2008.04.08 12:09
Szerző: pimpoka
Sziasztok!
Nah, jól eltűntem. Volt sok dolog itthon. Szobákat cseréltünk, oka, apa annyira horkol, hogy zavarja Lellét. Mi már a nappaliban éjszakáztunk, hogy Lelle aludjon és aludt is 1-1,5 órával tovább, mint egyébként. A dolozóból lett Lellének szobája a dolgozó pedig bejött a hálóba. Valamint a nappaliban a járókája helyére csináltunk egy babasarkat. Mindkettő nagyon szuper lett. Nekem a babasarok tetszik a legjobban, csak még hiányzanak a képek, a gyerekszobában is. Még így a szoba kicsit csupasz. A falak fehérek maradtak, mert ez albérlet és kifestve kell visszaadnunk, ahogy kaptuk. Ha színeztem volna, gondolom nehezebb visszafehéríteni. Kicsit kékes lett, de majd feldobom lányos képekkel, kiegészítőkkel.
Hogy mindent beszerezzünk a szobákba, mentünk apával ikeázni. Ez pénteken volt. Jó sok pénzt ott is hagytunk… de egyszer úgyis meg kell venni ezeket és ezek a dolgok a házunkban is felhasználhatóak lesznek.
Lelle kapott új ágyat. Már 3 napja nem alszik a kiságyában, vagyis azt már szét is szedtük. De nagyon jól alszik ebben az ágyában is. Egy 70×160-as, leesésgátlós ágyacskát kapott, amihez vettünk neki egy sátrat is, ami olyan aranyos, kis kuckós lett. Vettünk sok-sok polcocskát is.
Ezeket meg fel kellett fúrni, meg rendezkedi. Egész hétvégén kalapáltunk, apa szétkapta az egész rendszerünket, elég sok időbe telt. Van nálunk minden kutyafüle, számítók, note bookok, tűzfal, wifi, rack…stb. A háló-dolgozó szoba még nagyon ramatyul néz ki…
Ja, minderre még azért is volt szükség, mert idén még nem lesz kész a ház. Az építész most készült el a végleges tervekkel, még az anyagi terv kész sincs… szerintem leghamarabb nyáron indulhat majd, persze mindenki mondja, hogy oh, hát gyorsan felhúzzuk aztán beleköltözünk, csak éppen én nem szeretnék egy összetákolt házba menni és majd ha lesz pénz meg idő megcsináljuk, mert tudom, hogy az akkor soha nem készül el, úgy ahogy terveztük. Kicsit el is vagyok keseredve, mert már rég építkezni kellene a tervek eszerint. Ez az albi meg már úgy nézett ki, mint egy rakás trotty, mert miután már jól beleéltük magunkt, hogy idén már nem leszünk itt, sok mindent nem csináltunk meg. Viszont ha még egy évet itt kell lenni, akkor inkább költünk rá és valahogy kicsit szépítünk rajta.
Mindezek mellett már lassan egy hete beteg Lelle. Megfázott valahol. Lázas, köhög, szörcsög mindene. Tegnap mentünk vissza a dokibácsihoz. Kaptunk egy másik antibiotikumot, mert légcsövei is begyulladtak. Nagy-nagy harcok árán tudjuk csak beadni Lellének a gyógyszereket, ennek a legfőbb oka, hogy iszonyat édes mindegyik szuszpenzió. Amivel az én lányomat ki lehet kergetni a világból. Egyszerűen öklendezik az édestől. Már próbáltam mindent bevetni, valamelyik este már citromot kevertem hozzá, mert azt meg szereti… így egy kicsit több ment le, de nem mind. A köptető ánizsos, az sem jó a nurofen narancsos az sem jó, a kúppal meg szembe lő.
Most már jobban van, de a váladék elkezdett felszakadozni, köhög sokat, ami zavarja eléggé, de legalább nem lázas már.
