beszélgetés mellett kezdõdött, amikor is tisztáztuk Kedvesemmel, hogy legrosszabbul azt viselné, ha magzatvízcsorgással indulna a szülésem. Azt mindig is rosszul viselte (mentõsként dolgozik). Valamit érezhettem, mert megállapodtunk, hogy aznap éjszaka külön alszunk, így Õ hõsiesen kivonult a kanapéra hajnali fél kettõkor. Mivel még nem voltam álmos, olvastam, és kettõ elõtt 10 perccel éreztem egy kontrakciót (ezeket általában megéreztem régóta), ami most némi fájdalommal járt, kb annyival mint egy teljesen szokványos menstruáció. Rápillantottam az órára, majd olvastam tovább. A következõ kezdetekor ismét ezt tettem és megállapítottam, hogy a kettõ között tíz perc telt el. Felcsillant a szemem, hogy csak nem?! Innentõl lelkesen vártam a következõt. Ami meg is érkezett ismét tíz perc múlva. A fájdalom olyan elhanyagolható volt, hogy mindig aggódtam, hogy talán nem is lesz több, de továbbra is jelentezett többé-kevésbé tartva az idõt. Annyira vártam már a Kismanó kibújását, márhogy láthassam, de a szülésre is kiváncsi voltam, hogy akkor az izgatottságtól nem tudtam elaludni, pedig egyszer próbáltam.
Megvártam, hogy Kedvesem legalább 3 órát aludjon, legalább õ, majd felébresztettem, hogy megosszam vele a szikár tényeket. Elõször még visszahunyta a szemeit, gondoltam, hogy akkor hagyom még relaxálni, elvégre semmi sürgetõ nincs, ám hamarosan felbukkant a hálószoba ajtajában, hogy akkor hogyan is folytassuk a napot? Megállapodtunk, hogy ha a nappali személyzethez akarunk érkezni, akkor pont a csúcsforgalomban autóznánk, ami helyett inkább hamar elkészültünk és elindultunk a Rókus kórház felé. Útközben eldöntöttük, hogy a fiúgyermek Zente, Kende és Zsombor nevek közül az utóbbira fog szert tenni.
Negyed hét körül futottunk be a szülõszobára, ahol integettünk a szolgálatos szülésznõnek, aki rutinosan visszaintegetett és tovább folytatta volna a dolgát. Alig egy perc múlva rádöbbent, hogy CTG-re nem jöhettünk volna ilyen hajnalban, így érdeklõdve megfordult, hogy mit is keresünk itt??? Mondtuk, hogy jól tippel, ha szülésre gondol.
Az éppen ébren lévõ ügyeletes megvizsgált, és vigyorgott a feje, hogy 2 ujjnyi, elsimult méhszáj, itt délre baba lesz. HELYES!!!!Kedvesem felment az intenzívre, hogy megvigye a jó hírt a kolléganõmnek, miszerint jöhet le EDA-t szúrni.
Az elõkészítést viszonylag könnyen megúsztam, merthogy szerencsére éppen elõzõ este borotválkoztam (nagy pocakkal külön élmény), elindulás elõtt zuhanyoztam. A beöntés kérdésében nem igazán tudtam volna dönteni. Igaz, hogy kellemetlen (biztosan), de tudtam, hogyha az alsó bélszakaszban van valami, akkor az a babával együtt kibukkan. Mégiscsak túl hirtelen csöppenne bele Kismanó az élet valóságába Szerencsére a természet hajnali négykor megsegített, így nyugodt lélekkel utasíthattam vissza a felajánlott lehetõséget.
Következett az ED kanül beapplikálása a hátamba. Úgy gondoltam, hogy csak akkor kérek bele gyógyszert, ha már nem bírom tovább, de jobb, ha a hátamban van, mert ilyen kellemes hangulatban mégiscsak kényelmesebb üldögélni, mint a fájdalomtól szenvedve.
A lokálozás közben tudatosan nem akartam mozdulni, reflexesen mégis ugrottam egy kicsit, de akkor még lehet. Utána persze már csak a matatást éreztem, ahogyan mondani is szoktam, amikor a felvilágosítást végzem. A kanül bevezetése feszítõ érzéssel és kifejezetten jobb oldali villámlással járt. Ez nem volt véletlen. A próbadózis érzéstelenítõ, ami ilyenkor kötelezõ és illik semmilyen észlelhetõ hatással nem bírnia, mérsékelten elzsibbasztotta a jobb oldali lábamat. Azért nem csüggedtem, juszt is sétálni fogok, ha akarok.
