Sziasztok!
Megjöttem.
Hát, mégegy ilyen bunkó faragatlan védőnőt, mint akihez ma volt szerencsém, még nem láttam!
Kifogtam a dokimnál egy sztk tanácsadást, és a nőci, aki a kismamikkal volt....
Hát nem tűrné a nyomdafestéket, amit tudnék írni róla!
Én voltam a második, gondoltam hamar végzek, nem telefonálgatok neki, hogy itt vagyok.
Igen ám, csak védőnéni elkezte a súlyméréseket a saját kismiival.
közben figyelmeztettek, hogy mostantól a kismamáknak is kötelező a TAJ-szám ellenőrzés, úgyhogy odamentem.
Mire visszaértem, ülőhely 0.
De én nem tudok állni!
Olyankor jönnek elő azok a kellemetlen érzések, hogy szúr hüvelytájékon, meg feszül a hasam, meg a derekam is fáj.
Kiszólt, név szerint hívogatta be őket.
Szóltam neki, hogy itt állok az ajtóban több, mint egy órája, kérem, hogy had menjek be, erre azt felelte, hogy sajnálja, de ők egy hónapban csak egyszer jöhetnek.
Csak annyit mondtam neki rá, hogy szeretnék én is egy hónapban egyszer jönni.
Meghallotta a doki, és jól leteremtette.
mondta neki, hogy ennek a kismamának feküdnie kellene, és nem itt szobrozni órákat!
Na, mindegy, itthon vagyok.
Megnézte a méhszájat, szerencsére nem nyílt tovább.
Egyelőre.
azt mondta, ha nem akarok hónapokig kórházban lenni, akkor pihenjek.
Kaptam a folyásra is gyógyszert, vmilyen kúpot.
Még nem váltottam ki, mert ott már nem lett volna erőm sorban állni.
Most még, ha tetszik, ha nem el kell mennem a könyvelőhöz, aztán szerintem mára ennyi.
PIHI PIHI ebben a sorrendben.