Tegnap dokihoz menet, elkapott minket egy akkora vihar, hogy én komolyan egy kisebb sokkot kaptam. Már közeledtünk a belvároshoz, amikor a kis esőzésből egy kicseszett nagy jégeső vihar lett. A kocsit azonnal beterítette vastagon a jég, az úton annyira hömpölygött a víz, hogy aknák is nyomták ki magukból, semmit nem láttam, mert ahogy a jég ráesett akocsira tiszta pára lett minden, próbáltam minenféle fúvókát bevetni, de semmi nem használt, az ablaktörlő lapát már nem bírta a sok jeget és esőt törölni, szinte vakon vezettem, természetesen Lelle hátul én meg bőgtem és már számítottam rá, hogy valahonnan belénk jön valaki vagy mi megyünk bele valakibe, épp egy négy sávos úton voltunk. Lelle nyugodt volt végig, míg én el nem kezdtem hangosan zokogni, akkor ő is rákezdett. Majd valahogy elkeveredtünk az egyik mélygarázshoz, ahová már vagy 40 autó sorakozott, de még akkor is csak szakadt a jég és semmit nem láttam, csak mentem előre. Amikor beparkoltam annyira remegtem, hogy nem tudtam kiszállni a kocsiból. 10 percig bőgtem még, Lelle már nem, mert neki előkotortam az iszikáját és azt iszogatta. Mire felértünk a garázsból az interspárba, már hét ágra sütött a nap és szivárvány volt. Futottunk egy kört a spárban, és elindultunk a város másik felébe a dokinkhoz. Visszafelé felmentünk apához, amikor kiszálltunk a liftből becsípődött a derekam, na akkor azt hittem, hogy összepisáltam magam, hát majdnem földre vetettem magam, akkora volt a fájdalom.
Úgyhogy most itthon vagyunk egész nap, Lellét a betegsége miatt nem vittem eddig nagyobb sétára, ma, amikor már kivittem volna kicsit, nem bírok megmozdulni. Megint eltart vagy 5-6 napig, akkor be is tojok…
No, hát bocsánat a panaszáradatért…
Pumperka, nagyon aranyosak a gyerekek együtt. Küldtem neked privit a sebes cickó gyógyításával kapcsolatban.
Henus, köszi a hiányolást. Képzeld nekem a cd minden alkalommal eszembe jut amikor beszállok a kocsiba, mert én már átírtam neked csak belöktem a kocsiba, hogy feladom majd és amikor beteszem Lellének, mindig mondom, hogy jaj Szonjának fel kéne már adni a cd-ket… Keressük már majd egymást ezügyben, mert én már szinte az összes cd-nek amit hallgatunk(10 db) kívülről fújom a szövegét.
Pilla, sajnálom, hogy nem éreztétek jól magatok az esküvőn. Május 3-án mi is megyünk, jó, hogy van Lelle és a vacsi után elhúzunk haza. Én egyálatlán nem szeretem az esküvőket, persze örülök a boldog párnak meg minden, csak a lagzis zenétől a falra mászok, táncolni utálok és tök ciki amikor jönnek oda felkérni és mindig valami hülyeséget kell kitalálni, hogy miért nem megyek. Mi a saját esküvőnket is úgy rendeztük, hogy szűk család, két barátházaspár, patináns hely és éjfél után elutaztunk nászúrta. Majd rá egy hétre a barátoknak rendeztünk egy sütögetést, ivászatot.
Szantre, Lellének én egy éves kora után a mi babásított kajánkat adtam. Minimális fűszerezés és amiből lehetett kihagytam vagy csak nagyon kevés allergizáló dolog került az ételbe. Nálunk amit szívesen eszik az a húsleves tésztával.
A rossmannban én is találkoztam már ezzel a kengyellel és bánom is, hogy nem vettem meg, mert most meg nincs és kellene. Mi főút mellett lakunk és igencsak félek, amikor babakocsi nélkül indulunk útnak. Hogy mások mint mondanak majd, letojom, mert nem egy kiakadt járókelőt láttam már, aki az így sétáltató anyukát csesztette, hogy a gyerek nem állat és inkább a kezét kéne fogni, mint pórázon vezetni… no én az ilyeneket villámgyorsan leszerelem majd, ha beszólnak…
Csakegy, tőled többször olvastam már, hogy normaflor helyett használsz valami más készítményt. Megmondanád, hogy mi a neve?
Tüccs már nagyon kíváncsi vagyok a tesztre! Drukkolunk!
Nircee, azta, mekkora hasad van! Ajándék ügyben sajna semmi ötletem sincs. Én a férjemtől az évfordulónkra mindig kapok egy bekeretezett képgyüjteményt, 36 db 5×5 cm-s képecske van. Az egész év történése. Nagyon várom minden évben!
Tiop, boldog szülinapot és ha jól láttam tegnap volt Katicának is, úgyhogy neki is boldog szülinapot.
Na, bocs a kimerítő hozzászólásért, kicsit hosszú lett….
Üdv
Pimpoka