Köszi, igyekszem elolvasni.
De jó neked, hogy csak így nyugodtan:" Ma többször is volt jóslóm".
Én előszőr azt sem tudnám,hogy mi és mitől fáj, másodszorra meg veszetten indulnék a kórházba, hogy szülök!!
Mostanában olvasgatok a szülésről, ott sokat foglalkoznak a vajudás kezdetéről. Néha el merem hinni, hogy érezni fogom hogy mikor jött el tényleg az idő. Néha meg teljesen elbizonytalanodom.
Remélem kikristályosodik a dolog, mire eljön az idő!
Nálad hogy volt a 2 kisfiadnál?
És Gabi, nálatok?
Jó éjt mindenkinek!
Új privát üzeneted érkezett!
2008.03.07 13:15
Andi!
Hidd el a tapasztalat nagy úr...
Az elsőnél én sem tudtam ,hogy igazából mit kell érzeni,csak a tapasztaltak elmondásai alapján...aztán a kiírt napon arra ébredtem ,hogy mensi szerű gyenge görcseim vannak,na akkor kezdődött a vajúdás...először még enyhén és volt hogy rendszeretelenül,de estére rendszeres lett és éjfél után 2 perccel meg is lett Márk Az igazi fájások csak este 10 körül értek el,szal nem kell megijedni...egész nap akkor enyhe,teljesen kibírható és elviselhető fájásaim voltak.A kórházból is reggel hazaküldtek,hogy valszeg majd 1-2 nap múlva lesz baba,de végül este 9-re visszamentünk(jól tettük )és ahogy írtam nemsoká meglett a nagyfiam.
Most azért tudom,hogy ezek jóslók,mert szintén mensi szerű görcsöcskék, de a lényeg hogy rendszertelenek...és ez itt a megkülönböztető
Biztos vagyok benne ha eljön az időd te is tudni fogod
Panni
Hidd el a tapasztalat nagy úr...
Az elsőnél én sem tudtam ,hogy igazából mit kell érzeni,csak a tapasztaltak elmondásai alapján...aztán a kiírt napon arra ébredtem ,hogy mensi szerű gyenge görcseim vannak,na akkor kezdődött a vajúdás...először még enyhén és volt hogy rendszeretelenül,de estére rendszeres lett és éjfél után 2 perccel meg is lett Márk
Az igazi fájások csak este 10 körül értek el,szal nem kell megijedni...egész nap akkor enyhe,teljesen kibírható és elviselhető fájásaim voltak.A kórházból is reggel hazaküldtek,hogy valszeg majd 1-2 nap múlva lesz baba,de végül este 9-re visszamentünk(jól tettük )és ahogy írtam nemsoká meglett a nagyfiam.
Most azért tudom,hogy ezek jóslók,mert szintén mensi szerű görcsöcskék, de a lényeg hogy rendszertelenek...és ez itt a megkülönböztető
Biztos vagyok benne ha eljön az időd te is tudni fogod
Panni
2008.03.07 16:24
Andi!
Mivel nekem indított szülésem volt, így tudtam, hoy jönni fognak a fájások, amiket oxytocinnal jól fel is erősítettek...szóval az én esetem nem mérvadó...
Éppen emiatt én is parázok egy kicsit, hogy mi lesz majd ha itthon kezdek el vajúdni, tudni fogom-e mikor kell elindulnom.... nekem inkább az a félelmem, hogy nehogy elkéssek a kórházból...
Mivel nekem indított szülésem volt, így tudtam, hoy jönni fognak a fájások, amiket oxytocinnal jól fel is erősítettek...szóval az én esetem nem mérvadó...
Éppen emiatt én is parázok egy kicsit, hogy mi lesz majd ha itthon kezdek el vajúdni, tudni fogom-e mikor kell elindulnom.... nekem inkább az a félelmem, hogy nehogy elkéssek a kórházból...
2008.03.07 19:23
Gabi! Ja, ezt nem tudtam!
Valóban nagy dilemma, hogy menni és lehet hogy 3* hazaküldenek, VAGY későn indulsz, és megszülsz útközben
De, bízzunk magunkban, hogy nekünk a megfelelő időben menni fog!
Vajon Rita ma már hazament? Nekem azt mondta a dokink, hogy 72órát kell bent maradni,ha nincs semmi gond. Ha nem ma, akkor csak hétfőn, nem? Ti tudtok valamit?
Valóban nagy dilemma, hogy menni és lehet hogy 3* hazaküldenek, VAGY későn indulsz, és megszülsz útközben
De, bízzunk magunkban, hogy nekünk a megfelelő időben menni fog!
Vajon Rita ma már hazament? Nekem azt mondta a dokink, hogy 72órát kell bent maradni,ha nincs semmi gond. Ha nem ma, akkor csak hétfőn, nem? Ti tudtok valamit?
2008.03.09 13:27
Sziasztok!
Köszönjük szépen a gratulációkat!
Tegnap sikerült hazajönnünk kórházból, mivel Marci besárgult, ezért kellett egy napot ráhúznunk! Mindjárt felteszek majd egy pár fotót!
A szülés hosszú és fárasztó volt, legalábbis én így éreztem! Kicsit vicces hogy Kisfalvi másként látta, de mondjuk ő már csak a végén (kitolásnál) volt ott, az már tényleg "könnyebben" ment! Majd leírom részletesen a szülést, ha lesz időm! De a lényeg, amit szerintem a képek is mutatnak, hogy ezért megérte küzdeni!
)
A kórházban valamennyire sikerült pihenni, de már nagyon vártam hogy hazajöhessünk, mert igazán itthon lehet regenerálódni. Majd írok a kórházi napokról is, számomra elég vegyes a kép!
Aztán tegnap óta itthon vagyunk, azóta ismerkedünk mindannyian az új helyzettel: Marci szokja az új környezetet és persze a sokszor még bénázó szüleit. Mi pedig igyekszünk az új kihívásoknak megfelelni. Ha ma nem hangzott el vagy 100-szor, hogy "Na most miért sírsz?", akkor egyszer sem. De bízom benne, hogy ez szépen javulni fog! ) Egyébként Marci nagyon érdeklődő, szépen szopizik, szóval jó gyerek, csak néha kicsit lassan jövünk rá, hogy mit is szeretne éppen!
Panny, neked hajrá, türelem! Pénteken mondta Zsuzsi, hogy beszéltetek és mész hozzá CTG-re!
Remélem mindenki jól van!
Rita
Köszönjük szépen a gratulációkat!
Tegnap sikerült hazajönnünk kórházból, mivel Marci besárgult, ezért kellett egy napot ráhúznunk! Mindjárt felteszek majd egy pár fotót!
A szülés hosszú és fárasztó volt, legalábbis én így éreztem! Kicsit vicces hogy Kisfalvi másként látta, de mondjuk ő már csak a végén (kitolásnál) volt ott, az már tényleg "könnyebben" ment! Majd leírom részletesen a szülést, ha lesz időm! De a lényeg, amit szerintem a képek is mutatnak, hogy ezért megérte küzdeni!
)
A kórházban valamennyire sikerült pihenni, de már nagyon vártam hogy hazajöhessünk, mert igazán itthon lehet regenerálódni. Majd írok a kórházi napokról is, számomra elég vegyes a kép!
Aztán tegnap óta itthon vagyunk, azóta ismerkedünk mindannyian az új helyzettel: Marci szokja az új környezetet és persze a sokszor még bénázó szüleit.
Mi pedig igyekszünk az új kihívásoknak megfelelni. Ha ma nem hangzott el vagy 100-szor, hogy "Na most miért sírsz?", akkor egyszer sem. De bízom benne, hogy ez szépen javulni fog! ) Egyébként Marci nagyon érdeklődő, szépen szopizik, szóval jó gyerek, csak néha kicsit lassan jövünk rá, hogy mit is szeretne éppen!
Panny, neked hajrá, türelem! Pénteken mondta Zsuzsi, hogy beszéltetek és mész hozzá CTG-re!
Remélem mindenki jól van!
Rita
2008.03.09 13:32
Marci 1 perces : 
1 órásan ismerkedem a világgal:
1 naposan a kórházban:
Végre itthon a saját ágyamban:
1 órásan ismerkedem a világgal:
1 naposan a kórházban:
Végre itthon a saját ágyamban:
2008.03.09 14:11
Sziasztok!
Rita, nagyon megörültem,mikor láttam hogy te vagy az utolsó hozzászóló
És még fényképek is.......... Nagyon édi fisfiatok lett! Hozzá tényleg csak gratulálni lehet. Ez kicsit sablon szöveg, de mit is lehet mondani/írni ilyen édes baba láttán
Ha majd lesz időd oszd meg velünk az élményeid!
Addig is sok sikert kívánok neked/nektek a "JÓ" szülővé válás rögös útján!!!!!
Andi
Rita, nagyon megörültem,mikor láttam hogy te vagy az utolsó hozzászóló
És még fényképek is.......... Nagyon édi fisfiatok lett! Hozzá tényleg csak gratulálni lehet. Ez kicsit sablon szöveg, de mit is lehet mondani/írni ilyen édes baba láttán
Ha majd lesz időd oszd meg velünk az élményeid!
Addig is sok sikert kívánok neked/nektek a "JÓ" szülővé válás rögös útján!!!!!
Andi
2008.03.09 14:59
Rita! Mégegyszer Gratulálok!!!!
Marci baba gyönyörű!!!
De jó Neked, hogy már túl vagy rajta, nagyon kíváncsi vagyok a részletekre!!! Várom a szüléstörténetet és a tapasztalatokat a kórházzal, szülésznővel, dokival...kapcsolatban!!!
És legyetek nagyon ügyesek! Hidd el napról napra jobban fog menni!!!
Marci baba gyönyörű!!!
De jó Neked, hogy már túl vagy rajta, nagyon kíváncsi vagyok a részletekre!!! Várom a szüléstörténetet és a tapasztalatokat a kórházzal, szülésznővel, dokival...kapcsolatban!!!
És legyetek nagyon ügyesek! Hidd el napról napra jobban fog menni!!!
2008.03.09 15:42
Rita!
Mégegyszer én is gratulálok!!Nagyon szép,formás babát hoztatok össze
Majd ha lesz egy szusszanásnyi időd én is kivi vagyok vagyok a szüléstörténetedre,(a dokinkat már nagyjából ismerem )Zsuzsira,kórházra...stb...
Én is biztos vagyok benne,hogy nagyon hamar egymásra hagolódtok és minden megy mint a karikacsapás
Kicsit türelmetlen voltam az elmúlt napokban,de most valahogy olyan égies nyugalom van rajta és türelemmel várom a napom...
Igen,tényleg beszéltem a Zsuzsival,kedden de.megyek hozzá CTG-re.
Panni
Mégegyszer én is gratulálok!!Nagyon szép,formás babát hoztatok össze
Majd ha lesz egy szusszanásnyi időd én is kivi vagyok vagyok a szüléstörténetedre,(a dokinkat már nagyjából ismerem
)Zsuzsira,kórházra...stb...
Én is biztos vagyok benne,hogy nagyon hamar egymásra hagolódtok és minden megy mint a karikacsapás
Kicsit türelmetlen voltam az elmúlt napokban,de most valahogy olyan égies nyugalom van rajta és türelemmel várom a napom...
Igen,tényleg beszéltem a Zsuzsival,kedden de.megyek hozzá CTG-re.
Panni
2008.03.11 12:44
Sziasztok!
Panny, mi volt ma a ctg-n? Hogy sikerült?
Mi jól vagyunk, köszönjük a gratulációkat! Kicsit küzdünk a szopival, de azért alakulunk. Épp ma jöttem ár, hogy za a baja Marcinak, hogy valószínűleg az egyik cicimben egyenlőre kevesebb a tej, és ezért amikor abból eszik nem tud utána elaludni, mert még éhes. Pont volt nálunk a védőnő és mondta, hogy ez teljesen elképzelhető, és adott 1-2 tanácsot! Úgyhogy most próbálkozunk.
