Kiemelt témák

Sziasztok,
ötleteket várok. Négy és fél éves lányom mellett gyakran előfordul, hogy nem tudok egy másik felnőttel két szót váltani, mert neki is sürgős mondandója van. Megkérem, hogy hadd mondjak valamit az apukájának/nagymamának/szomszédnak, és utána rá figyelek, amire általában hiszti a válasz. Gondolkodtam azon, hogy talán nem kap elég figyelmet egyébként, de szerintem ez nem áll, sokat beszélgetünk, szóval van alkalma elmondani mindent, amit akar. Ugyanakkor vannak dolgok, amiket meg kell tárgyalnom másokkal, és azt gondolom, hogy ezt neki tiszteletben kell tartania.
Vélemények?

Sziasztok!

Néhány dologhoz szeretnék hozzászólni, bár csak nagyvonalakban olvastam bele a topicba (Előrebocsátom, hogy semmiféle nevelési elvnek nem vagyok híve, mindent ösztönösen csinálok és nagyon nem szeretek se az egyik se a másik irányba túlzottan elmenni... nem akarom kifejteni, remélem, érthető). Hozzászólásaim kizárólag a 3 gyerekesek tapasztalaról szólnak

Gyerekeim: 10 éves nagyfiú, 3 éves kis-nagylány, és 14 hós kisfiú...

Hanna 22 hónapos volt, amikor Levi megszületett, de nekem eszemben sem volt, hogy önállóságra neveljem. Sőt, nálunk az segített abban, hogy elfogadja a kicsit, hogy őt is babaként kezeltük. aaaaaaannyira boldog volt, mikor őt is úgy pelenkáztuk, mondtuk egymás között, nézzétek, ez a kisbaba hogy nevet... Sőt, én úgy érzem, tul.képp ez segített, hogy ma már rendkívül önálló, bosszantóan, ha nem sikerül neki valami, akkor is üvölt, hogy ne segítsek... Dehát ez már egy másik történet...

A másik etetés kérdés: Sz.Kata, kanalat próbáltál adni a kisfiadnak? Nálunk Levi teljesen önállóan kanalaz (a konyha állapotáról majd máskor mesélek, bár erre is van félig-meddig megoldás: a zsebes nylon előkét beszorítom az etetőszék és az asztal közé, asztal alatt pedig tapétázok lidl-is újsággal, persze naná, hogy kicselezi ) de nekem eszembe sem jutott volna, hogy 1 éves gyereknek kanalat adjak, a férjem a kezébe nyomta, úgy, hogy egészen a tövénél fogta meg, és vígan kanalaz, sőt, ha nem játszik közben, egyáltalán nem hagyja, hogy etessem.

Most ezek jutottak eszembe, de már hulla vagyok nincs türelmem visszaolvasni... Majd máskor is benézek, sziasztok Ildi

Katica,
na ez engem is érdekel, a majdnem 4 éves fiam hasonlóan adja elő magát.... talán mellőzöttnek magát, ha mással beszélgetek? Ennyire kell neki a kizárólagos figyelem? Ha igen, az gáz, mert kizárólagosságot nem tudok nyújtani, de nem is akarok.

o

Ja, Dini gyerekkel kapcsolatban mág egy izé: mostanában unatkozik. Vagyis ha valami nem pont úgy és nem pont akkor történik, mint azt elképzeli, akkor elkezd nyafogni, hogy uuuunatkozoooom. teszi ezt pl öltözködés közben, vagy evés közben... vagy bármikor. Voltak már ilyen kampányai régebben is, pl két éves kora körül félt. Vagyis folyton ezt mondta, ha nem csak és kizárólag rá figyeltem.

most olvasom a CC-et magyarul, és igy sokkal jobban értem, mit angolul. Dini életéből, mint minden rendes itteni csecsemőéből hiányzott a teljes értékű karonülős korszak, még azzal együtt is, hogy ő sokkal többen kapott, mint szokás kishazánkban. Ez lenne az oka a figyelem ilyen erőteljse követelésének?
Ugyancsak CC: Villő lányom éjszakai szokásai új megvilágitást kaptak. Gyakran ébred, cicin lóg, és ha nem vagyok mellette, halálra rémül. Ő olyan kórházban született, ahol éjjelre levitték a babákat... hogy miért ott, az egy másik történet.....


o

Orsko: 4 éveshez semmi ötletem...de másfél év múlva lesz, hehe!

