Lányok!
Én is kivagyok!
Én nem tudom mi lesz így velem/velünk?!
Életemben ennyire az éjszakáktól csak tizenévesen irtóztam. Akkor attól féltem, hogy meghalok és reggelre már nem leszek.
Most vergődök az ágyban. Nem tudok elaludni, ha esetleg elalszom csak 1 órát sikerül aludni. Felébredek.
Álmos vagyok, de ez a pszihés túlstimoltság nem engedi, hogy lelazuljak.
Megpróbáltam a Valerianat. Úgy érzem nekem semmit sem hat!
A párom közben durmol. És sajnál, hogy én hogy vergődök.
Állandóan légszomjjal küzködök. Legszívesebben a szabadban aludnék. Hogy legyen elég levegő.
Én aki annyira imádom az ágyat, nem bírok a közelébe sem menni!
A múlt éjszaka is ez volt, nem tudom most mi lesz!
Az orrom javult, de nem tökéletes! Ez is zavar pszihésen. Állandóan attól rettegek, hogy mikor dugul megint és nem fogok levegőt venni!
Az idő tutti bekavar. De ez így nagyon nem jó.
Holnap megyek dokihoz, hát töviről hegyire elmesélem neki ezt a már több mint egy hetes hányattatást!
Hátha tud valamit mondani, vagy javasolni!
Mostmár kezdem elfogadni, hogy valószínüleg a terhesség végével függ össze.
Lehet a gyerek már nyomja a rekeszt és kevesebb a "levegő", nagyobb az oxigén igény és erre még rájön az orrdugulás.
Ez megspékelve hormonális pszihés állapottal és kész is vagyok!
Olyannyira sírhatnékom van, hogy azt elmondani nem lehet!
De nem tudok.
Már nem tudom mit kezdjek magammal.
Azon gondolkodom, hogy megvetem az ágyat a nagyszobába, nyitott erkélyajtóval és megpróbálok itt aludni. Legyen valamennyi fény és zaj!
Kell legyen valami a levegőben. Csakegy Lillája, Zsuzsi. Szóval valamit érzünk.
(én eddig nem voltam ilyen, a terhességi hormon tesznek ennyire érzékennyé
)
Ne haragudjatok, hogy ezt így rátok zúdítom. Komolyan már azt sem hiszem el, hogy a szüléssel véget ér. Mert mi van akkor ha semmi köze a terhességhez?
Nem gondoltam, hogy ide jutok.
Hogy ennyire negatív leszek ennek a csodálatos áldott állapotomnak a végére!
Már szinte szégyellem magam, hiszen nagyon ronda dolog ezt az egész állapotot erre a pici életre fogni!
Na mostmár tényleg mindjárt bőgök!