Megérkezett a doktorom (dr Mihályi István) és azzal a hírrel örvendeztetett meg, hogy az események tempósítása érdekében burokrepesztést kellene végeznünk. Viszont, bár maga a repesztés nem fáj, de az óvatos magzatvíz leengedés, illetve a mérsékelt tágulás elõsegítés nem mondható kellemesnek, valamint erre a fájások rendesen neki szoktak lódulni, ezért az érzéstelenítõ adagolását javasolja. Kötélnek álltam és egy töredék dózis Marcaint kértem a barátnémtõl.
A burokrepesztést követõen 15-20 percen belül a tízperces, kellemes kis kontrakciók 7, majd háromperces, jelentõsen erõsebb, fájásokba mentek át. Aminek során bebizonyosodott, hogy a kanülöm olyannyira jobb oldalon kanyarog, hogy a bal oldalon kitûnõen élvezhetem a csillapítatlan fájdalmakat. A jobb oldalam persze mintha nem is létezett volna. Persze vajákoltunk ahogy ilyenkor lehet, kintebb húzták, bal oldalra feküdtem, amíg az érzéstelenítõnek kötõdnie kellett, de a helyzet nem javult. Még erõs és lelkes voltam, és azt vallottam, hogy a gátmetszés úgyis a jobb oldalon van, ha van, úgyhogy annak érzéstelenítése megfelelõ lesz, hát maradjunk, ahogy vagyunk. Az egyébként ilyenkor jellemzõ tágulási vérzést is tapasztalhattam.
Telt, múlott az idõ, tágultam, tágultam, egy idõ után csillagszórózott a szemem a fájdalomtól, de a kín nem volt erõsebb, mint az egy körrel ezelõtti spontán abortushoz társuló. Ekkor kb 1-2 percesek lehettek. Nagyon sokat segített, hogy Kedvesem ott ült mellettem és fájás közben szorongathattam a kezét. Szerintem két ujja a szülés után leeshetett. Idõvel eszembe jutott, hogy mi okosakat mondtak a terhestornán a légzéssel kapcsolatban. Ennyi idõ kellett hozzá, hogy rájöjjek, ha nincsen fájdalomcsillapítás, akkor valamit nekem is tennem kell. Ha a kontrakcióknál a légzésre és befelé figyeltem akkor is nagyon fájt a bal oldalam, de mégis érezhetõen harmonikusabb lett a vajúdás. Lehet, hogy ha az elejétõl így csináltam volna akkor jóval kevésbé lovallja bele agyam magát a fájdalomba.
Ekkortájt lehetett fél egy és ekkor mondta Mihályi, hogy tûnõfélben van a méhszáj, nem érzek-e székelési ingert. Nem éreztem, Kismanó a nyakamban lubickolt. Más babák átalusszák a vajúdás nagy részét, nem úgy Zsombor. Szerintem még javában azért küzdött, hogy nehogy már ki kelljen jönnie. Pedig csábítgattuk ezerrel, hogy (más elõnyt nem találva a kinti életben) idekinn mennyivel több hely lesz rúgkapálni. Ha nincs kitolási inger, mondá a doktor, akkor majd félóra múlva megnéz megint. No nem, én már azt hittem, hogy nekilátunk az akciónak! Még egy fél órát nem bírok ki tétlenül! Szúrjunk akkor másik EDA-t. Ez hogy úgy mondjam nem szokványos eljárás, ilyen nyitott méhszájnál,de sosem lehessen tudni, ha mégis császármetszésre lenne szükség akkor ez a mostani biztosan nem lesz elég, és különben is, arra a félórára is nagyon jól jönne a fájdalommentesség.
