Már nem emlékszem pontosan mit olvastam össze...
Zazzy!
Sajna..., de szerintem lehetett 14 nap a luteális fázisod.
Korábbra is mehet a tüszőrepedés, viszont pont akkor nem volt 18-as karikátok. Ugyhogy fel a fejjel!
Monee!
Nagy igazságot mondtál ám!
Tényleg az számít az ember mennyire fogadja el az életét.
Csak nagyon ugrok erre a lelki dologra, mert tőlem is sokan kérdezték, hogy elég jó-e a házasságunk. Persze olyanok akik sem engem sem a házasságomat nem ismerik. És nem tehetek róla, de engem már a puszta feltételezés is felháborít. Igenis van akinek csak ÚGY nem sikerül, és nem azért mert valami bibi van.
Amit írtál az nagyon tetszik, és köszi
Méhpempő: szedtem, valamikor tavaly. Nem volt rossz, bár babás sem lettem. Egy próbát megér! Anyuval is azt etettem az agyvérzése után. Neki biztos, hogy segített, végre lett étvágya, hízott, jobban lett. Rengeteg értékes dolgot tartalmaz.
Emlékeztek a "Meghökkentő Mesék" című sorozatra?
Abban arról szólt az egyik rész, hogy egy házaspárnak nem akar sikerülni a baba.
A férfi méhész és egyszercsak eszébe ötlik a méhpempő. Rendesen fogyaszt is belőle. Az asszony babás lesz és a gyerek meg is születik. Igen ám, de nem akar szopni. Mindig csak sír az anya aggódik. Az addigra furán viselkedő, zümmögő férj átveszi a babát etetésre. És mit ad neki? Igen! Méhpempős tejet, a gyerek nagy örömére. Az apa pedig egyre jobban hasonlít egy méhre, az anya ereiben megfagy a vér.
Itt a vége, szép álmokat!
Lona