Viszont ha a másik ciciből eszik, akkor utána alszik 3 órát, ami nekem nagyon jó mert én is tudok pihenni!
Fürdetés még csak egyszer volt, mert emiatt az össze-vissza evés miatt olyan zaklatott volt esténként, hogy nem akartuk még a fürdéssel is piszkálni!
A szüléstörténetet még nem volt időm leírni, de majd valamilyeik 3 órás szünetbe megteszem! Addig is, főként Panni megnyugtatására: a Zsuzsival és a Kisfalvival is maximálisna meg voltunk elégedve. A szülés körülményei és minden amit csináltak nagyon rendben volt! Utána a kórházi napok már egy kicst nehezebbek voltak, de ezt már eddig is tudtuk, hogy az nem a menyország!
Gabi, Andi, türelem, nemsokára Ti is itt tartototk majd!
Na megyek, mert sír...
Rita
Panny, mi volt ma a ctg-n? Hogy sikerült?
Mi jól vagyunk, köszönjük a gratulációkat! Kicsit küzdünk a szopival, de azért alakulunk. Épp ma jöttem ár, hogy za a baja Marcinak, hogy valószínűleg az egyik cicimben egyenlőre kevesebb a tej, és ezért amikor abból eszik nem tud utána elaludni, mert még éhes. Pont volt nálunk a védőnő és mondta, hogy ez teljesen elképzelhető, és adott 1-2 tanácsot! Úgyhogy most próbálkozunk.
Viszont ha a másik ciciből eszik, akkor utána alszik 3 órát, ami nekem nagyon jó mert én is tudok pihenni!
Fürdetés még csak egyszer volt, mert emiatt az össze-vissza evés miatt olyan zaklatott volt esténként, hogy nem akartuk még a fürdéssel is piszkálni!
A szüléstörténetet még nem volt időm leírni, de majd valamilyeik 3 órás szünetbe megteszem! Addig is, főként Panni megnyugtatására: a Zsuzsival és a Kisfalvival is maximálisna meg voltunk elégedve. A szülés körülményei és minden amit csináltak nagyon rendben volt! Utána a kórházi napok már egy kicst nehezebbek voltak, de ezt már eddig is tudtuk, hogy az nem a menyország!
Gabi, Andi, türelem, nemsokára Ti is itt tartototk majd!
Na megyek, mert sír...
Rita
2008.03.11 20:44
Szia Rita!
Ügyik vagytok Marcival
Egyébként nekem is mindig a jobb mellemben mindig kevesebb tejcsi volt...szal ez teljesen előfordulhat...
Köszi hogy megnyugtattál a szülésznővel,dokival és a kórházzal kapcsolatban.
Ma CTG teljesen OK volt,a külső méhszáj van még csak egy újnyira nyitva,szal még nem szülünk...nem baj,türelmes vagyok
Szombaton éjféltől szerda délig nincs a Zsuzsa,addig egy kolléganőjét (Melinda)hívhatom.Esetleg ismered??
Panni
Ügyik vagytok Marcival
Egyébként nekem is mindig a jobb mellemben mindig kevesebb tejcsi volt...szal ez teljesen előfordulhat...
Köszi hogy megnyugtattál a szülésznővel,dokival és a kórházzal kapcsolatban.
Ma CTG teljesen OK volt,a külső méhszáj van még csak egy újnyira nyitva,szal még nem szülünk...nem baj,türelmes vagyok
Szombaton éjféltől szerda délig nincs a Zsuzsa,addig egy kolléganőjét (Melinda)hívhatom.Esetleg ismered??
Panni
2008.03.12 12:52
Panni,
Sajnos Melindát nem ismerem. Mikor mi beértünk, akkor azt hiszem valami Anna volt ott + két tanuló (lehet hogy Szőlő ismerőse is köztük volt? )
Utána meg megérkezett Zsuzsi így más szülésznővel (szerencsére) nem találkoztam!
Nagyon drukkolok nektek, már mindjárt itt lesz a baba. Azért reméljük nem pont akkor, mikor Zsuzsi nincsen, bár biztos a kolléganője is szuper, csak hát azért ő ismeretlen.
Úgy tűnik ez a mai esős idő kicsit megviseli Marcit, elég nyűgös és zaklatott. Elalszik az ölemben, de mihelyt leteszem az ágyába felébred és sír... Úgyhogy most is épp itt alszik a kezemben. Én meg 1 kézzel gépelek!
Na meg aztán reggel is másfél óránként enni kért... Picit nehéz összeszoknunk, de azzal bíztatom magam, hogy ezek az első napok majd eltelnek, aztán ő is már jobban fogja tudni, hogy mit akar, meg én is jobban ráhangolódok.
Annak viszont nagyon örülök, hogy tegnap azt mondta a védőnő, hogy ha a hétvégén jó idő lesz elkezdhetünk sétálni. Az már jót tenne nekem is, meg szerintem Marcinak is. Addig meg minden nap egy picit többet kell levegőztetni az ablakon keresztül! Ma délután el is kezdjük egy 10 perccel, remélem tetszeni fog neki!
Na jó hosszú lettem, remélem nem baj. De olyan jó megosztani veletek is a nap történéseit, mert a férjem csak esténként jön haza...
És persze jó olvasgatni, hogy kivel mi a helyzet !
Tényleg, Szőlő, rólad rég hallottunk, ha van időd és kedved írj egy pár sort magatokról!
Sajnos Melindát nem ismerem. Mikor mi beértünk, akkor azt hiszem valami Anna volt ott + két tanuló (lehet hogy Szőlő ismerőse is köztük volt?
)
Utána meg megérkezett Zsuzsi így más szülésznővel (szerencsére) nem találkoztam!
Nagyon drukkolok nektek, már mindjárt itt lesz a baba. Azért reméljük nem pont akkor, mikor Zsuzsi nincsen, bár biztos a kolléganője is szuper, csak hát azért ő ismeretlen.
Úgy tűnik ez a mai esős idő kicsit megviseli Marcit, elég nyűgös és zaklatott. Elalszik az ölemben, de mihelyt leteszem az ágyába felébred és sír... Úgyhogy most is épp itt alszik a kezemben. Én meg 1 kézzel gépelek!
Na meg aztán reggel is másfél óránként enni kért... Picit nehéz összeszoknunk, de azzal bíztatom magam, hogy ezek az első napok majd eltelnek, aztán ő is már jobban fogja tudni, hogy mit akar, meg én is jobban ráhangolódok.
Annak viszont nagyon örülök, hogy tegnap azt mondta a védőnő, hogy ha a hétvégén jó idő lesz elkezdhetünk sétálni. Az már jót tenne nekem is, meg szerintem Marcinak is. Addig meg minden nap egy picit többet kell levegőztetni az ablakon keresztül! Ma délután el is kezdjük egy 10 perccel, remélem tetszeni fog neki!
Na jó hosszú lettem, remélem nem baj. De olyan jó megosztani veletek is a nap történéseit, mert a férjem csak esténként jön haza...
És persze jó olvasgatni, hogy kivel mi a helyzet !
Tényleg, Szőlő, rólad rég hallottunk, ha van időd és kedved írj egy pár sort magatokról!
2008.03.12 20:32
Rita!
N eaggódj rajta hogy egy kicsit nyügibb most Marci.Hisz olyan kicsike még,teljesen új neki minden,most ismerkedik cska a világgal,veletek Ha épp csak az öledben akar alukálni akkor ez van Ezek a kicsi ösztönlények az állndó testközelségre vágynak Hidd el megéri a sok törődés és babusgatás!!Egy csecsemőt nem lehet elrontani!!!!
Azt olvasom ki a soraidból hogy szerencsére boldog és nyugodta vagy!!Ez a legfontosabb a babádnak és neked is(meg persze apának is )
Sztem is nyugodtan viheted már levegőzni a kislegényt!Szerencsére nincs tél...
A kisfiam én is tavasszal szültem áprilisban,én már 5 naposan vittem sétálni(jó nagyot aludt)
Nyugodtan gyere írj bármikor-bármiről!!
Panni
N eaggódj rajta hogy egy kicsit nyügibb most Marci.Hisz olyan kicsike még,teljesen új neki minden,most ismerkedik cska a világgal,veletek
Ha épp csak az öledben akar alukálni akkor ez van Ezek a kicsi ösztönlények az állndó testközelségre vágynak Hidd el megéri a sok törődés és babusgatás!!Egy csecsemőt nem lehet elrontani!!!!
Azt olvasom ki a soraidból hogy szerencsére boldog és nyugodta vagy!!Ez a legfontosabb a babádnak és neked is(meg persze apának is
)
Sztem is nyugodtan viheted már levegőzni a kislegényt!Szerencsére nincs tél...
A kisfiam én is tavasszal szültem áprilisban,én már 5 naposan vittem sétálni(jó nagyot aludt)
Nyugodtan gyere írj bármikor-bármiről!!
Panni
2008.03.13 19:29
Sziasztok!
Örülök, hogy minden szépen alakul Ritáéknál.
Az tök jó, hogy ilyen gyorsan lehet levegőztetni a baby-t!
Én azt hittem többet kell várni ilyenkor ezzel
. Annyi mindent nem tudok 
Most már lassan nem is a szülés miatt izgulok (a dokink megnyugtatott), hanem amiatt, hogy mi lesz velünk utánna.... 
Panni, te meg feküdj szerda délig, nehogy mostanság akarjon megszületni a kis Olivér!!! Vagy még szombatig.... Mit szólnál hozzá?
Andi
Örülök, hogy minden szépen alakul Ritáéknál.
Az tök jó, hogy ilyen gyorsan lehet levegőztetni a baby-t!
Én azt hittem többet kell várni ilyenkor ezzel
. Annyi mindent nem tudok Most már lassan nem is a szülés miatt izgulok (a dokink megnyugtatott), hanem amiatt, hogy mi lesz velünk utánna....
Panni, te meg feküdj szerda délig, nehogy mostanság akarjon megszületni a kis Olivér!!! Vagy még szombatig.... Mit szólnál hozzá?
Andi
2008.03.13 21:12
Andi!
Én benne lennék a szombat éjféligben de sztem kihúzom a végéig...valahogy most ezt érze...,aztán majd meglátjuk
De igazából nem parázok ha vasárnap és szerda között jönne el az időm,mert a dokink is megerősített hogy a Melinda is nagyon aranyos,vele is szeret együtt dolgozni.
Tényleg ne parázz a szüléstől(bár az első előtt és is pont így voltam mint te )
Panni
Én benne lennék a szombat éjféligben
de sztem kihúzom a végéig...valahogy most ezt érze...,aztán majd meglátjuk
De igazából nem parázok ha vasárnap és szerda között jönne el az időm,mert a dokink is megerősített hogy a Melinda is nagyon aranyos,vele is szeret együtt dolgozni.
Tényleg ne parázz a szüléstől(bár az első előtt és is pont így voltam mint te
)
Panni
2008.03.14 13:30
Hello Csajok!
Én tegnap voltam dokinknál, éééééssssss képzeljétek.... megmutatta magát a kis bestia... kislányunk lesz, mostmár tuti....
Nagyon örülünk neki!!!
AMúgy minden ok, 3 hét múlva legközelebb..
Ja, Ti tudjátok, hogy jövő hónaptól egy ezressel emelkedik a tarifa?
Rita! Hogy vagytok? Hogy álltok a levegőzéssel? Abban igaza van Panninak, hogy a levegőn hatalmas nagyokat tudnak durmolni a babók, majd meglátod, hogy fogja élvezni... és Te is
Azért remélem a szüléstörténetre már nem kell sokat várnunk!!!!