Az volt az általános vélekedés, hogy a buksi lezökkenésében sokat segítene a húgyhólyagom kiürítése (ami sajnos akkor már nem állt saját fennhatóságom alatt, így kiélvezhettem a csapolás örömeit, amit ugye csak bal oldalon éreztem) és persze az EDA-zás ülõ pozíciója is. Két három ember és egy daru segítségével felültem. Õszintén érdekelt, hogy hogyan maradok a megfelelõ pozitúrában úgy hogy nincs kapcsolatom a jobb oldali alsó régióimmal és még csak támaszkodni sem lehet fájás közben. De segítõkész Kedvesem aládúcolt, majd Viki (a szülésznõ) gondjaira bízott, mert sürgõs relaxálásra volt szüksége lábfeltámasztással, hogy ne szaporítsa a lepadlózó apukák táborát. Színe harmonizált a rajta lévõ mûtõsruha zöldjével. Kriplikommandónkon csak nevetni tudtam. Ildi (a kolléganõm) a nehezített körülményekkel nem törõdve, szerintem kicsit tartva attól, hogy ülve szülök villámgyorsan belémvarázsolta szükséges madzagot, miközben megjegyezte, hogy az elõzõ kanül rögzítõ pár méter ragtapasz helyén töményen piros a bõröm. Mondtam, hogy az csak a ragtapaszallergiám, majd egy hét múlva elmúlik. Közben megérkezett a vágyva vágyott préselési inger. Misi (alias Mihályi) azt mondta, hogy most már várjuk meg az eda hatását, csak utána lássunk neki.Elérkezett a 13 óra.
Már elõre megbeszéltem a szülésben résztvevõ népekkel, hogy lehetõleg szolid, szelíd, természetes kibújást szeretnék. Azaz félhomályt, csendet, türelmet, aktív segítséget csak magzati életveszély esetén (ami Rókusban általában a nõgyógyász hasra támaszkodását jelenti, vákumot csak egyszer láttam eddig használni, fogót soha), és persze igyekezzünk elkerülni a gátmetszést, ha lehet, a Kismanót leszívás, törlés után után kérem a mellemre. Ennek megfelelõen készültünk neki.
Majd jött a jól ismert: "nagy levegõ, szemet, szájat becsukni és nyomás!!!!" Mivel az EDA most már tök jól hatott azt is kunszt volt kitalálni, hogy mikor is jön a tolófájás, merthogy lent nem éreztem semmit. Tapogattam a hasamat, hogy mikor kemény. Zsombi még mindig a nyakamban üdült és fájásszünetben aktívan rúgkapált. Rájöttem, hogyha hirtelen elfogy a levegõ, mert Zsombi bepréselõdik a rekeszizmomba, akkor az a fájás. Más babák ilyenkor már rég lefelé vándorolnak, de itt a mi gyerekünkrõl van szó, aki persze semmit nem úgy csinál, ahogy kellene. Viki, aki odalenn a gátvédelemmel volt elfoglalva, így jól észlelte Kismanó tevékenységét mondta, hogy a buksiját nemet integetve forgatja, mintha azt mutogatta volna, hogy esze ágában sincs kijönni. Közben persze aktívan préseltem a levegõt a hasamba, hogy legyen mivel tolni, ahogy tõlem telt. Az elsõ levegõvel még csak-csak ment, az ugyanazon fájás levegõcsere utáni menetében már éreztem, ahogy dagadtak a fejemen, ajkamban az erek, a harmadik menet már az én észleletemben is teljesen hasznavehetetlen volt. Gondolom kívülrõl is. Pedig minden tõlem telhetõt megtettem, és ki is tikkadtam rendesen, így a szüneteket aktív lihegéssel töltöttem. Ugyanezeket a szüneteket Zsombi a visszamászással töltötte. Nem nagyon haladtunk
Kedvesem a fejem mellett állt, szünetekben a kezemet fogta és dícsért, hogy buzdítson, nagyon jó volt, hogy mindig a szemébe nézhettem, ha éppen ilyen bonyolult dolgokra volt idõm. Az lenti területeken még két nõgyógyász (az egyik a volt ügyeletes) és két kolléganõm vigyázta az ifjú trónörökös ki(nem)bújását.
Nem zavart volna, ha a kitolás akár egy óráig tart. Bezzeg zavarta Kismanót, akinek a szûk helyen nem volt túl kényelmes, amit a szívmûködés lassulása jelzett mindannyiunk számára. Egy ideig türelmesen hallgattuk, hogy milyen lassan ketyeg, és ami probléma volt, hogy a szünetekben sem gyorsít fel, majd kiváncsiságomnak adtam hangot, hogy ez a kevés mégis mennyi, mire mondá a Kedvesem, aki a CTG oldalán állt, hogy bizony ez csak 62 percenként. Hát az igen nem sok.
