Cory, beszéltem vele, még nem.
Étteremben falatozgat.
OFFOLOK BETTINEK ÉS GYÖNGYINEK, UGORJATOK NYUGODTAN!
Jaj, de régen volt... hogy is volt??? Hehe...
Szóval én úgy kezdtem, hogy már novemberben elkezdtem oltani belé a picit szopizunk, aztán ügyesen becsukjuk a szemünket és alszunk, mint a nagy és okos bácsik. Nálunk a bácsik ugye mindenekfelett. Szerencsére.
Majd ez ment még december elején is, aztán végképp eldöntöttem, hogy ez jó, de nem vezet soha célra, ergo nem tudjuk csak úgy elhagyni a szopit és elaludni...
Akkor éppen kapóra jöttek a bácsiknál is sokkal nagyobb respekttel bírók: a Mikulás és a Jézuska. Namármost: a Mikulással még beszélgetett is, a Jézuska pedig csak csengetett és megpattant, tehát kettejük közül a Miki hitelesebb. És hát szuperjó nyomdát hozott, úgyhogy gyorsan megbeszéltük, hogy a Mikulás nagyon aranyos, nagyon szereti a jó fiúkat, hoz minden évben valami apró, de szuper dolgot, viszont mivel Zazika már nagyfiú, odaadjuk neki cserébe a szopit, hiszen csak a pici babák szopiznak, a nagyoknak már nincs rá szükségük.
Azt hiszem ez volt az utolsó biznisz, amire rábólintott... azóta a motorját se - senkinek!
És akkor előkerültek a könyvek, szuperebbnél szuperebbek: a barika nem tud aludni, ezért számol... éjszaka és nappal a városban, Kipkopp, amint siet haza a sötétben - hogy mielőbb aludhasson a kamrában... szóval csupa "esti" könyvecskék. És aztán a sor végén villanykapcsolás. Azt pedig külön kellett még napokig szugerálni, hogy a nagyfiúk nem sírnak este villanykapcsoláskor... és mindenhez egy jó kis hiteles példabeszéd. Ha végképp nem ment, akkor apa sétált vele, amíg el nem pilledt. De többnyire visszakövetelte az én közelségem. Aztán sírás helyett hamar kitalálta magának a "matricázást", azaz az olyan szintű összebújást, hogy szorítja a nyakamat, puszilgat és odanyomja az arcát teljes erejéből az arcomhoz.
Végülis ez jó, mert amikor old a szorítás, akkor tudom, hogy elaludt.
Hááát, én elég körülményes természetű vagyok, igazán nem tudom, hogy ezzel megkönnyítem-e a helyzeteteket. Azóta is tartjuk magunkat a könyvek-villankapcsolás-összebújáshoz. És még velünk alszik a szép hatalmas ágyunkban és csak most fogom tavasszal kiköltöztetni, ha össze tudom hozni úgy a szobáját, hogy az egy szeretnivaló Zazis kuckó legyen. Természetesen nagyággyal és velem elaludva. Még gondolom sokáig. De legalább elég kiegyensúlyozottan alszik azóta.
A napokban viszont rászokott a műtejre, így azzal kel, azzal fekszik. Cory vess meg! hehe
- a szomszédtól orozott cumisüvegből. De ezzel is lenyugszik, így nem bánom. Ja! és mióta nincs szopi, azóta nincs éjjel kelés. Van rossz álom, szomj, orrdugulás, ilyesmi, de nem kétóránként, hanem hetente max. 1x.
Szóval lányok, ha elhatároztok valamit, akkor kitartás, következetesség, sok-sok fantázia és türelem!!! húdesokvoltam bocs!
OFF VÉGE
Vali! Szabit kunyizz, hogy ne fársángoljon egyedül szegény csibe a sok ráérős anyuka között! Szurkolok! Mi lesz belőle? Olyan tütü és zsárnyak vannak a hm-ben, hogy szinte maguktól repítik!
Tényleg: kinek a gyermeke mi lesz farsangkor? Van még verseny a sulikban a farsangi bálon? Mi mindig nyertünk saját kreációkkal, és az olyan jó volt! A szellem is nagyon jó!
Na, bedugulok.
Jó éjt mindenkinek!