Panni! Már csak 8 nap??? Hogy vagy, bírod még???? Nagyon drukkolok!!!! Már alig várom a jó hírt!!! Tényleg, küldöm a számomat, ha bármi lenne...
Én tegnap voltam dokinknál, éééééssssss képzeljétek.... megmutatta magát a kis bestia...
kislányunk lesz, mostmár tuti....
Nagyon örülünk neki!!!
AMúgy minden ok, 3 hét múlva legközelebb..
Ja, Ti tudjátok, hogy jövő hónaptól egy ezressel emelkedik a tarifa?
Rita! Hogy vagytok? Hogy álltok a levegőzéssel? Abban igaza van Panninak, hogy a levegőn hatalmas nagyokat tudnak durmolni a babók, majd meglátod, hogy fogja élvezni... és Te is
Azért remélem a szüléstörténetre már nem kell sokat várnunk!!!!
Panni! Már csak 8 nap???
Hogy vagy, bírod még???? Nagyon drukkolok!!!! Már alig várom a jó hírt!!! Tényleg, küldöm a számomat, ha bármi lenne...
2008.03.14 16:08
Helló Mindenki!
Hurrá, csak kiderült ki lakik Gabi pocakjában És mi lesz a neve?
2 kislányos anyuka leszel! Gratula!
Én márc végén megyek újra a dokinkhoz kontrollra. Akkor már leméri, hogy mekkora mindene a babánknak
Nagyon kiváncsi vagyok rá!!!
Meg, hogy milyen helyzetben van! A legutóbb mondta a dokibácsi, hogy kezdjünk beszélgetni vele és győzzük meg, hogy forduljon irányba. Mert a buksija a gyomromnál van és hogy ez nem lesz jó így.
Érzem, hogy mocorog, jön-megy odabent de nem tudnám megmondani megfordult-e már? Ugyhogy nagyon kiváncsi vagyok?
Tényleg, Panni nőtt mostanság a hasad? Lehet ezt még fokozni ?
Majd, ha eljön az idő osszátok meg velem is itt a fórumon a híreket!! Jó?
Hurrá, csak kiderült ki lakik Gabi pocakjában
És mi lesz a neve?
2 kislányos anyuka leszel! Gratula!
Én márc végén megyek újra a dokinkhoz kontrollra. Akkor már leméri, hogy mekkora mindene a babánknak
Nagyon kiváncsi vagyok rá!!!
Meg, hogy milyen helyzetben van! A legutóbb mondta a dokibácsi, hogy kezdjünk beszélgetni vele és győzzük meg, hogy forduljon irányba. Mert a buksija a gyomromnál van és hogy ez nem lesz jó így.
Érzem, hogy mocorog, jön-megy odabent de nem tudnám megmondani megfordult-e már? Ugyhogy nagyon kiváncsi vagyok?
Tényleg, Panni nőtt mostanság a hasad? Lehet ezt még fokozni
?
Majd, ha eljön az idő osszátok meg velem is itt a fórumon a híreket!! Jó?
2008.03.15 08:38
Gabcika!
Gratula a kiscsajszihoz!!
Mentettem a számod,ha aktuális megy az sms!!
Én nem tudtam,hogy felmegy a tarifa...neked mondta a doki??
Andi!
Ne parázz ha még nem fordult be a babucid(bár elsőnél előbb szokott,kb.30-32.héten)mert nekem még a 35.héten is képes volt a drágám keresztbe fordulni, mostanra meg szépen beilleszkedett a buksija.
Küldök pocifotót...nem is nőtt már annyira,inkább leszállt már(de a hájaimat ne nézzétek
)
Panni
Gratula a kiscsajszihoz!!
Mentettem a számod,ha aktuális megy az sms!!
Én nem tudtam,hogy felmegy a tarifa...neked mondta a doki??
Andi!
Ne parázz ha még nem fordult be a babucid(bár elsőnél előbb szokott,kb.30-32.héten)mert nekem még a 35.héten is képes volt a drágám keresztbe fordulni, mostanra meg szépen beilleszkedett a buksija.
Küldök pocifotót...nem is nőtt már annyira,inkább leszállt már(de a hájaimat ne nézzétek
)
Panni
2008.03.15 11:05
Sziasztok!
Kicsit eltűntünk mert az elmúlt napok kicsit nehézkesek voltak. Szerdán kezdődött hogy Marci egyre többet sírt, de akkor még a frontra fogtam a dolgot. Aztán csütörtökön ment tovább a dolog. És nagyon nem értettük a dolgot, mert volt hogy sírt, cicre tettem (függetlenül attól hogy nem telt le a 3 óra) egy csomót szopizott ( volt hogy akár 3/4- 1 órát is) de mihelyt levettem a ciciről újra sírt, nyammogott, rágta a kezét, mint aki éhes. Csütörtök estére addig fajult a dolog, hogy 6-tól 10-ig szinte folyamatosan sírt. Ja és 6-tól 8-ig kisebb megszakításokkal szinte folyamatosan cicin volt. Na közbe este hazajött a férjem és felhívta a mamáját, mert gondoltuk hogy ez így már nem egészen normális valami nincs rendben.
Na így azátn kiokoskodtuk 3-asban hogy valószínűleg az a gond, hogy lehet hogy úgy csinál mintha szopizna, de valószínűleg nem jut elég kajához valamiért. Így csütörtök eset kapott cukros vizet, éjszaka meg lefejt tejet, így tudott aludni. Péntek reggel megmértük és kiderült, hogy 1/2 óra szopival a két ciciből 30-at eszik, ami ugyebár a fél fogára sem elég. Közben meg fejni tudok, tehát tej van, csak valamiért ő nem tudja kiszopizni!. Így tegnap úgy ettünk, hogy valamennyit szopizott és még kapott lefejt tejet is pohárból. Így a tganpai nap már nyugisabb volt, én is tudtam pihenni, és kicsit helyreállni. És kipróbáltam egy másik szopizós pozíciót (hónom alá csapom a gyereket ) és úgy tűnik ez így neki jobb.
Na a végeredmény az hogy már tegnap este is evett 1 ciciből 80-at, ma reggel 100-at, aztán 10-kor 50-et, szóval úgy tűnik, hogy kezd rendbe jönni. És most békésen alszik! Ami azért is fontos, hogy n is tudok egy kicsit pihenni meg kikapcsolódni, mert csütörtök estére már teljesen kész voltam! 
Kicsit kemény ez az első pár hét, és az az igazság, hogy erről igazából senki nem beszél soha... És így első gyerekes anyukaként ez elég kemény próbatétel... De persze mindenki azzal bíztat, hogy pár hét és elmúlik, és hogy ezen mindenki keresztülmegy.
Ma megyünk először sétálni, délután jön haza a férjem és akkor nekivágunk a környéknek. Ablakon keresztül már levegőztünk az elmút napokban és ma olyan szép az idő hogy remélem jó lesz!
Kicsit eltűntünk mert az elmúlt napok kicsit nehézkesek voltak. Szerdán kezdődött hogy Marci egyre többet sírt, de akkor még a frontra fogtam a dolgot. Aztán csütörtökön ment tovább a dolog. És nagyon nem értettük a dolgot, mert volt hogy sírt, cicre tettem (függetlenül attól hogy nem telt le a 3 óra) egy csomót szopizott ( volt hogy akár 3/4- 1 órát is) de mihelyt levettem a ciciről újra sírt, nyammogott, rágta a kezét, mint aki éhes. Csütörtök estére addig fajult a dolog, hogy 6-tól 10-ig szinte folyamatosan sírt. Ja és 6-tól 8-ig kisebb megszakításokkal szinte folyamatosan cicin volt. Na közbe este hazajött a férjem és felhívta a mamáját, mert gondoltuk hogy ez így már nem egészen normális valami nincs rendben.
Na így azátn kiokoskodtuk 3-asban hogy valószínűleg az a gond, hogy lehet hogy úgy csinál mintha szopizna, de valószínűleg nem jut elég kajához valamiért. Így csütörtök eset kapott cukros vizet, éjszaka meg lefejt tejet, így tudott aludni. Péntek reggel megmértük és kiderült, hogy 1/2 óra szopival a két ciciből 30-at eszik, ami ugyebár a fél fogára sem elég. Közben meg fejni tudok, tehát tej van, csak valamiért ő nem tudja kiszopizni!. Így tegnap úgy ettünk, hogy valamennyit szopizott és még kapott lefejt tejet is pohárból. Így a tganpai nap már nyugisabb volt, én is tudtam pihenni, és kicsit helyreállni. És kipróbáltam egy másik szopizós pozíciót (hónom alá csapom a gyereket
) és úgy tűnik ez így neki jobb.
Na a végeredmény az hogy már tegnap este is evett 1 ciciből 80-at, ma reggel 100-at, aztán 10-kor 50-et, szóval úgy tűnik, hogy kezd rendbe jönni. És most békésen alszik!
Ami azért is fontos, hogy n is tudok egy kicsit pihenni meg kikapcsolódni, mert csütörtök estére már teljesen kész voltam!
Kicsit kemény ez az első pár hét, és az az igazság, hogy erről igazából senki nem beszél soha... És így első gyerekes anyukaként ez elég kemény próbatétel... De persze mindenki azzal bíztat, hogy pár hét és elmúlik, és hogy ezen mindenki keresztülmegy.
Ma megyünk először sétálni, délután jön haza a férjem és akkor nekivágunk a környéknek. Ablakon keresztül már levegőztünk az elmút napokban és ma olyan szép az idő hogy remélem jó lesz!
2008.03.15 11:11
Gabi, nagyon gratulálok a lánykához! Szépek a nevek amiket választottatok!
Panny, neked drukkolok, már nagyon várjuk a híreket! Remélem minden szépen gyorsan fog menni!
A szüléstörténetet már elkezdtem de még nem jutottam a végére! De azért igyekszem...
Még egy dolgot meg kell osztanom veletek: képzeljétek olyan jó fej volt a férjem tegnap. Mivel tegnap volt a szülinapom és már látta rajtam csütörtökön hogy teljesen be vagyok csavarodva , ezért megszervezte tegnap estére hogy az anyukája eljött vigyázni Marcira mi meg elmentünk vacsorázni kettesben! Először nehezen tudtam kikapcsolni, de a végére egész jól sikerült. Hazafelé pedig hazasétáltunk és az nagyon jó volt, jót beszélgettünk az elmúlt napokról, én néha pityeregtem is egy kicsit, de azt hiszem hogy ezt már megszokta tőlem! Aztán hazaértünk és Marci még békésen aludt, úgyogy itthon is még volt 1 szabad nyugodt óránk! Komolyan ez annyira jó volt és jót tett nekem! Csúcs ez a pasi, imádom! Remélem nem gond, hogy ilyen személyes dolgokról is írok, de gondoltam megosztom veletek!
Panny, neked drukkolok, már nagyon várjuk a híreket! Remélem minden szépen gyorsan fog menni!
A szüléstörténetet már elkezdtem de még nem jutottam a végére!
De azért igyekszem...
Még egy dolgot meg kell osztanom veletek: képzeljétek olyan jó fej volt a férjem tegnap. Mivel tegnap volt a szülinapom és már látta rajtam csütörtökön hogy teljesen be vagyok csavarodva , ezért megszervezte tegnap estére hogy az anyukája eljött vigyázni Marcira mi meg elmentünk vacsorázni kettesben! Először nehezen tudtam kikapcsolni, de a végére egész jól sikerült. Hazafelé pedig hazasétáltunk és az nagyon jó volt, jót beszélgettünk az elmúlt napokról, én néha pityeregtem is egy kicsit, de azt hiszem hogy ezt már megszokta tőlem!