Misivel megállapodtunk,(miközben szerintem aktívan töprengett, hogy trappoljunk-e át a császármûtõbe, vagy sem) hogy a baba segítése érdekében szünetben megakadályozza, hogy visszamásszon, hátha így látszatja is lesz annak, hogy dolgozom. Lett is, de nem elég. A következõ lépés, mivel a szívhangok nem javultak, hogy amikor nyomok, akkor mégiscsak rám támaszkodik, hogy kettõnk teljesítménye összeadódjon (eddig, ahányszor én ilyet láttam, abban a pillanatban, amikor a nõgyógyász támaszkodott, a kismama ordítani kezdett, így esélye sem volt az aktív hasizomtevékenységre, és szülés után semmije nem fájt úgy, mint a hasa, ahová belemásztak). Kiváncsi voltam, hogy rajtam hová fog támaszkodni bárki, merthogy a bordáim alatt is a méhem volt.
Jobb híján a bordáimra támaszkodott, így hasonló élményben volt részem, mint az újraélesztetteknek. Mihályi nagyon profin csinálta, nem volt különösebben jó, de olyan szörnyû sem, mint amilyennek láttam és ami a legfontosabb tudtam mellette nyomni is és a Kismanó buksija nemcsak hogy felbukkant, hanem már ott is maradt. Sajnáltam, hogy nem láthatom, de hiába kérdeztem, hogy van-e valakinél tükör, nem vettek komolyan.
Látszott, hogy Zsombi kitart a különcködés mellett, merthogy teljesen ellenkezõ irányba forgott, mint ahogyan a többiek szoktak, így megnehezítette a saját dolgát, mert nem tudott ott megtámaszkodni ahol kellett volna. Így a gátmetszés elkerülhetetlenné vált. A szívhangok olyanok voltak amilyenek. Kedvesem elhatározta, hogy ha következõ fájással sem bukkan ki az egész gyerek, akkor szól a Cerny rohamcsapatának, hogy szükség lesz rájuk, mert Zsombi túl hosszú ideig volt oxigénhiányos.
De Zsombi úgy döntött, hogy ez túl nagy felhajtás lett volna, ígyhát egy gyors mozdulattal körbenézett a világban, érdekes érzés volt, ahogy egy sima mozdulattal megszûnt a feszítés, a fejéhez képest a többi alkatrész megszületését szinte alig lehetett érezni.
Halihó
Snoopy
2001.06.20 10:57
Szijasztok!
Snoopy! Nagyon teccett ahogy leirtad az élményeid, élvezetes volt olvasni. Szerintem mégeccer átfutom
Mikor jön a második rész?
Lányok! Körülbelül napi hány keményedés a normális a 24.hét táján? Én naponta kb. 10-szer érzem és olyan 20mp-esek. Ez ugye nem sok?
Szijasztok, Lara
Snoopy! Nagyon teccett ahogy leirtad az élményeid, élvezetes volt olvasni. Szerintem mégeccer átfutom
Mikor jön a második rész?
Lányok! Körülbelül napi hány keményedés a normális a 24.hét táján? Én naponta kb. 10-szer érzem és olyan 20mp-esek. Ez ugye nem sok?
Szijasztok, Lara
2001.06.20 11:50
Snoopy, nagyon jópofán írtad le a történeteteket, engem különösen az eleje érdekelt, hogy mikor mit éreztél, hogyan telt az indulás elõtti este... Ugye ez az, ami után már mi is annyira vágyakozunk a párommal.
Szóval még mindig sehol senki, Kingus nagyon jól el van odabent, ficánkol, rúgkapál, én jókat alszom. Ma beszéltem vele és kértem, hogy határozza el magát minél elõbb, mert fizikailag egyre nehezebben viseli a mamija ezeket a totyorgós napokat.
Az esténkénti fájásaim egyre keményebbek, egyre jobban fájnak, egyre élesebbek, ez az egy jele van annak -no meg a tény, hogy egy gyerek sem marad benn:-), hogy jó úton haladunk a szülés felé.
Ma újabb ctg...
Manó gyanúsan hallgat...
Sziasztok!
Kata
Szóval még mindig sehol senki, Kingus nagyon jól el van odabent, ficánkol, rúgkapál, én jókat alszom. Ma beszéltem vele és kértem, hogy határozza el magát minél elõbb, mert fizikailag egyre nehezebben viseli a mamija ezeket a totyorgós napokat.
Az esténkénti fájásaim egyre keményebbek, egyre jobban fájnak, egyre élesebbek, ez az egy jele van annak -no meg a tény, hogy egy gyerek sem marad benn:-), hogy jó úton haladunk a szülés felé.
Ma újabb ctg...
Manó gyanúsan hallgat...
Sziasztok!
Kata
2001.06.20 17:03
Sziasztok!
Szórakozik velem a gép...
