Sziasztok!
Végre van netünk...
Még csak félig-meddig olvastam vissza, majd folytatom....
Képzeljétek benyaltunk a calici vírust, illetve a dr.nő szerint azt, bár ezt csak a tünetekből gondolta. Gergő kezdte, én folytattam. Illetve csak mi ketten, Vendel és a párom megúszták. kopkopkop. Szóval rém gyors és amilyen gyors, olyan kegyetlen. Ezt magamon tapasztaltam. Csütörtök reggel keztem hányni, egész nap folytattam, közben gyomorfájás, de annyira rosszul voltam, hogy este már azon gondolkodtam, be kéne menni kórházba. Du. már hasmenés. Fetrengtem az ágyon, beszélni alig bírtam. Közben meg egyedül voltam itthon a fiúkkal. Azt hittem sosem lesz vége. Este lázas lettem, talán ez ölhette meg a bacit, mert éjjel 2-kor arra ébredtem, hogy minden fájdalmam megszünt. Pénteken már csak gyenge voltam a kimerültségtől, de jól voltam. Gergőm viszont kedden kezdte, a hányás hamar megszünt, de hasmenése volt, illetve még mindig van. Kb. reggel kettő, du. 2-3. , diétázik, de már alig bírja. Mondjuk talán már nem annyira híg, remélem most már helyreáll a dolog. Szerintettek ha már nem annyira híg, kezd sűrűsödni, akkor már ehet több mindent? Szegénykém úgy lefogyott.
A futóbicikliről a férjemnek az jutott eszébe, hogy minek két biciklit venni, elég ha leszereljük a pedálokat...
Persze mi még csak a kis műanyag motornál tartunk.
Vikóka!
Síelés képek nagyon nagyon szuperek, jövőre remélem mi is megyünk. Már nagyon hiányzik.
Különprogram: A múltkor a bölcsi vezető megkérdezte tőlem, miért nem viszem őket külön is, ha csak az egyik beteg, mondtam, hogy nem tudom megoldani. Nagyon macerás lenne nekem, tudjátok nincs közel a bölcsi, én meg gyalogos vagyok odafele... Mikor szóbahoztam a gondozónőnek, ő azt mondta, hogy szerinte nem lennének meg külön, annyira ösze vannak nőve. Csak egymással játszanak és ha két méternél messzebb kerülnek egymástól, már keresik hol a másik. Már egyszer volr ilyen ikerpárjuk. Egyszerűen nem tudom elképzelni. Itthon annyit veszekednek, piszkálják egymást. Részben örülök neki, mert vannak egymásnak és számítanak egymásra, részben meg nem, mert fejlődik így a saját személyiségük. Mondjuk lehet, hogy még ráér, ezt nem tudom. Viszont ha itthon vagyunk külön, akkor is keresik egymást, pl. egyik a kanapé mögött és a másik nem látja, akkor megkérdezi tőlem, hogy hol van, tehát hiányolják egymást. Ha egyikük anyukámmal van, másik velem két külön szobában, akkor is keresik egymást, de simán elvannak, nem rohannak egymás után. na mindegy szóval nehéz elképzelnem a bölcsis viselkedést. Itthon annyira aktívak, elevenek, ott meg visszahúzódóak. Szeretném ha egy kicsit bátrabbak lennének.
Majd jövök, folytatom, csak most ébrednek....