Aztán hazaértünk és Marci még békésen aludt, úgyogy itthon is még volt 1 szabad nyugodt óránk! Komolyan ez annyira jó volt és jót tett nekem! Csúcs ez a pasi, imádom! Remélem nem gond, hogy ilyen személyes dolgokról is írok, de gondoltam megosztom veletek! 2008.03.15 15:37
Hú, Panni, szép nagy formás pocid van És jól látom, hogy egy darab csíkod sincs??? (Hál' istennek nekem sem még eddig... kopp-kopp )
Igen, dokink mondta, mikor kérdeztem, hogy: mennyivel tartozom, a szokásos? erre rávágta, hogy igen, de a jövő hótól egy ezressel emel... Na jó, kibírjuk, már úgyis csak 2x megyek a terhesség alatt, utána meg már nem lesz ilyen gyakori program...
Rita! Sajnálom, hogy ilyen problémák adódtak, de akkor ezek szerint már túl vagytok rajta!
Igen, az igaz, hogy az ember a terhesség alatt végig a szülésre készül és arra valahogy nem is gondol, mi lesz utána, illetve a lehetséges problémákra senki nem készít fel, de szerintem ezekre nem is lehet felkészülni, mindenkinél máshogy alakulnak a dolgok, és más jelenthet megoldást, ki kell tapasztalni, de az biztos, hogy előbb-utóbb minden probléma megoldódik, és egyszer csak majd ott találjuk magunkat, hogy azért aggódunk, hogy a gyerek épségben hazaérkezzen a diszkóból pl.
Ja és Isten éltessen sokáig szülinapod alkalmából!!!
Nagyon-nagyon rendi és figyelmes a férjed, szerencsés vagy!!! És jó, hogy megosztottad velünk, jó ilyen dolgokról is olvasni itt....
És csajok, köszi a gratulációkat!
És jól látom, hogy egy darab csíkod sincs??? (Hál' istennek nekem sem még eddig... kopp-kopp )
Igen, dokink mondta, mikor kérdeztem, hogy: mennyivel tartozom, a szokásos? erre rávágta, hogy igen, de a jövő hótól egy ezressel emel...
Na jó, kibírjuk, már úgyis csak 2x megyek a terhesség alatt, utána meg már nem lesz ilyen gyakori program...
Rita! Sajnálom, hogy ilyen problémák adódtak, de akkor ezek szerint már túl vagytok rajta!
Igen, az igaz, hogy az ember a terhesség alatt végig a szülésre készül és arra valahogy nem is gondol, mi lesz utána, illetve a lehetséges problémákra senki nem készít fel, de szerintem ezekre nem is lehet felkészülni, mindenkinél máshogy alakulnak a dolgok, és más jelenthet megoldást, ki kell tapasztalni, de az biztos, hogy előbb-utóbb minden probléma megoldódik, és egyszer csak majd ott találjuk magunkat, hogy azért aggódunk, hogy a gyerek épségben hazaérkezzen a diszkóból pl.
Ja és Isten éltessen sokáig szülinapod alkalmából!!!
Nagyon-nagyon rendi és figyelmes a férjed, szerencsés vagy!!! És jó, hogy megosztottad velünk, jó ilyen dolgokról is olvasni itt....
És csajok, köszi a gratulációkat!
2008.03.15 16:43
Sziasztok!
Sikerült megírni a szüléstörténetet, kicsi hosszú lett, sorry... Mivel más is kérte hogy küldjem el vannak benne olyan részek amiket már tudtok...
Marci születése:
2008 február 29-re (péntekre) voltam kiírva Marcival. Mivel eddig a dátumig nem akart kibújni, ezért innentől naponta kellett CTG-re járni. Szerencsére minden rendben volt. Vasárnap az orvosom is megnézett, de teljesen zárt volt a méhszáj. Úgy búcsúztunk el, hogy szerdán találkozunk újra, bár én mondtam, hogy remélem akkor már nem találkozunk ilyen formában...
Aztán hétfőn egy csomót sétáltam, melynek hatására este kisebb fájások kezdődtek, de elég rendszertelenek voltak. Gondoltam, lehet hogy ezek csak jósló fájások, hisz vasárnap még teljesen zárt volt minden.
De egyre sűrűbben és rendszeresebben kezdett fájni a hasam, hajnali 1-től már 10 percenként. Így aludni ezen az éjszakán már nem aludtam semmit. Hajnali 5-től már 5 perces fájások jöttek. Így ½ 6.kor felébresztettem a férjemet, és elmondtam neki hogy mi a helyzet. 6-kor felhívtuk a szülésznőmet, hogy mi bizony elindulunk a kórházba. Mondta hogy rendben van, ha ott vagyunk és az orvos azt mondja hogy ez tényleg szülés, akkor hívjuk ismét akkor bejön, addig ő is összekészülődik.
Összeszedtük magunkat és elindultunk. Az autóban mintha csökkentek volna a fájások, még mondtam is a férjemnek, hogy a végén beérünk és hazaküldenek, mert nincsen semmi fájás! Szerencsére nem volt nagy a forgalom, így 25 perc alatt a kórházban voltunk. Beérkezve az osztályos orvos megvizsgált, és mivel bő 2 ujjnyira nyitva volt a méhszáj azt mondta hogy most már maradjunk, ebből a nap folyamán meg lesz a baba. Bár még csak reggel 7 óra volt, tehát még az egész nap előttünk állt azért ezt jó volt hallani. Átöltöztem, bekísértek a vajúdónak nevezett 6 ágyas terembe, lepakoltam, közben a férjemet is beengedték. Rátettek a ctg-re és ott hagytak minket kettesben a férjemmel. Közben felhívtuk a szülésznőt, elmondtuk hogy mi a helyzet, mondta hogy akkor elindul ő is.
A ctg-n minden rendben volt, szépen jöttek a fájások kb. 5 percenként. 1 óra elteltével, ½ 9 körül megérkezett a szülésznőm Zsuzsa, megvizsgált, mondta hogy szépen haladunk, levette a ctg-t, hogy nyugodtan sétálgathassunk a folyosón.
Nemsokára vissza jött, mondta hogy a 3-as szülőszobába beköltözhetünk, ami nagyon jó volt, mert itt már egyedül lehettünk nem zavart senki, közben ugyanis a vajúdóba jött már egy másik kismama is. A szülőszoba nagyon szépen felszerelt volt, saját külön fürdőszobával, szekrénnyel, ahova bepakolhattunk, az egésznek egyáltalán nem volt kórházi hangulata, így egészen otthonosan érezhettük magunkat.
„Kezdésnek” kaptam egy méhszájlazító szurit, majd pedig „beköltöztem” a zuhany alá, ahol a labdára ülve engedtem a hasamra a meleg vizet. Ez nagyon jó volt, könnyebben viseltem a fájásokat amik egyre gyakrabban kezdtek jönni. A következő pár óra így telt el: a szülésznő kb. 20 percenként bejött, megvizsgált, biztatott hogy jól haladunk, aztán pedig a férjemmel a fürdőben voltunk, vagy a labdán ültem és ő a hátamat masszírozta. Nagyon sokat jelentett hogy ott volt velem. Fájások között beszélgettünk így elterelte a figyelmemet, fájások alatt biztatott, hogy jól csinálom, kitartás. Ezeket a fájásokat még egészen jól bírtam, együtt sodródtam 1-1 fájással, de kiszámíthatóak és így bírhatóak voltak. Közben meg minden fájásnál arra gondoltam,hogy most egy picit tágulok és ennyivel közelebb kerülünk ahhoz hogy megszülessen Marci.
Közben Zsuzsa néhány vizsgálatnál leengedett egy kis magzatvizet hogy lássuk Marci még mindig jól van odabent, illetve a ctg-vel is rá-rá nézett, hogy nehogy bármi baj legyen. Közben az orvosomat is felhívta, hogy induljon el, mert hamarosan rá is szükség lesz.
Aztán kb. délután 1 óra magasságában jött az igazán neheze. Szóltam a férjemnek, hogy hívja Zsuzsát, mert úgy érzem kakilni kell és úgy tudtam ez már a tolófájások jele. Zsuzsa megnézett és mondta hogy még nem szabad tolnom, mert nem tágult ki eléggé a méhszáj, Marci még nem tud kibújni. Így a következő 1/2-3/4 óra nagyon nehéz volt, mert a saját szervezetem ellen kellett dolgozni, nem tehettem azt amit a testem diktált. Innentől már nem is emlékszem egy csomó dologra, mert annyira befelé fordultam. Azt tudom hogy a férjem végig nagyon biztatott, segített lélegezni és mellettem volt.
Aztán egyszer csak megjelent a dokim vidáman, meg a szülésznő, és elmondták hogy akkor hogyan fogunk szülni: lábakat felhúzni, ha jön a fájás akkor nyomhatok. Ez már „felüdülés” volt hisz végre ismét azt tehettem amit a testem diktált. Hallottam hogy közben beszélgetnek, poénkodnak de az én agyamig már ezek akkor nem teljesen jutottak el, csak a férjem mesélte hogy milyen jó volt a hangulat! 1-2 dolog hozzám is eljutott a fájások között és ez nekem is oldotta a hangulatomat. A doki közben folyamatosan figyelte Marci szívhangját, mondta hogy mikor hogyan vegyek levegőt hogyan nyomjak, illetve fogta a hasamat és segített a nyomásoknál. Az egyik fájásnál megcsinálta a gátmetszést, aztán úgy kb. 5-6 tolófájásra kibújt Marci feje, ami elmondhatatlanul jó érzés volt. Utána már mondták hogy ne is nyomjak és legközelebb már csak azt éreztem hogy kint is van Marci. Nem kezdett el rögtön ordítani, mert előbb leszívták az orrából és a szájából a váladékot. Utána rögtön a hasamra tették, végre láthattam a fiamat. Szegény kis esetlen volt és nagyon lila, de azért persze gyönyörű és csodálatos érzés volt ahogy odabújt hozzám. A férjem rögtön előkapta a fényképezőgépet. Aztán kicsit visszavették Marcit, a férjem elvágta a köldökzsinórt, miközben a doki fényképezett! Aztán Marcit elvitték bepólyálták, megmérték, megvizsgálták. 3650 gr volt, 55 cm, a feje 36 cm. Mondta is Zsuzsa, hogy nem gondolta, hogy belőlem ekkora gyerek fog kijönni!
Aztán engem rendbe tettek, összevarrtak, addig a férjemnél volt Marci, én is végig láttam őket, így inkább rájuk figyeltem, mint arra hogy velem mit csinálnak. Aztán mindenki elment, és hármasban ott maradtunk a szülőszobán és próbáltuk felfogni, hogy innentől kezdve mi így vagyunk egy család. Zsuzsa még visszajött, segített cicire tenni, így már az első órában megpróbált szopizni, ami egészen jól is ment!
Végül 2 óra múlva felkerültünk a gyermekágyra és megkezdődött közös életünk.
Az orvosom – Kisfalvi István – és a szülésznő – Tigyi Zsuzsa – szuper párost alkottak. Végig jó volt a hangulat, egy csomót viccelődtek, poénkodtak, emellett végig teljes biztonságban éreztem magunkat. Nem végeztek semmi felesleges vizsgálatot, beavatkozást, hagyták hogy minden a maga tempójában haladjon, ha nem kellett nem zavartak minket kettesben lehettünk a férjemmel! Remélem a következő gyereket is ezzel a párossal hozhatom majd világra.
Sikerült megírni a szüléstörténetet, kicsi hosszú lett, sorry... Mivel más is kérte hogy küldjem el vannak benne olyan részek amiket már tudtok...
Marci születése:
2008 február 29-re (péntekre) voltam kiírva Marcival. Mivel eddig a dátumig nem akart kibújni, ezért innentől naponta kellett CTG-re járni. Szerencsére minden rendben volt. Vasárnap az orvosom is megnézett, de teljesen zárt volt a méhszáj. Úgy búcsúztunk el, hogy szerdán találkozunk újra, bár én mondtam, hogy remélem akkor már nem találkozunk ilyen formában...