Nóriról mostanában egy rossz szót sem tudok szólni, a nyafikon rengeteget segített, hogy megvettem neki hirtelen indíttatásból az Anna és Peti sorozat egyik darabját és agyonmeséltük. ÉS -CIKI, CIKI- minden észérvemmel ellentétben megengedtem neki, hogy vízipók-csodapókot nézzen. Azóta mintha új inspirációt kapott volna, meséli, játssza, rajzolja a látottakat. Talán nem nyírtam ki a kis agyát vele...

Hol vetted a CC-t magyarul? Nálunk is beszerzésre vár.

Orsko: Nóri is ilyen helyen született (azóta bababarát lett, mondjuk), de jól alszik és nagyon önálló gyerek, jól elvan nélkülem is. (mondjuk én nem hiszek ezekben a korai "sokkoló" dolgokban. Ő sem volt annyira karonülő, mint a CC-ben írva vagyon...viszont Sári tényleg olyan igazi CC gyerek, kíváncsi leszek, milyen hatással lesz ez a személyiségére.

Van egy dolog, amit egy ideje akarok kerdezni. Most jol megteszem!

Vince fiam (2 eves) "neha" (naponta) gyepalja a kedvenc alvos macijat, harapja, dobalja, uti, tapossa... (es kozben rohog altalaban, lathatoan elvezi ).
Nem nagyon tudok ezzel mit kezdeni, mert ugy erzem, hogy igy levezeti a sok ingert, ami eri. Amugy azt gondolom, hogy nem egy durva gyerek, normalis porgos keteves kisfiu. Altalaban azt mondjuk neki, hogy ez faj szegeny macinak, nem kellene ot bantani. Es ugy vegzodik a legtobbszor, hogy olelgeti a macit egy kis "csicsiababajaval"
Mas gyerekeket, allatokat, felnotteket nem szokott nem szokott megbantani.

Velemenyek?

Livi,
Eszter(cica) hozta jóval a bolti ár alatt.
Nekem nagyon meggyőző a CC gondolatmenete, és teljesen egyet tudok érteni a korai hatások jelentőségével. Amúgy Villő is önálló, sokkal önállóbb nappal, mint Dini volt ennyi idősen, de csak nappal. Az éjszaka más. Akkor csak én kellek, és elég sűrűn kellek. Az apja sem tudja megnyugtatni, pedig nappal simán elalszik vele.

Mesefilm: én pedig abban nem hiszek, hogy totálisan tiltani kellene ezeket. Megválogatva és együtt szerintem rendben van. Az nem okés, ha villanypásztor a tv.

o

Orsko,
nálunk éjjel mindhárom gyereknek csak én voltam jó, és többször is kellettem/kellek, pedig az első nem bababarát, a második bababarát kórházban, a harmadik pedig otthon született. A sógornőmnek mindkét babája császáros volt, az elsőt az első két napon nappal három óránként látta, éjjel minden éjszaka elvitték, a második 8 óra elteltével végig vele volt, és mindkettő átalussza az éjszakát pár hetes korától kezdve...
Zsizsa

Sziasztok!
Lehet, hogy nem ide kellene írnom, de már vagy 100 topicot átolvastam, és talán Ti tudtok segíteni.
Kétségbe vagyok esve
Kisfiam majdnem 2,5 éves. Aranyos, okos, beszédes stb.
Mostanában hisztis, és én igyekszem türelmes lenni, de sokszor nem megy. Ha nem úgy alakulnak AZONNAL a dolgok, ahogy ő akarja, megüt engem is, az apját is (másokat nem). Próbáltam beszélni vele, de szembe röhögött. Ha lefogom a kezét, eleinte nevet, később dühös, majd leáll. De én nem akarom erővel erővel lefogni!!! Szeretnék más megoldást találni.
Mit javasoltok?

Szia Tonic! Ez életkori sajátosság, gyakran előfordul, ez persze nem jelenti azt, hogy hagyjuk ütni-verni a csemetét. Én is megijedtem először, aztán azt a taktikát választottam, hogy ilyenkor jó szorosan megölelem, hogy érezze a szeretetet, ugyanakkor meg is állitsam a pillanatnyi indulatát. Tiltakozik, de megnyugszik.

