Sziasztok!
Vagyunk mi is, bocsánat, hogy eltűntem megint (Cat! Kösz a hiányolást!). Most húsvét előtt Erdélyben voltunk Mamánál. Azóta minden reggel úgy megyünk bölcsibe, hogy Mamához akarnak menni bölcsi helyett. Na, sarazás ott volt igazán. Elolvadt a hó, és megállt a víz az udvaron. Ráadásul még esett is az eső. Én is vettem gumicsizmát nekik, de állandóan mosnunk kellett pedig legalább 5 rend ruhát vittem nekik mindenből (kabát csak 2-2).
Nekem is nagy próbatétel volt az út, rém büszke vagyok, hogy levezettem egyedül a féléves jogsimmal 700 km-t oda és ugyanannyit vissza. Mondjuk nagyon fárasztó volt, a végén már nagyon az elalvás szélén álltam.
Na, és a fiaim végre elkezdtek beszélni. Még nem mondatokban, de szinte mindent mondanak. Amit nem tudnak, azt megkérdik, hogy mi ez? És aztán ismétlik. Nagyon édesek, nekem egy fokkal könnyebb most velük. Lehet egyezkedni. Lehet, hogy a java hátravan még, de most nem olyan nagyon hisztisek. Sosem voltak igazán azok. Néha bepróbálkoznak, de inkább csibészségekkel. Persze nálunk is van olyan, hogy valamit nem akarnak csinálni, én olyankor nem engedek. Ha nagyon bömböl és nem akarja abbahagyni, akkor a másikkal csinálok valami olyat, amihez tuti az akaratosom is csatlakozni akar. Az utcán még nem hisztiztek. Én az utcán is ugyanúgy kezelném őket, mint otthon. Akinek van gyereke, az tudja milyen a hisztis gyerek, akinek meg nincs, az szörnyűlködjön, majd megtudja, ha lesz neki.
Bicó ügyben nem tudok hozzászólni, én a motorokkal is csak most mertem kimenni velük az utcára. Mármint a járdára. Féltem, hogy az egyik elmegy amíg a másik lemarad és akkor egyedül nem leszek ura a helyzetnek. A múlt héten kipróbáltuk, milyen motorral menni a bölcsibe, mert mások is elég sokan úgy mennek. És meglepetésemre nagyon ügyes, szófogadóak voltak. Mondjuk kikötöttem itthon jó előre, hogy ha nem állnak meg amikor mondom, akkor leszedem a motorról őket, és hazahozzuk a motorokat. Így aztán megálltak minden útkereszteződésnél. Még olyannál is, ahogy nem szóltam, mert nem volt indokolt.
Éééés, ma 3 évesek. Ennek örömére a hétvégén a barátnőm elvitt minket a vidámparkba. És nagyon jó volt. Szerintem még tuti megyünk a nyáron. Most már egy csomó játékot kipróbálhattak, sokminden van, amit lehet 3 éves kortól szülői felügyelettel, és szinte mindent ki lehet próbálni a karszalagos belépővel. Mi 5 órát voltunk ott, 2 gyerek és 3 felnőtt, így a felnőttek is tudták élvezni a dolgot, mert amíg 2 nagy kipróbált valamit, addig maradhatott valaki a kicsikkel olyan helyen, ahová a kicsik felügyeet nélkül is beülhettek. Szóval bárkinek javaslom, akinek 3 éves múlt a gyereke. Jaj, és az enyémek csak 94-95 centisek, de szerintem magasabb a mérce, mint 100 centi, így valamivel 100 centi felett is be lehet ingyen menni.
És persze nekünk is megvolt a nemalvós délutánunk szombaton. Persze, hogy nem aludtak szombaton, ha ilyen nagy mulattság volt. Délután tortáztunk egy kicsit.
Én meg megint állástalan vagyok. Beadtam a felmondásom, mert csak délután volt munka a cégnél, és nem is ígérték, hogy közelebbről lenne délelőtti munka. Így ha valaki tud valamit, amihez nem kell angol nyelvtudás, vagy csak minimális szintű, gondolhat rám.
Na, gyorsan teszek fel pár képet, mert mindig csak ígérem, aztán mindig elmarad.
Sziszus!
Nagyon örülök, hogy visszajöttél! Ti aztán tényleg bátrak vagytok! Szívem szerint én is mennék. Illetve vacilálok. Haza is mennék Erdélybe, de most nem aktuális az sem.
Brigi!
Még nem gratuláltam. Most gratulálok a pocakmanótokhoz. Igazán megleptél. Boldog babavárást kívánok nektek! Nekem az unokatesóm 30 hetes terhes most, és a fiúk mondják is mindig, hogy baba van a pocijában. A tegnap hoztak 3 pelust, hogy tegyem őket tisztába, és szóltam, hogy nem kell 3, mit csináljak a harmadikkal? Erre mondták, hogy adjam a Marika babájának. És mondják is, hogy ők is a pocimban voltak, amíg picik voltak.
Minden gyerek nagyon szép, most már szépen meg lehet különböztetni őket. Azért az Edit fiaival bajban vagyok.
És akkor az enyéim:
Balról Gergő
Tegnapelőtt már úgy volt, hogy elviszem orvoshoz. Gondoltam az nem normális, hogy egész nap csak fekszik. Hát másnap nem volt okunk panaszra.
Képzelhetitek szegény nyuszit!
Igaz,így általában 4-5mese cserélődik,de nem baj.Mint mindenben,ebben is egyézséget kell tudniuk kötni,különben nincs mese!
Szegény, menekítettem a karmai közül. 
A mosógép nálunk is szinte minden nap megy. 
Nagyok voltak a dinók...
Bence kedvence
Az én kedvencem
Luca kedvence
Mindenki kedvence
Bár egyre jobban szeretnek vetkőzni, meg minden mást is, amitől önállónak érzik magukat, de Anna például nagyon utálja, ha valkami kosz van a kezén. A múltkor Zsófinak sikerült belekakilni a fürdővízbe, és mikor észrevettük, úszott egy darab az Anna felé. Na, azt a pánikot ne tudjátok meg! 