A technika ördöge mára második üzenetemet hiúsítja ma meg. Ez a harmadik próbálkozás. Ma már kétszer voltam itt és írtam kisegényt, de lehet, hogy túl depire sikeredett és úgy döntött a gép, inkább ne osszam meg Veletek!
Szóval! Minden OK! Zorka bébi szépen nő, 2,6-2,7 kg, sokkal ne is legyen nagyobb, kis mamának kis babája. A CTG-n szépen produkálta magát eleinte, aztán megunta és belealudt. Nemígy a méhem. Egy olyan keményedés volt, amit egy kicsit éreztem is, a gép 30-35-nek titulálta. Kíváncsi lettem volna, az hányas, amikor megáll a mozdulat és hirtelen elfogy a levegő... De ilyet persze még véletlenül sem sikerült előadnia.
A doki "megnyugtatott", zárt a méhszáj,szerinte 1 héten belül nem szülünk, semmi komolyabb nyoma ennyi keménykedésnek és egyéb tünetnek.Rövidült a méhnyak...de hát az rövidül már 2 hónapja, sose fogy el? Hát, eléggé elkeseredtem, és mára is úgy maradtam. Amikor is ugye még a gép is szivatott, a TV műsor (antenna) is bedobta a törülközőt, úgyhogy lefeküdtem és csak 5 óra múlva ébredtem fel. Most kicsit jobb a kedvem.
Kata! Minden csodálatom a Tiéd, nekem még van 3 hetem, mégis türelmetlenkedem és lázadok, tudom sovány vígasz, de Te lebegsz a szemem előtt, amikor ilyen érzéseim vannak. Szóval drukkolok Neked!
Megjött a párom, úgyhogy megyek, majd benézek még!
Manó
Másfél órája intenzív keményedéseim vannak, nem szombati, de azért erősebb, mint azóta bármelyik.
Szórakozik velem a gép...
A technika ördöge mára második üzenetemet hiúsítja ma meg. Ez a harmadik próbálkozás. Ma már kétszer voltam itt és írtam kisegényt, de lehet, hogy túl depire sikeredett és úgy döntött a gép, inkább ne osszam meg Veletek!
Szóval! Minden OK! Zorka bébi szépen nő, 2,6-2,7 kg, sokkal ne is legyen nagyobb, kis mamának kis babája. A CTG-n szépen produkálta magát eleinte, aztán megunta és belealudt. Nemígy a méhem. Egy olyan keményedés volt, amit egy kicsit éreztem is, a gép 30-35-nek titulálta. Kíváncsi lettem volna, az hányas, amikor megáll a mozdulat és hirtelen elfogy a levegő... De ilyet persze még véletlenül sem sikerült előadnia.
A doki "megnyugtatott", zárt a méhszáj,szerinte 1 héten belül nem szülünk, semmi komolyabb nyoma ennyi keménykedésnek és egyéb tünetnek.Rövidült a méhnyak...de hát az rövidül már 2 hónapja, sose fogy el? Hát, eléggé elkeseredtem, és mára is úgy maradtam. Amikor is ugye még a gép is szivatott, a TV műsor (antenna) is bedobta a törülközőt, úgyhogy lefeküdtem és csak 5 óra múlva ébredtem fel. Most kicsit jobb a kedvem.
Kata! Minden csodálatom a Tiéd, nekem még van 3 hetem, mégis türelmetlenkedem és lázadok, tudom sovány vígasz, de Te lebegsz a szemem előtt, amikor ilyen érzéseim vannak. Szóval drukkolok Neked!
Megjött a párom, úgyhogy megyek, majd benézek még!
Manó
Másfél órája intenzív keményedéseim vannak, nem szombati, de azért erősebb, mint azóta bármelyik.
2001.06.20 20:33
Sziasztok!
Itt a kicsit nagyon nyügi Kata. Túráztunk kicsit a drága férjemmel, voltunk az Áginál, a ctg-n minden ok, de basszus, nekem alig vannak hasikeményedéseim. Kézzel már nem vizsgált meg, de ugye kijön egyszer ez a baba???? Utána elmentünk harmadszor megcsinálni a szülés elõtti utolsó bevásárlást, harmadszor vettünk ünnepi sört, virslit az elsõ napokra. :-)Kb. 100 lépést kellett tennem, de úgy érzem magam, mint egy kivénhedt kutyus, alig bírok vánszorogni, a keresztcsontom majd szétszakad. Mióta hazaértünk, Kingus is kushad, lehet, hogy megkegyelmez és úgy dönt, hogy kibújik??? Én kiegyeznék a 21-ével, Judó és a 23-ával is, Dia, csak tudnám, hogy mikor ér véget ez a nyomi állapot.