Köszi, kipróbáljuk

Tonic,

a lányom másfél éves és van hogy néha kapok egy pofont. ezt ő viccnek szánja. én ilyenkor mindig mondom neki nem ütjük anyát hanem simogatjuk. általában beválik és megsimogat. ha nagyon szeretne tovább verekedni még azt szoktam mondani neki hogy a tenyerembe adjon pacsit (ezt így írják?). de ahogy Indi írja és is megpróbálom kizökkenteni. ha csak azt hajtogatnám neki hogy nem nem akkor biztos folytatja. de mostanában mindennel így van amit nem szabad azt csináljuk ugyhogy a NEM szót én ki sem ejtem a számon mostanában.

egy kérdés mikor tanulják meg a gyerekek hogy picit türelmesebbek legyenek. pl: eszem szeretném megenni az utolsó falatot mielőtt felállok de ő mutatni akar nagyon valamit. nincs türelem nála. én rontottam el valamit? de ez sokszor előfordul.

köszi Laura

Szia, Laura!
Azt hiszem, amíg nincs szobatisztaság (tehát késleltetés), addig nem tudhatjuk, tud-e a gyermek bármire is várni.
Mi történik, ha nem ugrasz azonnal? Sír, hisztizik, csalódott?
üdv:tonic

Szia Tonic,

Csak nyűszög, nem sír, hiszti ritka, de nyűszög állandóan. és ha éppen valamit csinálok hiába mondom el sokszor hogy mindjárt megyek ugye ezt ő még nem érti. nem tudja hogy mi az a mindjárt de ha azt mondom megyek ha befejeztem azt sem érti tehát tulajdonképpen nem tudom mit mondjak. azt szoktam még csinálni hogy elmegyek megnézem mit szeretne és utána visszamegyek csinálni a dolgom. ha valami kis dolgot szeretne probléma megoldva de ha mondjuk szeretné ha hintáznánk akkor az nem 1 perc. ilyenkor van probléma.

Laura

Hááááááááááát, Laura, biztos mindig egyre könnyebb lesz.
Tőlem szokták kérdezni, hogy hogyan sikerült lefogyni, milyen módszerrel... nos, ilyennel

Ha már nem írnék addig, mindenkinek békés, boldog, áldott, gyönyörű, meghitt... Karácsonyt!
márta

Orsko!

Nálunk pár hete van az, hogy Balázs is velem alszik, eddig mellettünk, de külön ágyban. Nem tartottam fairnek, hogy ő így kimarad belőlünk. Kimaradt ugyancsak a hordozás, remélem, így valamit tudok neki adni, amit eddig nem illetve amit mostanában nappal képtelenség.

Én is tanácsot jöttem kérni. Nem akarok korszaka van /4 éves lesz/, csak a hangom felemelése segít, szép szó, semmi egyéb. Tudom, hogy ez így nem jó, de nem tudom, mit lehetne csinálni. Zsombor /14 hós/ és a pocakom mellett más nem megy. Néha megrémülök, mi lesz itt a hárommal együtt, mikor most is kb. minden estére teljesen lemerülök.
Balázs is nagy figyelmet igényel, de hétközben sokszor órákat játszik egyedül. Amikor férjem is itthon van, kész, kitör rajta valami elviselhetetlen kór, izeg-mozog, szófogadatlan, kész... Nyilván nem egyedi, csak most ez így nekem nagyon gáz...

Különben lehet, hogy ovi-hiánya van, sokszor emlegeti, szerintem megérett rá, legalábbis ez az én véleményem, de óvó néni csak tavasztól várja...

Köszi, hogy meghallgattatok.

Orsi

Orsi (Osoa): Nem szeretnék beleszólni, de (óvónői) tapasztalatból azt mondom: nagyon szerencsétlen, ha egybeesik a testvér születése, és a nagyobb gyerek óvodakezdése. Épp múlt héten beszélt erről a rádióban egy pszichológus is.

Orsi,
te mikor szeretnéd az ovit kezdeni? Mielőbb? Az igaz, amit Livus irt, de hozzátenném, hogy az új gyerek érkezése a mindenkori legkisebbet viseli meg leginkább. Balázs már tudja, mi az a kistesó, neki nem lesz akkora sokk. Neki most valszleg kevés a te társaságod, jó lenne oviba mennie. Az oviba hordást hogyan fogod megoldani a kicsivel?

o

Livus,

igen, ezt tudom, ezért szeretném, ha mostanában kezdene, és akkor még pár hónapunk van szülésig. Viszont ha csak ősszel menne, akkor már 4,5 éves lesz... Nagyon igényli a hasonló korúak és idősebbek társaságát. Én is úgy gondolnám, hogy ő már tudja, milyen egy tesó megszületést "elviselni", viszont Zsombor szegény még attól is kikészül, amikor Balázs beül az ölembe. jajajaj...

