Sziasztok!
Irigykedem a sok jó hétvégi programra.
Mi itthon voltunk és a házat-kertet glancoltuk- lassan el kéne kezdeni hirdetni, ilyenkor van a szezonja. Tényleg, ha vmi ismerősötök véletlenül épp ilyen házat keres, reklámozzátok nyugodtan.
Nagyon jók a fényképek is- mint mindig- én is várom már, hogy valami szép helyen fényképezhessek végre.
Cat
Áll még a vasárnap? Gáz, ha még picit taknyosak lesznek addigra?
Ancsa
Hajrá, megy ez neked! Képet nem raksz fel magadról? Mi anno mindig mutogattuk mekkora a hasunk.
Kata
Ilyen vetkőzős korszakunk nekünk is volt- én is találtam egszer ilyen jó kis meglepit az ágyban- de akkor Dá már bőgött, hogy jaj kaka!
Még jó, hogy nem lépett bele és kente szét. Uncsitesójuk egyszer szétkente a falon és valszeg még meg is kóstolta.
Detti
Nekünk ősszel volt egy rémes időszakuk, amikor még a kiságyból másztak át a másikhoz. L alakban voltak az ágyak és egyszerűen átbukfenceztek egyikből a másikba. Volt 1 hónap, amikor csak úgy volt alvás, ha a szoba 2 végébe széthúztam az ágyakat. Most nagyjából ott maradnak a helyükön- de nem akarom elkiabálni, mert eddig olyankor minden elromlott. Most csak ébredés után mennek át egymáshoz és együtt olvasgatnak. Rendszeresen arra ébredek reggel f 8-kor, hogy: Ez miiiii Niki?!!!
Vikóka
Hát, ez tényleg jellemző, hogy mindig ilyenkor lesztek betegek. Emlékszem tavaly is a Kolpingra.
Most hogy álltok- rosszabb v jobb tegnap óta? Így is elmentek? Mi is voltunk betegen utazni, az orrszívást érdekesen tudtuk néha megoldani- kicsit se néztek hülyének a horvát autópályán, mikor megjelentünk egy porszívóval.... De az nem jó, ha lázasok is... Jobbulást!!!
Szívesen elmegyünk hozzátok, köszi. Asszem pont váltani fogjuk egymást, mikre hazajöttök, mi megyünk Egyiptomba. Szóval kb Húsvét után tudunk talizni.
Ágy: mi elég fokozatosan csináltuk- először csak kivettünk rácsot, de Dávid még éjjelre azt is sokáig visszakérte. Aztná most meg mindig megnézegettük az uncsitesó nagylányos ágyát és meséltem, hogy majd ők is kapnak ilyet. Megnézték a neten is, hogy milyet fognak kapni. Szóval volt egy kis kedvcsinálás előtte. Na, aztán meg együtt rakták össze Apával és innen már nyert ügy volt.
De elég gyorsan döntöttük el a cserét, így kb másfél-2 hét volt, amíg mondogattam nekik. Mondjuk őket eléggé lehet motiválni a nagyos témákkal, bugyi, ovi, stb... szeretik ha újat tapasztalnak. Nem tudom, a tieid mennyire érzékenyek a változásra.
Képzeljétek, Dávid megtanulta kifújni az orrát. De olyan jól, hogy akkor is fúj belőle, ha az orrszívó már nem hoz belőle semmit. Szóval nála le is szoktunk róla.
Niki meg tud számolni: 5-ig megszámolja a tárgyakat- pl tegnap Robi esett majdnem hanyatt, amikor lazán megszámolta az inggombjait.
A kisasszony jól leizzasztott minket a héten. Most, hogy a múltkor írtam, hogy nálunk szerencsére nincs székrekedésük sose, Niki 5 napig nem kakilt. Már adtam neki mindent és semmi. Ettem a kefét rendesen, hogy mi az eget csináljak vele. És nem visszatartotta, szegény mindig próbálkozott, csak nem jött semmi. Végül kutyultam neki uzsira egy jó kis rostos trutyit. Alma héjastul megturmixolva, aszaltszilvával, mazsolával és narancsot vágtam még bele apróra. Ja, és raktam még bele csomó búzakorpát. Na, ez segített.