Manó, örülök, hogy te is ennyit alszol, én ma is átaludtam a fél napot, engem se a tv, se az olvasás nem köt le, viszont szupereket álmodom, talán ez most a legvégrehajthatóbb szórakozás...
Köszi az együttérzõ és drukkoló sorokat.
Szívesen olvasnék másoktól, akik már szültek arról, hogy hogyan töltötték a kiírt idõpont utáni napokat.
Na, irány az alvás. :-) Talán reggelre kicsit optimistábban ébredek.
Kata
Itt a kicsit nagyon nyügi Kata. Túráztunk kicsit a drága férjemmel, voltunk az Áginál, a ctg-n minden ok, de basszus, nekem alig vannak hasikeményedéseim. Kézzel már nem vizsgált meg, de ugye kijön egyszer ez a baba???? Utána elmentünk harmadszor megcsinálni a szülés elõtti utolsó bevásárlást, harmadszor vettünk ünnepi sört, virslit az elsõ napokra. :-)Kb. 100 lépést kellett tennem, de úgy érzem magam, mint egy kivénhedt kutyus, alig bírok vánszorogni, a keresztcsontom majd szétszakad. Mióta hazaértünk, Kingus is kushad, lehet, hogy megkegyelmez és úgy dönt, hogy kibújik??? Én kiegyeznék a 21-ével, Judó és a 23-ával is, Dia, csak tudnám, hogy mikor ér véget ez a nyomi állapot.
Manó, örülök, hogy te is ennyit alszol, én ma is átaludtam a fél napot, engem se a tv, se az olvasás nem köt le, viszont szupereket álmodom, talán ez most a legvégrehajthatóbb szórakozás...
Köszi az együttérzõ és drukkoló sorokat.
Szívesen olvasnék másoktól, akik már szültek arról, hogy hogyan töltötték a kiírt idõpont utáni napokat.
Na, irány az alvás. :-) Talán reggelre kicsit optimistábban ébredek.
Kata
2001.06.20 21:54
Sziasztok!
Köszönöm a dícséreteket. Örülök, hogy kedvet csináltam mindenkinek akit illet a szüléshez.
Igyekszem a második résznek is minél elõbb nekilátni, amennyire a körülmények és kicsi fiam engedik. Ennek megfelelõen 3-4 hónap és készen is leszünk.
Lara!
Nekem senki nem tudta megmondani, hogy hány érzett kontrakció a jó. Állítólag csak egy részét érezzük. Nekem mindig aggódott a doki, hogy az sok. Akármennyit mondtam neki. Szerintem az is különbözik, hogy ki hányat érez meg. A tíz ennek a tükrében nem tûnik soknak, az lényegesebb, hogy csinál-e ennyi kontrakció bármit a méhszájaddal. Ha semmi nem változik, akkor minden rendben.
Kitartás mindenkinek!
Snoopy
Köszönöm a dícséreteket. Örülök, hogy kedvet csináltam mindenkinek akit illet a szüléshez.
Igyekszem a második résznek is minél elõbb nekilátni, amennyire a körülmények és kicsi fiam engedik. Ennek megfelelõen 3-4 hónap és készen is leszünk.
Lara!
Nekem senki nem tudta megmondani, hogy hány érzett kontrakció a jó. Állítólag csak egy részét érezzük. Nekem mindig aggódott a doki, hogy az sok. Akármennyit mondtam neki. Szerintem az is különbözik, hogy ki hányat érez meg. A tíz ennek a tükrében nem tûnik soknak, az lényegesebb, hogy csinál-e ennyi kontrakció bármit a méhszájaddal. Ha semmi nem változik, akkor minden rendben.
Kitartás mindenkinek!
Snoopy
2001.06.21 04:46
Sziasztok,
úgy tûnik, Kingus és a testem meghallgatták a fohászaimat, a nagyon nyûgös tegnap este után negyed háromkor arra ébredtem, hogy olyan érzésem van, mintha menstruálnék. Nagyon érdekes volt, mert ezt az érzést már álmomban is éreztem, sõt, azt álmodtam, hogy rózsaszínes, nyálkás folyásom is van és a férjemmel+Geréb Ágival várjuk a további fejleményeket. Szóval, amikor kimentem a WC-re tényleg volt ez a nyálkás, rózsaszínû folyás és hirtelen nagyon boldog lettem. Elkezdõdött.