Orsko,

igen, ezért mielőbb. Ovi 15-20 perc gyalog, a gáz az, hogy dombra fel. Gondolom babakocsiban a középső, kendőben a kicsi. Az is gáz lenne mondjuk, hogy a beszoktatás után szülök és nem tudunk menni egy ideig, szóval béna.
Ti mit tennétek?

És köszi! Orsi

Hátha mégsem én vagyok az utolsó földi lény, aki megtudta:

interneten újraindul az Apró-cseprő, Gáspár Sári fantasztikus műsora.

http://www.napocska.hu/apro/index.html

http://index.hu/kultur/media/apro080108/

Livus de jó, köszi a hírt! ezek szerint én vagyok az utóolsó

Sziasztok,
a segítségeteket szeretném kérni.
A kislányom most múlt 7 hónapos, már mászik, felül, feláll, így eljött az ideje, hogy lerakjam a padlóra, és ezt igényelné is. Szeretném a kontinuum elv szerint "nevelni", de sajnos én úgy nőttem föl, hogy állandóan azt hallgattam, hogy "jajj, vigyázz, elesel, óvatosan, megütöd magad....stb". Szerintem emiatt nem érzem, hogy mi az a határ, amikor még nem kell beavatkoznom. Ha közelít a fal felé, a gyomrom már összeszorul, látom magam előtt, hogy pont arra fog dőlni, és hasonlók.
Nálatok nem volt ilyen gond? Szerintetek hogyan alakíthatnám úgy, hogy ne legyek túl aggodalmas, ugyanakkor a ló túlsó oldalára se szeretnék átesni.
Köszi:
Erika

Szia, Erika! És a többieknek is üdv!

Szerintem az igazi nagy veszélyt észre fogod venni, és akkor közbelépsz. Nálunk előfordult, hogy az imbolygó gyerek elé rúgtam gyorsan egy párnát - még időben
Én is pánikba estem néha, és a levegőt is visszatartottam, hogy "Hűűűű, most mi lesz???" Semmi nem lett
Nyilvánvaló, hogy oda kell figyelni, de nem kell rettegni minden percben (mondom ezt úgy, hogy 2 éve túl vagyok rajta )

Üdv: márta

Márta,
köszi a választ, egész jól haladunk, már van, hogy 5 percig is bírom gyomorgörcs nélkül
Eddig megúsztuk egy-két fejkoppanással, és hát ugye egyre ügyesedik a gyerkőc.

Erika HA nincs közben vezeték vagy ledőlő állólámpa, akkor egy kis fejkoppanás meg se fog kottyanni
Én is hasonlóképpne nevelődtem, de valahogy mégis sikerült nem túlaggódni magam, persze mindig azonnal otteremtem és nagyon megszeretgettem a sajgó buksit

Indi, köszi a választ, úgy tűnik, menni fog a dolog, most még csak a kisszoba a "babaterep", de pár nap alatt a nagyot is átalakítjuk, addig legalább edződöm a feladathoz

Erika,
szerintem ez vérmérséklet kérdése. Mármint a tiedé. Ha aggódós vagy, nincs az az elv, ami miatt nem leszel az. Kicsit alakulhat, de a teljes változásban nem hiszek.
Amúgy mi nem tettük a lakást bababaráttá, vannak is sarkok, élek, vezetékek, felboruló állólámpák, ollók és kések elérhető helyen, és még rengeteg szörnyűség. De még egyik gyerek sem vágta le ujját és a fejük sem tört be. Koppanás persze van folyamatosan, és vérzés is előfordul, de ezek nem zavarnak senkit - szó szerint. A másfél évesem ha elesik és beveri a fejét, a legtöbbször kicsit sziszeg, megdörgöli, rámnéz egy kis vigaszt várva, és megy tovább. (Persze azért van üvöltős műsor is, nem vagyunk ufók....)