Aztán hétfőn egy csomót sétáltam, melynek hatására este kisebb fájások kezdődtek, de elég rendszertelenek voltak. Gondoltam, lehet hogy ezek csak jósló fájások, hisz vasárnap még teljesen zárt volt minden.
De egyre sűrűbben és rendszeresebben kezdett fájni a hasam, hajnali 1-től már 10 percenként. Így aludni ezen az éjszakán már nem aludtam semmit. Hajnali 5-től már 5 perces fájások jöttek. Így ½ 6.kor felébresztettem a férjemet, és elmondtam neki hogy mi a helyzet. 6-kor felhívtuk a szülésznőmet, hogy mi bizony elindulunk a kórházba. Mondta hogy rendben van, ha ott vagyunk és az orvos azt mondja hogy ez tényleg szülés, akkor hívjuk ismét akkor bejön, addig ő is összekészülődik.
Összeszedtük magunkat és elindultunk. Az autóban mintha csökkentek volna a fájások, még mondtam is a férjemnek, hogy a végén beérünk és hazaküldenek, mert nincsen semmi fájás! Szerencsére nem volt nagy a forgalom, így 25 perc alatt a kórházban voltunk. Beérkezve az osztályos orvos megvizsgált, és mivel bő 2 ujjnyira nyitva volt a méhszáj azt mondta hogy most már maradjunk, ebből a nap folyamán meg lesz a baba. Bár még csak reggel 7 óra volt, tehát még az egész nap előttünk állt azért ezt jó volt hallani. Átöltöztem, bekísértek a vajúdónak nevezett 6 ágyas terembe, lepakoltam, közben a férjemet is beengedték. Rátettek a ctg-re és ott hagytak minket kettesben a férjemmel. Közben felhívtuk a szülésznőt, elmondtuk hogy mi a helyzet, mondta hogy akkor elindul ő is.
A ctg-n minden rendben volt, szépen jöttek a fájások kb. 5 percenként. 1 óra elteltével, ½ 9 körül megérkezett a szülésznőm Zsuzsa, megvizsgált, mondta hogy szépen haladunk, levette a ctg-t, hogy nyugodtan sétálgathassunk a folyosón.
Nemsokára vissza jött, mondta hogy a 3-as szülőszobába beköltözhetünk, ami nagyon jó volt, mert itt már egyedül lehettünk nem zavart senki, közben ugyanis a vajúdóba jött már egy másik kismama is. A szülőszoba nagyon szépen felszerelt volt, saját külön fürdőszobával, szekrénnyel, ahova bepakolhattunk, az egésznek egyáltalán nem volt kórházi hangulata, így egészen otthonosan érezhettük magunkat.
„Kezdésnek” kaptam egy méhszájlazító szurit, majd pedig „beköltöztem” a zuhany alá, ahol a labdára ülve engedtem a hasamra a meleg vizet. Ez nagyon jó volt, könnyebben viseltem a fájásokat amik egyre gyakrabban kezdtek jönni. A következő pár óra így telt el: a szülésznő kb. 20 percenként bejött, megvizsgált, biztatott hogy jól haladunk, aztán pedig a férjemmel a fürdőben voltunk, vagy a labdán ültem és ő a hátamat masszírozta. Nagyon sokat jelentett hogy ott volt velem. Fájások között beszélgettünk így elterelte a figyelmemet, fájások alatt biztatott, hogy jól csinálom, kitartás. Ezeket a fájásokat még egészen jól bírtam, együtt sodródtam 1-1 fájással, de kiszámíthatóak és így bírhatóak voltak. Közben meg minden fájásnál arra gondoltam,hogy most egy picit tágulok és ennyivel közelebb kerülünk ahhoz hogy megszülessen Marci.
Közben Zsuzsa néhány vizsgálatnál leengedett egy kis magzatvizet hogy lássuk Marci még mindig jól van odabent, illetve a ctg-vel is rá-rá nézett, hogy nehogy bármi baj legyen. Közben az orvosomat is felhívta, hogy induljon el, mert hamarosan rá is szükség lesz.
Aztán kb. délután 1 óra magasságában jött az igazán neheze. Szóltam a férjemnek, hogy hívja Zsuzsát, mert úgy érzem kakilni kell és úgy tudtam ez már a tolófájások jele. Zsuzsa megnézett és mondta hogy még nem szabad tolnom, mert nem tágult ki eléggé a méhszáj, Marci még nem tud kibújni. Így a következő 1/2-3/4 óra nagyon nehéz volt, mert a saját szervezetem ellen kellett dolgozni, nem tehettem azt amit a testem diktált. Innentől már nem is emlékszem egy csomó dologra, mert annyira befelé fordultam. Azt tudom hogy a férjem végig nagyon biztatott, segített lélegezni és mellettem volt.
Aztán egyszer csak megjelent a dokim vidáman, meg a szülésznő, és elmondták hogy akkor hogyan fogunk szülni: lábakat felhúzni, ha jön a fájás akkor nyomhatok. Ez már „felüdülés” volt hisz végre ismét azt tehettem amit a testem diktált. Hallottam hogy közben beszélgetnek, poénkodnak de az én agyamig már ezek akkor nem teljesen jutottak el, csak a férjem mesélte hogy milyen jó volt a hangulat! 1-2 dolog hozzám is eljutott a fájások között és ez nekem is oldotta a hangulatomat. A doki közben folyamatosan figyelte Marci szívhangját, mondta hogy mikor hogyan vegyek levegőt hogyan nyomjak, illetve fogta a hasamat és segített a nyomásoknál. Az egyik fájásnál megcsinálta a gátmetszést, aztán úgy kb. 5-6 tolófájásra kibújt Marci feje, ami elmondhatatlanul jó érzés volt. Utána már mondták hogy ne is nyomjak és legközelebb már csak azt éreztem hogy kint is van Marci. Nem kezdett el rögtön ordítani, mert előbb leszívták az orrából és a szájából a váladékot. Utána rögtön a hasamra tették, végre láthattam a fiamat. Szegény kis esetlen volt és nagyon lila, de azért persze gyönyörű és csodálatos érzés volt ahogy odabújt hozzám. A férjem rögtön előkapta a fényképezőgépet. Aztán kicsit visszavették Marcit, a férjem elvágta a köldökzsinórt, miközben a doki fényképezett! Aztán Marcit elvitték bepólyálták, megmérték, megvizsgálták. 3650 gr volt, 55 cm, a feje 36 cm. Mondta is Zsuzsa, hogy nem gondolta, hogy belőlem ekkora gyerek fog kijönni!
Aztán engem rendbe tettek, összevarrtak, addig a férjemnél volt Marci, én is végig láttam őket, így inkább rájuk figyeltem, mint arra hogy velem mit csinálnak. Aztán mindenki elment, és hármasban ott maradtunk a szülőszobán és próbáltuk felfogni, hogy innentől kezdve mi így vagyunk egy család. Zsuzsa még visszajött, segített cicire tenni, így már az első órában megpróbált szopizni, ami egészen jól is ment!
Végül 2 óra múlva felkerültünk a gyermekágyra és megkezdődött közös életünk.
Az orvosom – Kisfalvi István – és a szülésznő – Tigyi Zsuzsa – szuper párost alkottak. Végig jó volt a hangulat, egy csomót viccelődtek, poénkodtak, emellett végig teljes biztonságban éreztem magunkat. Nem végeztek semmi felesleges vizsgálatot, beavatkozást, hagyták hogy minden a maga tempójában haladjon, ha nem kellett nem zavartak minket kettesben lehettünk a férjemmel! Remélem a következő gyereket is ezzel a párossal hozhatom majd világra.
2008.03.15 17:21
Kórházi napok:
Szülés után 2 órát töltöttünk a szülőszobán, utána Zsuzsa elvitte Marcit a csecsemő osztályra, majd visszajött értem és felmentünk a gyerekágyra. Zsuzsa nagyon rendes volt, mert olyan szobába szerzett nekem ágyat, amelyikhez nagyon jó csecsemős nővér tartozott. Tehát becuccoltunk a szobába, ahol rajtam kívül már voltak 4-en, az egyik egy ikres anyuka. Jött a nővér, elmondott néhány tudnivalót. Én lefeküdtem, próbáltam pihenni, de a többi gyerektől meg az átélt élményektől nem igazán tudtam. Este 2-szer még kihozták Marcit hogy próbáljam szopiztatni, de aztán éjszakára elvitték mondván hadd aludjon az anyuka. De mivel az összes többi anyukának ott volt a gyereke ezért nemigazán lehetett pihenni. Másnap reggel 6-kor pedig már mennem is kellett Marciért.
Aztán reggel jött a csecsemős nővér – Ica nővér – aki egy tündér, nagyon sokat segített. Mindent megmutatott, hogy hogyan kell csinálni: köldökcsonk, pelenkázás, mérés. Szoptatáshoz is adott tanácsokat.
Aztán délután megszálltak minket a látogatók, ami egy idő után már nagyon fárasztott, mert mindig ki kellett tolni Marcit, nekem meg kimenni az előtérbe. Ülni nem igazán tudtam a gátseb miatt, és az ágyból való kiugrálás is elég fárasztó volt. Estére eléggé kimerültem.
Éjszaka Marci már velem aludt, de mivel elég sokat sírt egy idő után odavettem magam mellé az ágyba és úgy aludtunk, hogy a többieket ne zavarjuk annyira.
Csütörtök reggel arra keltem, hogy Marcit sárgábbnak látom, szóltam is Ica nővérnek, aki mondta hogy még várjunk, de délután majd megnézik. Tejecske még nem volt, de azért sokat cicire tettem, hogy majd attól beindul. Aztán délután elvitték Marcit, vért vettek tőle és kiderült hogy tényleg sárga. Így a másnapi hazamenetel reménye elszállt. Éjszaka ismét nem volt velem, mert kék fény alá tették. Ez volt az első éjszaka amikor igazán tudtam pihenni, mert ketten el is mentek a szobából és egy másik gyerek is kék fény alatt volt. Így péntekre éreztem azt hogy végre egy picit tudtam regenerálódni. Sőt mivel Marci a pénteki nap nagy részét is a kék fény alatt töltötte, ezért még napközben is tudtam pihenni. Közben pénteken beindult a tejem, így egy csomót fejtem, amit aztán Marci megkaphatott a kék fény alatt cumiból. Péntek délutánra már jók lettek az értékei, este velem aludt de a sárgaság miatt végigaludta az éjszakát, így lehetett pihenni. Szombaton pedig hazaengedtek minket!
A kórházi körülmények elég szörnyűek: a fürdőszoba és általában a szoba is elég koszos, reggelente takarítás címén egy felmosó rúddal elkenik egyenletesen a koszt... Az hogy a gyerekek éjszaka is ott vannak nem igazán jó, mert így nem lehet pihenni pedig nagyon fontos lenne. Talán ha valaki nagyon határozott és erőszakos, akkor a többi éjszakára is kint hagyhatja a csecsemősöknél a gyereket, de ezt nem veszik túl jó néven. Ha kérdezel, akkor segítenek, főként Ica nővér nagyon segítőkész. Az osztályos nővérek között van ilyen is olyan is. A „vizit” elég vicces (legalábbis engem meglepett): az ajtóban megáll a doki, jobb esetben körbe megy az ágyak között és megkérdezi, hogy van-e valakinek valami panasza... Szerintem a bent töltött 3 nap egy kicsit kevés. Én legalábbis örültem hogy maradtunk még egy napot, mert pont péntek reggelre indult be a tejem, így pénteken még egy csomó mindent tudtam kérdezni ezzel kapcsolatban. Azért ha pénteken megyünk haza, akkor egy csomó nyitott kérdés maradt volna bennem.