A hasim szépen fájdogált, követtem a nagy könyv utasításait: próbáltam visszaaludni, ez ímmel-ámmal sikerült is, aztán egy órája (4:51-kor) egy nagyobb fajta fájásra ébredtem, ami azóta 10 percenként ismétlõdik. Közben felkeltem, beraktam egy adag uborkát kovászolódni és a Kossuth Rádió hajnali adását hallgatom. :-)
Drága férjem néha felébred, nagyon boldogan vigyorog, de mindig visszapaterolom aludni, fontos, hogy kipihent legyen és jelenleg úgyse tudna segíteni.
7 után majd felhívom a dúlát, ha tudok, még jövök, ha nem, gondoljatok ránk!!!
A nagyon boldog Kata
úgy tûnik, Kingus és a testem meghallgatták a fohászaimat, a nagyon nyûgös tegnap este után negyed háromkor arra ébredtem, hogy olyan érzésem van, mintha menstruálnék. Nagyon érdekes volt, mert ezt az érzést már álmomban is éreztem, sõt, azt álmodtam, hogy rózsaszínes, nyálkás folyásom is van és a férjemmel+Geréb Ágival várjuk a további fejleményeket. Szóval, amikor kimentem a WC-re tényleg volt ez a nyálkás, rózsaszínû folyás és hirtelen nagyon boldog lettem. Elkezdõdött.
A hasim szépen fájdogált, követtem a nagy könyv utasításait: próbáltam visszaaludni, ez ímmel-ámmal sikerült is, aztán egy órája (4:51-kor) egy nagyobb fajta fájásra ébredtem, ami azóta 10 percenként ismétlõdik. Közben felkeltem, beraktam egy adag uborkát kovászolódni és a Kossuth Rádió hajnali adását hallgatom. :-)
Drága férjem néha felébred, nagyon boldogan vigyorog, de mindig visszapaterolom aludni, fontos, hogy kipihent legyen és jelenleg úgyse tudna segíteni.
7 után majd felhívom a dúlát, ha tudok, még jövök, ha nem, gondoljatok ránk!!!
A nagyon boldog Kata
2001.06.21 06:59
Hurrá és hajrá Kata!
Ez már nem múlik el! Nagyon boldog vagyok, tényleg szerencsés nap ez a 21. Ha eddig azt írtuk drukkolunk, akkor most rettentően szurkolnuk! Remélem érzed a különbséget!
Anita! Mi júl 11-re vagyunk kiírva, csak 30 hét körül elég necces időszakunk volt, akkor azért szorítttunk, hogy még maradjon, mostanra viszont jöhetne, de már nagyon belakta magát, úgyhogy most meg már nem akar idő előtt. Viszont 6 hete gyakorlatilag minden kész, egyre uncsibb és nehezebb a várakozás, amióta először azt hallottam, most már gond nélkül jöhet!
Még egyszer, hajrá Kata és Kingus!
Manó
Ez már nem múlik el! Nagyon boldog vagyok, tényleg szerencsés nap ez a 21. Ha eddig azt írtuk drukkolunk, akkor most rettentően szurkolnuk! Remélem érzed a különbséget!
Anita! Mi júl 11-re vagyunk kiírva, csak 30 hét körül elég necces időszakunk volt, akkor azért szorítttunk, hogy még maradjon, mostanra viszont jöhetne, de már nagyon belakta magát, úgyhogy most meg már nem akar idő előtt. Viszont 6 hete gyakorlatilag minden kész, egyre uncsibb és nehezebb a várakozás, amióta először azt hallottam, most már gond nélkül jöhet!
Még egyszer, hajrá Kata és Kingus!
Manó
2001.06.21 09:24
Szijasztok!
Kata szerintem ma már nem fog irni, mert Kingával lesz elfoglalva :-)))
Snoopy! Köszi a biztatást, biztos nem sok ez, csak kiváncsi lettem volna, hogy van-e valami tartomány amin belül normális. A méhszájat pedig két hét múlva úgyis megnézi a doki a havi kontrolon, remélem nem lesz gond.
Szijasztok, Lara
Kata szerintem ma már nem fog irni, mert Kingával lesz elfoglalva :-)))
Snoopy! Köszi a biztatást, biztos nem sok ez, csak kiváncsi lettem volna, hogy van-e valami tartomány amin belül normális. A méhszájat pedig két hét múlva úgyis megnézi a doki a havi kontrolon, remélem nem lesz gond.
