Mindenki, akit érdekel!
Ezeket találtam a hozzátápiról.
Anyatejes babáknak legjobb, ha szoptatás után kínáljuk az első falatokat. Egyszerre csak egy új alapanyaggal ismertessük meg, a következővel pedig várjunk négy-öt napig. Azért van szükség óvatosságra és fokozatosságra, mert így könnyen észrevehetjük, ha a baba allergiás valamelyik zöldségre vagy gyümölcsre. Ha váratlanul székrekedése, hasmenése lesz, nem kell találgatnunk, melyik étel okozza.
Kezdő ételek
Olyan zöldségekkel, gabonafélékkel és gyümölcsökkel kínáljuk a babát először, amelyek a tapasztalatok szerint ritkán okoznak allergiát. Ezek a következők: burgonya, sárgarépa, alma, szelídgesztenye, sütőtök, cékla, zabpehely, kukoricadara, rizs.
Burgonya: alaposan megmossuk, majd 200 Celsius-fokos sütőben harminc percig sütjük. Válasszunk sárga héjú fajtát, például Ellát, mert csodálatosan puhára, krémesre sül, villával is könnyedén szétnyomhatjuk. A megsütött krumplit kettévágjuk, kiskanállal kikanalazzuk a belsejét. Ezt kapja a baba! Az a legjobb, ha egy kis anyatejjel vagy vízzel keverjük össze, de az is lehet, hogy szétnyomva, magában is szívesen eszi.
Sütőtök: megmossuk, négyfelé vágjuk, majd 200 Celsius-fokos sütőben húsz-harminc perc alatt puhára sütjük. Ettől kezdve ugyanúgy készül, mint a burgonya.
Alma: kínálhatjuk nyersen, almareszelőn pépesítve. Megsüthetjük héjastól (200 Celsius-fokon húsz perc), majd ugyanúgy kikanalazzuk, mint a krumplit vagy a tököt. Így egészen más lesz az íze!
Gesztenye: Pároljunk puhára kevés vízben, fedő alatt néhány szem hámozott, mirelit szelídgesztenyét. Nyomkodjuk szét, és főzőlevével vagy anyatejjel keverve kínáljuk.
Sárgarépa: csavarjuk fóliába az alaposan megmosott sárgarépát. Süssük 200 Celsius-fokon fél órán át. Húzzuk le a héját, majd turmixoljuk össze egy kis anyatejjel.
Rizs: (vagy kukoricadara, zabpehely): Főzzünk puhára két evőkanálnyi rizst körülbelül tizenöt perc alatt, öntsük le róla a vizet, majd turmixoljuk össze a rizst némi anyatejjel.
Két nyersanyagból
Ha az első próbálkozások kedvező fogadtatásra találtak, folytassuk a következő párokkal:
Alma-sütőtök ital: Két evőkanálnyi sültalmapépet és ugyanennyi sütőtökpépet egy deci forralt és lehűtött vízzel vagy anyatejjel összeturmixolunk. Püréváltozat: fele-fele arányban, összesen egy teáscsészényi mennyiségben keverjük a megsütött összetevőket, és anyatejjel vagy forralt vízzel hígítjuk.
Cékla-sütőtök ital: Két-három szeletke hámozott, főtt céklát két evőkanál sütőtökpéppel és egy deci forralt vízzel vagy anyatejjel turmixolunk össze.
Sárgarépa-alma ital: Négy-öt karika héjában sült répát és két evőkanál almakompótot összeturmixolunk egy deci kompótlével vagy anyatejjel. Az almakompót ebben az esetben meghámozott almaszeletek párolását jelenti egy-másfél deciliter vízben.
Gesztenyés krumplipüré: az "egy alapanyagos" bekezdésben leírtak szerint elkészítjük, majd egyenlő arányban összevegyítjük a hozzávalókat.
Zabpehelykása almával: Három-négy evőkanál zabpelyhet fél órára beáztatunk, majd vízzel vagy lefejt tejjel sűrűre főzünk. Az almát meghámozzuk, majd nyersen lereszeljük, és a langyosra hűlt zabpehelykásába keverjük.
Almás gesztenyepüré: A hámozott, párolt almaszeleteket összeturmixoljuk kevés főzővízzel és öt-hat szem gesztenyével.
Három nyersanyagból
A harmadik összetevő lehet két zöldséghez vagy gyümölcshöz társított kukoricadara, zabpehely vagy rizs, esetleg egy-két kávéskanál olaj, 7 hónapos kortól csirkehús. Így kalóriadúsabbá tehetjük a pépet, elősegíthetjük a növényi fehérjék és az A-vitamin hasznosulását. A darát, rizst, zabpelyhet vízben főzzük meg, mielőtt a sütőtökkel, répával vagy céklával, almával összekevernénk.
Szoptatott babák és a tejtermékek
A jelenlegi ajánlások szerint egyéves korig érdemes mellőzni a baba étrendjéből a tehéntejfehérjét. Minél korábban találkozik ugyanis idegen fehérjével az immunrendszerünk, annál valószínűbb az allergia kialakulása. Abban az esetben, ha a családban nem fordult elő allergia (még szénanátha sem), tíz hónapos kortól kezdve próbálkozhatunk savanyított tejtermékekből egészen kicsi mennyiségekkel: például reszelt sajttal, egy-két kanál natúr joghurttal, kefirrel, azután egyéves kortól tejjel. Először mindig csak egészen kevés kóstolót adjunk, majd próbálkozhatunk nagyobb adagokkal is. Igény szerint szoptatott babáknak az első életévben biztosan nincs szükségük sem tehéntejre, sem tejtermékekre.
Lisztnemű bevezetése
Néhány évvel ezelőtt még azt hirdették a gyermekorvosok, védőnők, hogy a liszt- (glutén-) tartalmú ételeket, mint a kenyérféléket, kekszet, babapiskótát, rántást, habarást csak a csecsemő tíz-tizenkét hónapos korától szabad adni. Az elmúlt években változott ez a javaslat, hiszen az ilyen ételeket már hat hónapos kortól fokozatosan beépíthetjük a baba étrendjébe. A változást azt indokolta, hogy a lisztfélék későbbi bevezetése semmiféle előnnyel nem jár, viszont a gyerek számos jótékony hatástól (összetett szénhidrátok, vitaminok, elsősorban B-vitamin) esik el. Korábban azért javasolták a lisztfélék későbbi bevezetését, mert úgy gondolták, ha csak egyéves kor után kap glutént a csecsemő, akkor elkerülhető lesz a cöliákia. Más ételallergiáknál, például a tehéntej-allergiánál ugyanis a tehéntej későbbi bevezetésével elkerülhető lehet az allergiás megbetegedés. Ez a cöliákiára sajnos nem igaz.
Bocsi, ha túl hosszú voltam...
KM