Ja, amúgy!
Az én babáim tápszeresek, de soha egy másodpercig nem izgatott. Evvan. Nem tehetek róla, hogy nincs tejem. Egy ideig én is minden féle dilibogyót bekapkodtam, hogy legyen, de nem lett. Hát aztán?!
Etessem őket igény szerint? Kinek az igénye szerint?? A kotnyeles új divatot követő szuperanyák igénye szerint?? Akik azt hiszik amint a gyerek nyikkan egyből kell a cicit nyomni le a torkán, mert biztos éhes??(akinek nem inge...biztos tudjátok kikre gondolok, nem e topic lakói...
) Nem véletlenül lett kitalálva a rendszeresség, a felnőtteknek sem jó, ha össze-vissza esznek!!
Minden bizonnyal van olyan baba, akinek ez a jó, de az enyémeknek kell a 4 óra az emésztésre, különben fáj a pocijuk, és buknak és sírnak! Orvossal egyeztetve...
Nem tartom magam rossza anyának, csak mert nem félóránként etetem a gyereket. És mivel ugye egyedül nevelem őket, elkerülhetetlen, hogy amíg az egyiket etetem, fürdetem, tisztába teszem ...stb, addig a másik, ha fölébred esetleg síííír ! De mivel még nem sikerült plusz karokat növesztenem, ezellen nem tudok tenni. Ki kell várniuk a sorukat. Nem élvezem a sírást, de lámcsak! Egyre rövidebb idő kell nekik a megnyugváshoz, és nem azért mert beletörődtek, hogy nem számíthatnak rám!
Imádom a lányaimat, és eddig akárhány orvos látta őket, és tudjátok, hogy az előzmények miatt erre igen gyakran sor kerül, mind azt mondja, hogy látszik, hogy mennyit foglalkozom velük, és jól nevelem őket.
És ők is azt tanácsolták, hogy ne kapkodjam ki őket minden nyűgre.
De gondolom akkor nekik is pszichológushoz kéne járni, mint ahogy azt nekünk javasolták a másik topic beliek (beleolvastam az övékébe).
És Bettit meg ne bántsa senki, mert fantasztikus embernek ismertük meg, és biztos vagyok benne, hogy csodálatos anya!!
Punk tum!