Susy: nagyon nagy gratula Kristófhoz! Igazán formás kissrác!
A császárt ne bánd, ennek most így kellett lennie - mindkettőtök érdekében... biztos nem véletlen, hogy nem tágultál! Én pl. tágultam az oxytocintól, mint a kisangyal, aztán mégsem tudtam megszülni simán!!!
Pilla: szegény Laja, tényleg megszenved a dudorokkal! 15 hós oltást megkapta már?
Nircee: igen, tudom tanúsítani, hogy Marci nagyon barátságos, és egyáltalán nem féltékeny!
Mondjuk biztos az is közrejátszik, hogy bennünket már ismer... Lolo mostanában idegenekkel nagyon szégyenlős, de pl. zeneházban látom, hogy ott már nem kell várni, hogy feloldódjon, mert ismerős emberek/helyzetek vannak.
Kaják: én is a bébiételek szerint etettem Lolot, egyrészt ugye kapott üvegeset, másrészt azt, amit már evett bébiételben, azt kapta házikoszt formájában is.
Így aztán 5 hós kortól eszik húst, 6 hónapos kortól gluténeset, 7,5 hónapos kortól tejterméket. Semmi gondunk nem volt. Egyébként itt azért nagyban számít szerintem a család étkezési szokása is, főleg 1 éves kortól, amikor már mindent eszik - nálunk pl. elég sokszor van vörös hús, úgyhogy azt is kap. (Amúgy valahol azt olvastam, hogy arra is nagyon szüksége van a babáknak, nem csak a baromfira).
Abban biztos vagyok, hogy ketteskénél még ennyire sem leszek tudatos, azt eszi, amit kap!
Képzeljétek, az utóbbi időben nagyon megszenvedtünk az éjszakákkal, Lolo felébredt az éjszaka közepén, és nem lehetett visszaaltatni, csak úgy, hogy magam mellé vettem - akkor meg én nem aludtam, mert forgolódott, rám mászott, rugdosott, letolt az ágyról... Most második éjszaka kipróbáltuk, hogy a férjemmel együtt átköltöztünk a másik szobába, Lolo egyedül alszik. Az első éjszaka nekem nagyon rossz volt, folyamatosan figyeltem a bébiőrt, és vártam, hogy mikor kell átmennem... Másodjára már jobb volt. Végül is annyit elértünk ezzel, hogy nem kell kivennem a kiságyból, hanem - ha némi harcok árán is - sikerül a saját ágyában visszaaltatni! Olyan szempontból jobb, hogy nem kell attól tartanom, hogy Apát felébreszti. Aztán a következő ébredésnél (kora reggel) odaveszem magam mellé, hogy azért az összebújás meglegyen... Hát, kíváncsi leszek, meddig tudjuk ezt így játszani, mert az utóbbi napokban már nagyon ki voltam készülve a pocsék éjszakáktól... Most először aludtam ki magam valamennyire, annak ellenére is, hogy 20 percig altattam vissza (meg kellett várnom, amíg mélyen elalszik, hogy otthagyhassam).