Kaja: vigyetek minden mennyiségben, mert ami ott van az semmi. Reggel: 1 zsömle+ vaj/méz/lekvár, ebéd: leves+valami, de pl. szombaton zöldbab volt, igazi kismam ennivaló, vacsora 1 zsömle+felvágott. Én első este nagyon ki voltam akadva, mert kb. 24 órája nem ettem és a szülés után nagyon éhes voltam és akkor hozták ezt az 1 db zsömlét...
Zsuzsa kétszer jött meglátogatni, Kisfalvi pedig 1-szer. Mindketten tök jó fejek voltak, megcsodálták Marcit, beszélgettünk, Kisfalvi ellátott tanácsokkal is a következő hetekre vonatkozóan.
No hirtelen most ennyi jutott eszembe, ha van kérdésetek kérdezzetek!
Szülés után 2 órát töltöttünk a szülőszobán, utána Zsuzsa elvitte Marcit a csecsemő osztályra, majd visszajött értem és felmentünk a gyerekágyra. Zsuzsa nagyon rendes volt, mert olyan szobába szerzett nekem ágyat, amelyikhez nagyon jó csecsemős nővér tartozott. Tehát becuccoltunk a szobába, ahol rajtam kívül már voltak 4-en, az egyik egy ikres anyuka. Jött a nővér, elmondott néhány tudnivalót. Én lefeküdtem, próbáltam pihenni, de a többi gyerektől meg az átélt élményektől nem igazán tudtam. Este 2-szer még kihozták Marcit hogy próbáljam szopiztatni, de aztán éjszakára elvitték mondván hadd aludjon az anyuka. De mivel az összes többi anyukának ott volt a gyereke ezért nemigazán lehetett pihenni. Másnap reggel 6-kor pedig már mennem is kellett Marciért.
Aztán reggel jött a csecsemős nővér – Ica nővér – aki egy tündér, nagyon sokat segített. Mindent megmutatott, hogy hogyan kell csinálni: köldökcsonk, pelenkázás, mérés. Szoptatáshoz is adott tanácsokat.
Aztán délután megszálltak minket a látogatók, ami egy idő után már nagyon fárasztott, mert mindig ki kellett tolni Marcit, nekem meg kimenni az előtérbe. Ülni nem igazán tudtam a gátseb miatt, és az ágyból való kiugrálás is elég fárasztó volt. Estére eléggé kimerültem.
Éjszaka Marci már velem aludt, de mivel elég sokat sírt egy idő után odavettem magam mellé az ágyba és úgy aludtunk, hogy a többieket ne zavarjuk annyira.
Csütörtök reggel arra keltem, hogy Marcit sárgábbnak látom, szóltam is Ica nővérnek, aki mondta hogy még várjunk, de délután majd megnézik. Tejecske még nem volt, de azért sokat cicire tettem, hogy majd attól beindul. Aztán délután elvitték Marcit, vért vettek tőle és kiderült hogy tényleg sárga. Így a másnapi hazamenetel reménye elszállt. Éjszaka ismét nem volt velem, mert kék fény alá tették. Ez volt az első éjszaka amikor igazán tudtam pihenni, mert ketten el is mentek a szobából és egy másik gyerek is kék fény alatt volt. Így péntekre éreztem azt hogy végre egy picit tudtam regenerálódni. Sőt mivel Marci a pénteki nap nagy részét is a kék fény alatt töltötte, ezért még napközben is tudtam pihenni. Közben pénteken beindult a tejem, így egy csomót fejtem, amit aztán Marci megkaphatott a kék fény alatt cumiból. Péntek délutánra már jók lettek az értékei, este velem aludt de a sárgaság miatt végigaludta az éjszakát, így lehetett pihenni. Szombaton pedig hazaengedtek minket!
A kórházi körülmények elég szörnyűek: a fürdőszoba és általában a szoba is elég koszos, reggelente takarítás címén egy felmosó rúddal elkenik egyenletesen a koszt... Az hogy a gyerekek éjszaka is ott vannak nem igazán jó, mert így nem lehet pihenni pedig nagyon fontos lenne. Talán ha valaki nagyon határozott és erőszakos, akkor a többi éjszakára is kint hagyhatja a csecsemősöknél a gyereket, de ezt nem veszik túl jó néven. Ha kérdezel, akkor segítenek, főként Ica nővér nagyon segítőkész. Az osztályos nővérek között van ilyen is olyan is. A „vizit” elég vicces (legalábbis engem meglepett): az ajtóban megáll a doki, jobb esetben körbe megy az ágyak között és megkérdezi, hogy van-e valakinek valami panasza... Szerintem a bent töltött 3 nap egy kicsit kevés. Én legalábbis örültem hogy maradtunk még egy napot, mert pont péntek reggelre indult be a tejem, így pénteken még egy csomó mindent tudtam kérdezni ezzel kapcsolatban. Azért ha pénteken megyünk haza, akkor egy csomó nyitott kérdés maradt volna bennem.
Kaja: vigyetek minden mennyiségben, mert ami ott van az semmi. Reggel: 1 zsömle+ vaj/méz/lekvár, ebéd: leves+valami, de pl. szombaton zöldbab volt, igazi kismam ennivaló, vacsora 1 zsömle+felvágott. Én első este nagyon ki voltam akadva, mert kb. 24 órája nem ettem és a szülés után nagyon éhes voltam és akkor hozták ezt az 1 db zsömlét...
Zsuzsa kétszer jött meglátogatni, Kisfalvi pedig 1-szer. Mindketten tök jó fejek voltak, megcsodálták Marcit, beszélgettünk, Kisfalvi ellátott tanácsokkal is a következő hetekre vonatkozóan.
No hirtelen most ennyi jutott eszembe, ha van kérdésetek kérdezzetek!
2008.03.15 20:28
Rita!
Köszi hogy leírtad az egészet!!!
Szal a szobákban kosz van ez nem jó hír..de mit csináljunk...ez a mai Magyar egészségügy hozadéka ...
Abban viszont egy kicsit vitatkoznék ,hogy nem jó ,hogy kinnt vannak éjszaka a babák a mamikkal.Sztem meg ez a legfontosabb a babának ,hogy ott legyen az anyuka testközelségében.Eddig ott volt az anyaméhben biztonságban,a mama szívverését hallgatta.....nem hiszem hogy az lenne neki a legjobb ha egy teljesen idegen helyen,idegen emberek között kéne aludnia,ébrednie,ismerkednie a világgal...Az ,hogy az anyuka pihenjen...hát ezzel is mindenki másként van...én pl.úgy nem tudnék igazán pihenni hogy a babám máshol,mással alszik...más vígasztalja meg vagy más eteti meg...Engem olyankor nem érdekel a pihenés csak hogy végig mellette legyek hisz elég "megrázkódtatás"éri a kicsit,annyi minden újjal kell ismerkednie...és ki legyen mellette ha nem az anyukája................de ebben is mások vagyunk!!!
A kajáról már mástól is hallottam hogy gáz nem baj,majd izzítom a nagyikat ,hogy minden nap főzzenek nekem
Klassz hogy a csecsemősőkkel is meg volatál elégedve!!
De annak örülök a legjobban, hogy a doki és a szülésznő is ilyen jó benyomást tett rád.Így én is sokkal jobb hangultaban megyek majd ha eljön az idő....főleg a Zsuzsi miatt,hisz őt még nem ismertem "munka"közben élesben
A férjed pedig szuper aranyos!!Igazán szerencsés vagy
Gabcika!
Hát igen ebben legalább szerencsém van hogy egyik babánál sem volt egy darab csíkom se Ha már nem vagyok egy nádszál alakt legalább ilyenkor ez jól jön Meg a szüléseim is azért mennek könnyen, mert a csípőm se egy vékonyka, tehát tipikus szülésre termett
Panni
Köszi hogy leírtad az egészet!!!
Szal a szobákban kosz van
ez nem jó hír..de mit csináljunk...ez a mai Magyar egészségügy hozadéka ...
Abban viszont egy kicsit vitatkoznék ,hogy nem jó ,hogy kinnt vannak éjszaka a babák a mamikkal.Sztem meg ez a legfontosabb a babának ,hogy ott legyen az anyuka testközelségében.Eddig ott volt az anyaméhben biztonságban,a mama szívverését hallgatta.....nem hiszem hogy az lenne neki a legjobb ha egy teljesen idegen helyen,idegen emberek között kéne aludnia,ébrednie,ismerkednie a világgal...Az ,hogy az anyuka pihenjen...hát ezzel is mindenki másként van...én pl.úgy nem tudnék igazán pihenni hogy a babám máshol,mással alszik...más vígasztalja meg vagy más eteti meg...Engem olyankor nem érdekel a pihenés csak hogy végig mellette legyek hisz elég "megrázkódtatás"éri a kicsit,annyi minden újjal kell ismerkednie...és ki legyen mellette ha nem az anyukája................de ebben is mások vagyunk!!!
A kajáról már mástól is hallottam hogy gáz
nem baj,majd izzítom a nagyikat ,hogy minden nap főzzenek nekem
Klassz hogy a csecsemősőkkel is meg volatál elégedve!!
De annak örülök a legjobban, hogy a doki és a szülésznő is ilyen jó benyomást tett rád.Így én is sokkal jobb hangultaban megyek majd ha eljön az idő....főleg a Zsuzsi miatt,hisz őt még nem ismertem "munka"közben élesben
A férjed pedig szuper aranyos!!Igazán szerencsés vagy
Gabcika!
Hát igen ebben legalább szerencsém van hogy egyik babánál sem volt egy darab csíkom se
Ha már nem vagyok egy nádszál alakt legalább ilyenkor ez jól jön Meg a szüléseim is azért mennek könnyen, mert a csípőm se egy vékonyka, tehát tipikus szülésre termett
Panni
2008.03.15 21:40
Na akkor második nekifutás...
Rita!
Nagyon megható volt olvasni a soraidat, kicsit átéltem újra Lili születését. Én úgy vettem ki a szavaidból, hogy nem volt nehéz a szülésed, leszámítva azt a 3/4 órát, mikor nem nyomhattál... de egyébként szuper jól viselted a fájásokat... fa..a csaj vagy
Ihattál a vajúdás alatt?
És felszívódó varratokat használt a doki, mert nem írtál varratszedésről?!... Mikor volt alkalmad "kifizetni" a dokit és a Zsuzsit?
És megkérdezhetem mennyit adtál?
Én, bár egyetértek Pannival, abban, hogy a babának a mama mellett a legjobb, de valahol meg tudlak érteni, hogy jobban tudtál pihenni, amikor Marci nem volt Veled...
Mikor Lilit szültem a Nyírőben elvitték éjszakára a babákat. Én 9 óra felé már alig vártam, hogy elvigyék Lilit mert annyira kimerült voltam, (többek közt a szoptatás, ami iszonyatosan leszívta az energiámat), hogy úgy éreztem lefordulok a székről/ágyról a gyerekkel a kezemben... és nem biztos, hogy tudtam volna úgy pihenni, ha ott van mellettem Lili. Persze az tény, hogy ilyenkor nem ez a legfontosabb, mert szegény babónak biztos nagy megrázkódtatás, hogy nem lehet anya mellett, de így mire hazajöttünk legalább valamennyire magamhoz tértem... Ciki, nem ciki ez volt.
Persze most szeretném ha non-stop velem lenne majd a kiscsaj, remélem bírni fogom.
Amúgy milyenek voltak a szobatársak? Az gáz, hogy ilyenek a kórházi körülmények de csak kibírjuk valahogy...
Kajával meg készülünk.... sok-sok madártejet rendelek a nagyikámtól nyami-nyami
Rita!
Nagyon megható volt olvasni a soraidat, kicsit átéltem újra Lili születését. Én úgy vettem ki a szavaidból, hogy nem volt nehéz a szülésed, leszámítva azt a 3/4 órát, mikor nem nyomhattál... de egyébként szuper jól viselted a fájásokat... fa..a csaj vagy
Ihattál a vajúdás alatt?