Szijasztok, Lara
2001.06.21 16:52
Kata mostanra már biztosan túl van a nehezén.
Manó Én is teljesen így érzek. Engem is megijesztettek a 26. hét környékén egy kis méhnyak rövidülés miatt. Akkor azért paráztunk, hogy csak maradjon bent, mert még éretlen. Most már a 39. hetet kezdtem, és nyugodtan jöhetne, de még csak jóslófájásaim sincsenek. A barátnom ingája szerint a hétvégén meglesz, bár Én beszéltem a picivel, hogy még 1 hétig bírja ki odabent mert az apukája szerdán vizsgázik. Utána jöhet. Most már azért inkább az izgalom van bennem mint a félelem. Te hogy vagy ezzel? Nálatok is elso baba?
Manó Én is teljesen így érzek. Engem is megijesztettek a 26. hét környékén egy kis méhnyak rövidülés miatt. Akkor azért paráztunk, hogy csak maradjon bent, mert még éretlen. Most már a 39. hetet kezdtem, és nyugodtan jöhetne, de még csak jóslófájásaim sincsenek. A barátnom ingája szerint a hétvégén meglesz, bár Én beszéltem a picivel, hogy még 1 hétig bírja ki odabent mert az apukája szerdán vizsgázik. Utána jöhet. Most már azért inkább az izgalom van bennem mint a félelem. Te hogy vagy ezzel? Nálatok is elso baba?
2001.06.21 21:58
Sziasztok!
Nagyon kíváncsi vagyok, mi lehet már Katával. Drukkolok, kár, hogy még nincs hír.
Sunbird!Nálunk jóslófájások vannak, sőt a 30 hét óta elég rendszresen keményedünk, csak most kb 1 hete fájdalmasabbak a keményedések és hosszabbak. Nálunk is első baba lesz és én igazán nem féltem sosem, viszont az izgalom valóban nagyon fokozódik.Volt egy nagyon súlyos autóbalesetem 9 éve, akkor egy életre megtanultam, mi a fájdalom, úgyohogy inkább csak attól tartottam mindig, hogy baj ne legyen se a babával, se velem.
Ezek szerint a következő Te leszel, hacsak Zorka bébi nem kapcsol turbó fokozatba. Nagyon szurkolok Neked is és remélem, hogy szép élmény lesz Mindkettőtöknek a szülés-születés. Te hol szülsz? És látsz már valami szülére utaló jelet? (nyákdugó, arc puffadás,...)Fiú vagy lány? Szerintem, ha megbeszélitek Vele, biztos kivárja, amíg Apukája is már csak Rá fog koncentrálni. Én biztos vagyok benne, hohy Ők ezt tökéletesen tudják és érzik.
Nyugodalmas éjszakát Mindenkinek!
Manó
Nagyon kíváncsi vagyok, mi lehet már Katával. Drukkolok, kár, hogy még nincs hír.
Sunbird!Nálunk jóslófájások vannak, sőt a 30 hét óta elég rendszresen keményedünk, csak most kb 1 hete fájdalmasabbak a keményedések és hosszabbak. Nálunk is első baba lesz és én igazán nem féltem sosem, viszont az izgalom valóban nagyon fokozódik.Volt egy nagyon súlyos autóbalesetem 9 éve, akkor egy életre megtanultam, mi a fájdalom, úgyohogy inkább csak attól tartottam mindig, hogy baj ne legyen se a babával, se velem.
Ezek szerint a következő Te leszel, hacsak Zorka bébi nem kapcsol turbó fokozatba. Nagyon szurkolok Neked is és remélem, hogy szép élmény lesz Mindkettőtöknek a szülés-születés. Te hol szülsz? És látsz már valami szülére utaló jelet? (nyákdugó, arc puffadás,...)Fiú vagy lány? Szerintem, ha megbeszélitek Vele, biztos kivárja, amíg Apukája is már csak Rá fog koncentrálni. Én biztos vagyok benne, hohy Ők ezt tökéletesen tudják és érzik.
Nyugodalmas éjszakát Mindenkinek!
Manó
Társoldalunk kínálatából
„Az anyák elmondják, mire volna szükségük, de nem hallottam még arról, hogy ez bárkit érdekelt volna” – Interjú Murinai Angéla íróval
Murinai Angéla Németországban élő magyar író, blogger, kreatívírás-oktató,... »