o

Orsko,
köszi a választ. Igazad van, teljes változást én se várok magamtól, a szülők által belémtáplált aggodalmaskodást viszont fel akarom oldani. Az az igazság, h én nem számítottam rá, h ilyen gyorsan bekövetkezik a felállós korszak, még olyan picike, Karácsonykor még csak feküdt meg néha forgott, most meg...
Igazából a fejét féltem, nem vagyok tisztában vele,h mekkora ütés az, ami még nem probléma. Állítólag ha saját magasságából esik, akkor nem lehet gond, de ebben nem vagyok biztos - hiszen aggódós vagyok
Egyébként megfigyeltem, h egy-egy koppanáskor rajtam méri le, h most akkor sírjon-e, de csak az első 1-2 alkalommal viselkedtem úgy, mint valami tragika Barátnőm szerint az ember lassan rájön,h a gyereke nem üvegből van...

Almababa!

Zsomborom rengetegett esett le ágyról, míg nem járt. Nagyon úgy tűnik, hogy megúsztuk, eddig semmi baja. Egyébként jártában-keltében alig esik, ha mégis, feláll és megy tovább.
Akkor van baj, ha jön az "okos" nagyszülő, hogy le fog esni, mert rosszul egyensúlyoz, jaj, le fog esni, és tényleg akkorát esett, hogy nem igaz. És akkor sírt is. Szóval ezek dühítenek, de nem tudunk mit tenni. Óvják őket és túlaggódják magukat. Mellettem meg semmi bajuk általában és nálunk is nagyjából minden elöl van. Az apró tárgyak is, Zsombor soha nem nyelte le, nagyon jól eljátszik velük...

Orsi,
nem semmi, egyre több ilyen ágyról leesős történetet hallok, és sehol nem lett semmi baj. Én meg mit össze tudtam képzelődni! (na jó, néha még most is) Egyébként nálunk is borzalmasak a nagyszülők ilyen szempontból, pl apukám tudja, h Alma már több hete áll, erre múltkor feláll, papa egyből ott, és: jaj, te még nem nehezedhetsz a lábadra! És nem szokásom az ősöket hibáztatni , de ebben az esetben igenis nagy problémának tartom, hogy semmiféle követendő minta nincs előttem, csak max. negatív példa és a várakozás, h mikor történik mégis vmi baj...

Hű de rég voltam erre...

Most is csak visszaolvasás nélkül szeretnék írni Bocs.
Szóval emlékeztek, mikor Bobó kötődésén aggódtam? Hát öt perce lehullottak rólam ezek a láncok
http://www.lll.hu/node/303
Ha az éjszakai ébredések számát veszem alapul, akkor garantáltan minden rendben! A lehető legnagyobb rendben! És az is valóban igaz: rámmosolyog, mikor félálomban meglát.

Livus, kösziiiiiiiiiiii! Ez olyan jól esett

Livus, (és Többiek is persze ,
most járok itt hónapok óta először, elolvastam, majdnem elbőgtem magam... Az égiek vezették a kezemet, teljesen más témára kerestem rá a neten, és ebbe a topikba pottyantam, valahová az elejére, aztán gondoltam, megnézem mi történt itt az utóbbi hónapokban. Pont jókor jött ez a cikk, mert a gyerekemnek az utóbbi 1-2 hétben akármilyen fáradt is, az eddigi átlag negyed óra helyett majd fél órába telik, mire este elalszik. Szóval én hülye meg elkezdtem számolgatni, hogy ha ez így marad, akkor évente kicsit több mint 7 napomba kerül az, hogy fekszem mellette és várom, hogy elaludjon. És akkor a délutáni alvásról még nem is beszéltem! Úristen, 7 nap, az olyan sok idő! Mennyi mindent lehet 7 nap alatt csinálni! Fortyogtam magamban, hogy mikor tanul már meg végre egyedül elaludni, ill. azon töprengtem, hogy hogyan és mikor fogom elkezdeni az egyedül elalvásra való rászoktatást, és persze előjött a gondolat, hogy biztosan én csináltam rosszul, amikor a sok "öreg" tanácsának ellenére nem "tanítottam" meg egyedül elaludni még babakorában, mert ha így tettem volna, mennyivel könnyebb lenne most nekem. Aztán elolvastam ezt a cikket és még a végére sem értem, és már megint meggyőződtem róla, hogy teljesen rendben van minden. Egyébként az én lányom is többször megébred éjszaka, de azt nem tudom, hogy milyen arcot vág, mert töksötét van Délutáni alvásból viszont legtöbbször vidáman ébred és nevet, amikor meglát. Viszonylag ritka, hogy rosszul, sírva ébred, de cicin akkor is megvígasztalódik pár perc alatt
Hát ennyit erről nálunk mostanában. Nagyon köszi, hogy feltetted ide ezt a cikket!!!