És felszívódó varratokat használt a doki, mert nem írtál varratszedésről?!... Mikor volt alkalmad "kifizetni" a dokit és a Zsuzsit?
És megkérdezhetem mennyit adtál?
Én, bár egyetértek Pannival, abban, hogy a babának a mama mellett a legjobb, de valahol meg tudlak érteni, hogy jobban tudtál pihenni, amikor Marci nem volt Veled...
Mikor Lilit szültem a Nyírőben elvitték éjszakára a babákat. Én 9 óra felé már alig vártam, hogy elvigyék Lilit
mert annyira kimerült voltam, (többek közt a szoptatás, ami iszonyatosan leszívta az energiámat), hogy úgy éreztem lefordulok a székről/ágyról a gyerekkel a kezemben... és nem biztos, hogy tudtam volna úgy pihenni, ha ott van mellettem Lili. Persze az tény, hogy ilyenkor nem ez a legfontosabb, mert szegény babónak biztos nagy megrázkódtatás, hogy nem lehet anya mellett, de így mire hazajöttünk legalább valamennyire magamhoz tértem... Ciki, nem ciki ez volt.
Persze most szeretném ha non-stop velem lenne majd a kiscsaj, remélem bírni fogom.
Amúgy milyenek voltak a szobatársak? Az gáz, hogy ilyenek a kórházi körülmények de csak kibírjuk valahogy...
Kajával meg készülünk.... sok-sok madártejet rendelek a nagyikámtól
nyami-nyami
2008.03.16 10:33
Panny,
Hát igen ez az ottalvás, nehéz kérdés. Értem én amit írsz, hogy jó a babának ott velünk, de én abban az első pár napban nem így éltem meg, hanem pihenésre vágytam. Lehet hogy ez egy picit önzőség, de nekem ez kellett akkor és így jól jött amikor volt egy szabad estém.
Gabi,
Igen a szülés nekem is úgy maradt meg hogy az a 3/4 óra volt nagyon nehéz, azért a többi része nem volt olyan vészes... És annyi volt még szerintem a gond, hogy mivel egész éjjel nem aludtam pont erre a nehéz részre már nagyon fáradt voltam. Ha jól emlékszem volt olyan hogy két fájás közt elaludtam!
Igen inni lehetett szénsavmentes ásványvizet, meg ettem a szőlőcukrot, hogy legyen energiám, de annyira nem éreztem sajnos a hatását, bár lehet hogy nélküle még kevesebb lett volna.
Igen felszívódó varratokkal csinálta. Viccelődtünk is, hogy vannak akik azt mondják, hgy a varrás rosszabb mint maga a szülés. Mondtam, hogy én meg majd azt híresztelem, hogy nekem a varratszedés volt a legrosszabb!
Zsuzsinak a második látogatáskor, pénteken adtam oda a pénzt egy doboz csoki keretében összecsomagolva. A dokinak még nem adtuk oda, majd a 6 hetes kontrolon. Ugyanis róla nem tudtam hogy mikor jön be meglátogatni, így az övét nem tudtam behozatni a férjemmel és a pénzeket meg nem igazán akartam ott tartani a kórházban... Összegek: Zsuzsi: 30 000, Kisfalvi: 50 000
Szobatársak: vegyes, voltak jó fejek és segítőkészek. De volt egy csaj, az valami borzasztó volt. Mindene szenvedett, állandóan minden baja volt, folyamatosan sírt. Pl. előadta, hogy neki szörnyű volt a szülése, 3 óra!!! Na akkor kb. meg tudtam volna folytani... De róla Zsuzsa is mesélt, mert pont nála szült, állítólag szörnyű volt, hisztizett, rúgott, úgy hasba rugta Zsuzsát, hogy alig kapott levegőt. Na szóval őt az első napokban elég nehezen viseltem, de aztán "megszoktam". Utolsó nap lecserélődött a szoba, akik akkor jöttek nagyon jó fejek voltak, sokat dumáltunk.
Még egy dolog: ha reggel a takarítónő jön és kávéval kínál, akkor csak abban az esetben kérjetek, ha van rá 200 Ft-otok. Ugyanis a szobatársam beugrott neki és amikor hozta a kávét, akkor közölte,hogy mennyibe is kerül... És állítólag elég szar volt...
Hát igen ez az ottalvás, nehéz kérdés. Értem én amit írsz, hogy jó a babának ott velünk, de én abban az első pár napban nem így éltem meg, hanem pihenésre vágytam. Lehet hogy ez egy picit önzőség, de nekem ez kellett akkor és így jól jött amikor volt egy szabad estém.
Gabi,
Igen a szülés nekem is úgy maradt meg hogy az a 3/4 óra volt nagyon nehéz, azért a többi része nem volt olyan vészes...
És annyi volt még szerintem a gond, hogy mivel egész éjjel nem aludtam pont erre a nehéz részre már nagyon fáradt voltam. Ha jól emlékszem volt olyan hogy két fájás közt elaludtam!
Igen inni lehetett szénsavmentes ásványvizet, meg ettem a szőlőcukrot, hogy legyen energiám, de annyira nem éreztem sajnos a hatását, bár lehet hogy nélküle még kevesebb lett volna.
Igen felszívódó varratokkal csinálta. Viccelődtünk is, hogy vannak akik azt mondják, hgy a varrás rosszabb mint maga a szülés. Mondtam, hogy én meg majd azt híresztelem, hogy nekem a varratszedés volt a legrosszabb!
Zsuzsinak a második látogatáskor, pénteken adtam oda a pénzt egy doboz csoki keretében összecsomagolva. A dokinak még nem adtuk oda, majd a 6 hetes kontrolon. Ugyanis róla nem tudtam hogy mikor jön be meglátogatni, így az övét nem tudtam behozatni a férjemmel és a pénzeket meg nem igazán akartam ott tartani a kórházban... Összegek: Zsuzsi: 30 000, Kisfalvi: 50 000
Szobatársak: vegyes, voltak jó fejek és segítőkészek. De volt egy csaj, az valami borzasztó volt. Mindene szenvedett, állandóan minden baja volt, folyamatosan sírt. Pl. előadta, hogy neki szörnyű volt a szülése, 3 óra!!! Na akkor kb. meg tudtam volna folytani...
De róla Zsuzsa is mesélt, mert pont nála szült, állítólag szörnyű volt, hisztizett, rúgott, úgy hasba rugta Zsuzsát, hogy alig kapott levegőt. Na szóval őt az első napokban elég nehezen viseltem, de aztán "megszoktam". Utolsó nap lecserélődött a szoba, akik akkor jöttek nagyon jó fejek voltak, sokat dumáltunk.
Még egy dolog: ha reggel a takarítónő jön és kávéval kínál, akkor csak abban az esetben kérjetek, ha van rá 200 Ft-otok. Ugyanis a szobatársam beugrott neki és amikor hozta a kávét, akkor közölte,hogy mennyibe is kerül... És állítólag elég szar volt...
2008.03.16 21:19
Sziasztok!
Mik vannak, 2 napig nem nézek erre és mennyi minden történik.......
Rita, hálás vagyok a beszámolóért. Megerősítettél azokban a dolgokban amit vártam (dokink hozzáállása) és amitől féltem(kórház).
Most már legalább tiszta a kép!!! Tudom, hogy mire kell készülni.
Azon csodálkoztam, miközben olvastam a történetedet, hogy amikor 10 perces rendszeres fájásaid voltak, akkor Te még "nyugodtan" voltál otthon és az 5 perces fájások után is csak 1 órával kezdtél el szedelőcködni
Bár, igazad volt, mert még órák voltak hátra
Én szerintem ezerrel rohantam volna be a kórházba, aztán jól hazaküldtek volna .
A magzatvíz mikor folyt el? Engem ez érdekelne, hátha innen fogom tudni, hogy megindult a szülés?
Megmondom őszintén, nagyon agyalunk az 1ágyas kórtermen (ezt főként a párom szorgalmazza). Erről nincs valami infód? Amit írtál (nem alvás, ilyen-olyan szobatársak) csak tovább erősíti a különszoba gondolatát! De nem szeretnék még jobban kimaradni, az amúgy is hiányos ellátásból !
Első babás kismamaként át tudom érezni Rita alvás utáni vágyát, és meg tudom érteni a Panni babás hozzáállását. Nagyon kiváncsi vagyok, én hogyan fogom át/túl élni ezeket az első napokat.....
Hát, igen! Gabi, most már lasan jön a finis
Kezdem érezni a pocakomon is. Egyre sűrübben fáj a derekam és egyre rövidebb munka után
Panni, Gabi ti hogy vagytok ezzel?
Panni, mákod van a bőröddel!! És fantasztikus a pocakod
Andi
Mik vannak, 2 napig nem nézek erre és mennyi minden történik.......
Rita, hálás vagyok a beszámolóért. Megerősítettél azokban a dolgokban amit vártam (dokink hozzáállása) és amitől féltem(kórház).
Most már legalább tiszta a kép!!! Tudom, hogy mire kell készülni.
Azon csodálkoztam, miközben olvastam a történetedet, hogy amikor 10 perces rendszeres fájásaid voltak, akkor Te még "nyugodtan" voltál otthon és az 5 perces fájások után is csak 1 órával kezdtél el szedelőcködni
Bár, igazad volt, mert még órák voltak hátra
Én szerintem ezerrel rohantam volna be a kórházba, aztán jól hazaküldtek volna
.
A magzatvíz mikor folyt el? Engem ez érdekelne, hátha innen fogom tudni, hogy megindult a szülés?
Megmondom őszintén, nagyon agyalunk az 1ágyas kórtermen (ezt főként a párom szorgalmazza). Erről nincs valami infód? Amit írtál (nem alvás, ilyen-olyan szobatársak) csak tovább erősíti a különszoba gondolatát! De nem szeretnék még jobban kimaradni, az amúgy is hiányos ellátásból
!
Első babás kismamaként át tudom érezni Rita alvás utáni vágyát, és meg tudom érteni a Panni babás hozzáállását. Nagyon kiváncsi vagyok, én hogyan fogom át/túl élni ezeket az első napokat.....
Hát, igen! Gabi, most már lasan jön a finis
Kezdem érezni a pocakomon is. Egyre sűrübben fáj a derekam és egyre rövidebb munka után
Panni, Gabi ti hogy vagytok ezzel?
Panni, mákod van a bőröddel!! És fantasztikus a pocakod
Andi
2008.03.17 08:35
Andi! Nekem már napok óta folyamatosan fáj a hátam és a derekam, éjszaka is, mert leginkább hason és háton esne jól aludni, ahogy ugye most nem tudok... Szóval, asszem a köv. 10 hét már így fog telni.
Arról nem is beszélve, hogy ha takarítok, pörgök napközben, akkor utána rettenet, alig bírok ülni is...
Márpedig most még előttem áll egy óriási nagytakarítás, mert fürdőszobafelújítunk (végre!!!! már egy éve megvettük az anyagot hozzá épp ideje!)... szóval nem lesz egyszerű, de majd szép lassan.
Teszek fel egy 30 hetes pocifotót:
Szóval, asszem a köv. 10 hét már így fog telni.
Arról nem is beszélve, hogy ha takarítok, pörgök napközben, akkor utána rettenet, alig bírok ülni is...
Márpedig most még előttem áll egy óriási nagytakarítás, mert fürdőszobafelújítunk (végre!!!! már egy éve megvettük az anyagot hozzá
épp ideje!)... szóval nem lesz egyszerű, de majd szép lassan.
Teszek fel egy 30 hetes pocifotót:
2008.03.17 10:00
Hali
Andi!
Derekam dehogynem fáj..fáj ezerrel...Nekem is van hogy ha sokat pörgök és leüleömutána lig bírok felállni...vagyis csak úgy mint egy 100 éves nénike Ilyenkor meg tudom érteni a reumás időseket,szar lehet nekik
Az alvás( vagyis inkább a nem alvás)is nagyon gáz...én is hason szerettem aludni és csak forgolódok egész éjjel...itt nyom-ott szúr...áááááááá...tényleg néha emelődaru kéne hogy megforduljak
Azért ezek ellenére meg bennem van a tevékenységi láz...tegnap majd egész nap kinnt kertészkedtem...mondanom se kell a családom hülyének nézett Négykézláb ültettem a kiskertemben Füvet szellőztettem meg ilyenek...ja és még festettem is a kiskertem kerítését...
bőröm:minden nap szigorúan kenem erre a célra gyártott DM-es olajjal,talán ez is segített hogy nem lettek egyik terhességemnél se csíkjaim...bár az is igaz ,hogy alkati kérdés is biztosan(meg lehet hogy öröklött is-anyunak se volt egyszer sem)
Gabcika!
Anno Krizsikénél pont 30 hetes voltam én is amikor költöztünk az új házunkban...hát volt mit takarítani meg pakolni.....úgyhogy nem irígyellek most a fürdőújjítás miatt...de erősek a kismamik,mindent kibírnak Azért vigyázz magadra és a babóra
Szép a pocid!!!Neked sincs csík,szetm nem is lesz!!!
Andi te nem rakst fel képet??
Egyágyas szoba:10.000ft/nap--asszem minden megkezdett napot fizetni kell.Sztem az annyiban jó hogy a párod is bennt tud lenni veletk még éjjel is(vagy akár anyukád..stb)és tud neked segíteni bármiben.Ott lehet végig a baba és még pihenni is tudsz mivel van segítségHa anyagilag megtehetném én tutira ezt választanám,de sajna most annyira ez nem megy...vagyis ha nagyon akarnám menne de inkább a gyrekeimre szánom a lóvét
De az is lehet, hogy az első babánál jó az 5 ágyas is mert a többi tapasztalt anyuka sokat segíthet tanácsokkal stb...
Valahogy úgy érzem neked jobban bejönne az egy ágyas és ha van rá mód és segítséged arra a napokra akkor válaszd is azt!!
Panni
Andi!
Derekam
dehogynem fáj..fáj ezerrel...Nekem is van hogy ha sokat pörgök és leüleömutána lig bírok felállni...vagyis csak úgy mint egy 100 éves nénike Ilyenkor meg tudom érteni a reumás időseket,szar lehet nekik
Az alvás( vagyis inkább a nem alvás)is nagyon gáz...én is hason szerettem aludni és csak forgolódok egész éjjel...itt nyom-ott szúr...áááááááá...tényleg néha emelődaru kéne hogy megforduljak
Azért ezek ellenére meg bennem van a tevékenységi láz...tegnap majd egész nap kinnt kertészkedtem...mondanom se kell a családom hülyének nézett
Négykézláb ültettem a kiskertemben Füvet szellőztettem meg ilyenek...ja és még festettem is a kiskertem kerítését...
bőröm:minden nap szigorúan kenem erre a célra gyártott DM-es olajjal,talán ez is segített hogy nem lettek egyik terhességemnél se csíkjaim...bár az is igaz ,hogy alkati kérdés is biztosan(meg lehet hogy öröklött is-anyunak se volt egyszer sem)
Gabcika!
Anno Krizsikénél pont 30 hetes voltam én is amikor költöztünk az új házunkban...hát volt mit takarítani meg pakolni.....úgyhogy nem irígyellek most a fürdőújjítás miatt...de erősek a kismamik,mindent kibírnak
Azért vigyázz magadra és a babóra
Szép a pocid!!!Neked sincs csík,szetm nem is lesz!!!
Andi te nem rakst fel képet??
Egyágyas szoba:10.000ft/nap--asszem minden megkezdett napot fizetni kell.Sztem az annyiban jó hogy a párod is bennt tud lenni veletk még éjjel is(vagy akár anyukád..stb)és tud neked segíteni bármiben.Ott lehet végig a baba és még pihenni is tudsz mivel van segítség
Ha anyagilag megtehetném én tutira ezt választanám,de sajna most annyira ez nem megy...vagyis ha nagyon akarnám menne de inkább a gyrekeimre szánom a lóvét
De az is lehet, hogy az első babánál jó az 5 ágyas is mert a többi tapasztalt anyuka sokat segíthet tanácsokkal stb...
Valahogy úgy érzem neked jobban bejönne az egy ágyas és ha van rá mód és segítséged arra a napokra akkor válaszd is azt!!
Panni
2008.03.17 12:33
Sziasztok!
Kicsit megnyugtattatok, hogy nem csak nekem fáj, szúr, nyom, sajogat.
Az éjszaka meg külön tortúra, mert én is hasonalvó vagyok, most meg jobb oldal zsibbadásig, majd fordulás a halom kispárnával, ami ide-oda kell, aztán alvás bal oldalon zsibbadásig. Közbe persze egy kis üdítő séta a WC-re 1szer, 2szer éjszaka. Szóval mókásan telnek az éjszakák. Kár, hogy nem tudok rajta nevetni!!!
A különszobával kapcslatban pont azok az érveim és ellenérveim amit Panni leírtál Még van idő hogy eldöntsem !
Igyekszem csinálni 1-2 képet a pocakról. Szerintem estére felteszem.
Andi
Kicsit megnyugtattatok, hogy nem csak nekem fáj, szúr, nyom, sajogat.
Az éjszaka meg külön tortúra, mert én is hasonalvó vagyok, most meg jobb oldal zsibbadásig, majd fordulás a halom kispárnával, ami ide-oda kell, aztán alvás bal oldalon zsibbadásig. Közbe persze egy kis üdítő séta a WC-re 1szer, 2szer éjszaka. Szóval mókásan telnek az éjszakák. Kár, hogy nem tudok rajta nevetni!!!
A különszobával kapcslatban pont azok az érveim és ellenérveim amit Panni leírtál
Még van idő hogy eldöntsem !
Igyekszem csinálni 1-2 képet a pocakról. Szerintem estére felteszem.
Andi
2008.03.18 07:53
Hát kicsit türelmetlen vagyok...de nem nagyon tudok mit csinálni
Az az igazság hogy anno 9 hónapja hőmérőzéssel lettem terhes és a 18.napon volt a peteérésem,szal lehet hogy még 4 napot ráhúzok ez alapján...
Tul.képp feszűltség nincs,apa türelmes csak már várjuk hogy itt legyen Olika közöttünk
Ha napközben hívom valamiért telefonon, mindig azt hiszi menni kell
Amúgy meg izgalmasak ezek a napok,mert sose tudja az ember hogy épp nem azon a napon fog-e szülni,nem?!
Panni
Az az igazság hogy anno 9 hónapja hőmérőzéssel lettem terhes és a 18.napon volt a peteérésem,szal lehet hogy még 4 napot ráhúzok ez alapján...
Tul.képp feszűltség nincs,apa türelmes
csak már várjuk hogy itt legyen Olika közöttünk
Ha napközben hívom valamiért telefonon, mindig azt hiszi menni kell
Amúgy meg izgalmasak ezek a napok,mert sose tudja az ember hogy épp nem azon a napon fog-e szülni,nem?!
Panni
2008.03.18 10:27
Szia Andi!
Az az igazság, hogy a doki is meg a szülésznő is annyiszor elmondta hogy csak akkor induljunk el, ha már 1 órán keresztül 5 perces fájások vannak, hogy nem mertem előbb elindulni. Meg mivel éjszaka volt, kicsit kellemetlennek éreztem volna felhívni Zsuzsát mondjuk hajnali 3-kor, hogy 10 perces fájásaim vannak... Na meg a férjem is olyan békésen aludt... Jól elvoltam magam az éjszaka csendjében a fájásokkal. Meg pl. anyu is mondta hogy a 4. gyerek szülésénél is neki éjszaka kezdődtek a fájások és du. 2 körül lett meg az öcsém, szóval gondoltam hogy nem kell nagyon rohannom...
Magzatvíz: nem is emlékszem már pontosan, de valamikor nagyon a vége fele folyt el, nem sokkal a kitolás előtt.
Ne izgulj, én is nagyon féltem, hogy feleslegesen fogunk berohanni, stb. de amikor beindult a dolog biztosan tudtam hogy ez az. Tudom mindenki ezt mondja és én sem hittem el előtte, de most már tudom.
Rita
Az az igazság, hogy a doki is meg a szülésznő is annyiszor elmondta hogy csak akkor induljunk el, ha már 1 órán keresztül 5 perces fájások vannak, hogy nem mertem előbb elindulni. Meg mivel éjszaka volt, kicsit kellemetlennek éreztem volna felhívni Zsuzsát mondjuk hajnali 3-kor, hogy 10 perces fájásaim vannak... Na meg a férjem is olyan békésen aludt... Jól elvoltam magam az éjszaka csendjében a fájásokkal. Meg pl. anyu is mondta hogy a 4. gyerek szülésénél is neki éjszaka kezdődtek a fájások és du. 2 körül lett meg az öcsém, szóval gondoltam hogy nem kell nagyon rohannom...
Magzatvíz: nem is emlékszem már pontosan, de valamikor nagyon a vége fele folyt el, nem sokkal a kitolás előtt.
Ne izgulj, én is nagyon féltem, hogy feleslegesen fogunk berohanni, stb. de amikor beindult a dolog biztosan tudtam hogy ez az. Tudom mindenki ezt mondja és én sem hittem el előtte, de most már tudom.
Rita
2008.03.18 10:30
Sajnos az 1 ágyas szobákról nem tudok semmit... Az biztos jó ha apa bejöhet, mert nekem nagyon hiányzott, de pl. amikor Marci egész nap a kék fény kezelés alatt volt, akko jó volt hogy a szobába volt társaság és nem unatkoztam. Persze remélem hogy ti nem keveredtek ilyen helyzetbe, de azért voltak segítőkész és jófej szobatársak akikkel tök jól lehetett beszélgetni.
Nehéz kérdés, nem is tudom a helyedben hogy döntenék...
Az biztos jó ha apa bejöhet, mert nekem nagyon hiányzott, de pl. amikor Marci egész nap a kék fény kezelés alatt volt, akko jó volt hogy a szobába volt társaság és nem unatkoztam. Persze remélem hogy ti nem keveredtek ilyen helyzetbe, de azért voltak segítőkész és jófej szobatársak akikkel tök jól lehetett beszélgetni.
Nehéz kérdés, nem is tudom a helyedben hogy döntenék...
2008.03.18 10:35
Hú ezek az utolsó hetek meg napok már olyan izgalmasak. Az én férjem is ilyenkor ha hívtam már mindig azt hitte hogy szülünk... Egy idő után már inkább csak sms-t írtam neki.
olyan jó hamarosan tiszta babaeső lesz, már alíg várom hogy lássam a Ti gyerkőceiteket is.
Egyébként mi egész szépen alakulunk, a szopizás tök jól beindult. Bár szerintem néha fáj egy picit Marci pocija és emiatt sokat sír... Éjszaka általában 2-szer kell etetni, de utána hamar visszaalszik így nem olyan vészes. Sétálni minden nap megyünk, ami nagyon szuper, akkor mindig hatalmasakat alszik.
Egy idő után már inkább csak sms-t írtam neki.
olyan jó hamarosan tiszta babaeső lesz, már alíg várom hogy lássam a Ti gyerkőceiteket is.
Egyébként mi egész szépen alakulunk, a szopizás tök jól beindult. Bár szerintem néha fáj egy picit Marci pocija és emiatt sokat sír... Éjszaka általában 2-szer kell etetni, de utána hamar visszaalszik így nem olyan vészes. Sétálni minden nap megyünk, ami nagyon szuper, akkor mindig hatalmasakat alszik.