Sziasztok!

19 hónaposom egyik "szociális" dolgában kérek tőletek segítséget, vagy talán inkább véleményezést, nem tudom:
Utóbbi hetekben jellemző rá, hogy ha egy vele egykorúval van egy társaságban és elkezd játszani a másik kisgyerek egy játékával, és erre a másik hisztivel reagál, akkor odamegy a hsiztiző másikhoz és odaadja neki a szóban forgó játékot. Nem most van az a korszak, hogy inkább huzavonának kellene lennie, és neki is ragaszkodnia kellenne az éppen megszerzett jószághoz? Úgy emlékszem, hogy ebben a korban ilyesmiről szoktak inkább beszámolni a szülők, nem pedig a játék önként átadásáról. Csomó szülő vszleg örülne, ha a gyereke így viselkedne, nem pedig hisztizne vagy veszekedne egy játékon, de nekem az a bajom, attól félek, hogy csak nehogy olyan legyen mint én, hogy ne tudjon kiállni magáért. Picit ezt látom bele ebbe a viselkedésbe, de lehet, hogy ez az egész csak egy buta fóbia, és a tudatlanságomból fakad. Szeretném, ha így lenne, de félek attól, hogy én rontottam el nagyon valamit, amivel ilyen abnormális "engedékenységre" vagy "engedelmességre" neveltem
Ti mit gondoltok? Köszönöm előre a hozzászólásokat!
Viki

Fú, rég voltam itt (megint), de úgy látom, nem sok minden történt azóta...
Anikó, Viki: örülök, hogy ti is örültök a cikknek

Viki: és korábban sem volt olyan korszaka Szofinak, amikor féltette a dolgait?

Más: én is kérdeznék, ha még jár erre valaki....

Erkéllyel (2.emelet) mit kezdjek? Mert ha nyáron nem nyithatjuk ki, megkukulunk, de ha kinyitom, akkor meg semmi mást nem tudok csinálni, csak Bogira figyelni, mert egy pillanat alatt kinn van...

Rács (bár azt se tudom, hogy lehetne ott rögzíteni...)? És azon nem mászna át? Vagy más ötlet, tapasztalat?

Livus,
mi ajtóláncot szereltünk fel (amit a bejárati ajtóra szoktak), így kinyitható annyira az erkélyajtó, hogy ne férjen ki a gyerek, viszont szellőzzön. Rácsot is biztosan fel lehet szereltetni, akkor olyan sűrűségűre, hogy ne férjen át a feje (érdemes talán egész rácsajtót). Esetleg olyan ajtózár, amit a lépcső korlátjára lehet szerelni, hogy ne menjen fel a lépcsőn? Nekünk van egy, amit a 4,5 évesünk sem tud kinyitni (az más tészta, hogy átmászni már át tud egy ideje, de pl. a 2,5 évesünk még közel sem tud). Hirtelen ennyi jutott az eszembe.

Viki,
az én lányom is ugyanilyen volt ennyi idősen, aztán pár hónap múlva már egyáltalán nem, akkor már nem engedte a dolgait elvinni. Most meg...

Zsizsa

Zsizsa: köszi! Én igazából kitárni szeretném az ajtót, szóval ezen a rácson agyalok... Csak hát az meg olyan borzalmas látvány, nem? Mint egy börtön...

Zsizsa!
Köszi a bíztatást! Képzeld, írtam ezt, aztán rá pár napra elkezdett kakaskodni a játékaiért, és azóta is így áll a helyzet, úgyhogy megnyugodtam

Livus, azelőtt nem különösebben féltette semmilyét asszem. (egyébként ha elkerülhető, akkor direkt nem szoktam bíztatni arra, hogy adja oda a játékát a babatársnak, nem szeretném befolyásolni)
Esetleg ha felfuttatnál az általatok feltett rácsra valami növényt? Kicsit talán finomítana rajta.

Viki