Kiliman!
Tetszik a beszámolód.
Most már komolyan nem értem. Van két gondozónő, aki tökéletesen alkalmatlan a pályára? Mi az, hogy a fiúk szerint kell alakítani a napirendet?
Nem hogy egy nagyobb közösségben, még otthon sem engeded meg, hogy az és olyan sorrendben legyen, ahogy a gyerekek akarják. Most már tényleg csak az következik, hogy ha nem akarnak aludni, ne aludjanak, játsszanak helyette. Na, itt fújtam egyet.
A másik, hogy ha látták, h az idősebb csoportnál nem uralkodnak, miért nem jutott eszükbe, hogy ott lenne a helyük?
Az 5. pontra én is büszke lennék
A tegnap épp beszélgettem néhány anyukával, és az egyik anyuka mondta, hogy a kislánya otthon elmesélte, hogy egyik fiú bántotta, de Ádám rögtön a segítségére sietett és megvédte
Olyan büszke voltam Mondjuk nem akárkiről van szó (Mira az Ádám szerelme első perctől kezdve)
Ééés: Ádám a tegnap mondta Mamának a telefonba, hogy szia. Kb. harmadik nekifutásra sikerült neki. Azt mondták ma a bölcsiben, hogy már a gyerekek nevét is kezdi mondani Gergő (bár néhányat már mondtak korábban is).
Komolyan, most már annyira élvezem őket! Tényleg lehet velük kommunikálni félig beszélve, félig mutogatva is. A tegnap felhívtuk Mamát (Erdélyben), hogy elmondhassák neki, hogy halló, Mama. Mama húúú (vonattal jártunk oda, és még mennének). Aztán azt élvezem még, amikor bólogatva válaszolnak a kérdésekre a telefonban
Binyek!
Az én anyám ugyanilyen volt. Amikor terhes voltam is folyamatosan festette az ördögöt a falra, hogy majd itt leszek két égedelem kölyökkel minden segítség nélkül, és mit fogok csinálni? Hát, valamelyest beigazolódott, de megoldottam egyedül is. És ugye itt a válasz a kérdésedre, hogy egyedül is ki lehet bírni a kezdeti időszakot két gyerekkel (az elején a férjem nagyjából annyit segített, hogy éjjel odahozta szopizni a gyereket, ha sírt - ő mindig éjjeli bagoly volt -, illetve ő volt a taxis, mert nem volt jogsim.)
Amúgy anyum tényleg állandóan megkérdőjelezte még a gyerekorvosom utasításait, javaslatait is, mert ő mindent jobban tudott. És nem tudom mitől, valami csoda folytán teljesen megváltozott. Tündéri nagymama lett belőle, ráadásul engem sem piszkál, mindenben segít, amiben tud (700 km távolságból).
Tényleg eszembe jutott már, hogy bárcsak olyan anya lett volna, mint amilyen nagyi most.
Hogy milyen lehet 3 gyerekkel egyedül, azt nem tudom, kettővel is jó nehéz, de túl lehet élni.
Én 50 percet elég hosszú időnek tartok ahhoz, hogy beérj a kórházba, ha baj van. Szóval én befeküdnék, ha azt mondják.
Egypetéjűség: én is drukkoltam, hogy egypetéjűek legyenek, ráadásul amíg meg nem születtek, nem is volt teljesen egyértelmű, hogy mi a helyzet. Külön belső és közös külső burok, összenőtt méhlepény, olyan volt, mintha csak egy lepény volna. Aztán megszülettek, az egyik az apjára, a másik rám hasonlított. Hát, ennél nem kell egyértelműbb bizonyíték a kétpetéjűségre.
Viszont ma már örülök, hogy két teljesen különböző gyerekem van. Egyrészt a kívűlállók is könnyebben megkülönböztetik, másrészt nekem így nagyon szép, hogy egyik ilyen jellem, a másik olyan. Két külön feladat, külön kihívás kezelni őket.
Puszi nektek:
Annamari
Izek terén nem vagyok válogatós, elég sok fajtát szeretünk.
De mint a cigánygyerek!
Zsófit? 
) azóta jól elvan velük, még néha egyedül is vigyázott már rájuk. Bár még mindig az a helyzet, hogy ha egész napra elmegyek (mondjuk suli van és 9-től 5-ig vagyok) akkor inkább beteszi őket a kocsiba és autózik 70 km-t anyósomékhoz, csak hogy ne kelljen egész nap egyedül tutujgatni őket. De hidd el, azt szokod meg ami van. Ha van segítséged az jó, ha nincs úgy is meg lehet oldani.
Debrecenben meg sokkal olcsóbb, de nem tudom, hogy megéri-e odautazni csak ezért. Szeretik Micimackót meg Dumbót, ezért akartam, de letettem róla az ára miatt 
Még kinézni sincs kedvem, nemhogy kimenni.
Most csak nagyon ritkán jönnek ki és valamilyen szinten visszatartó erő, ha beígérem, hogy visszarakom a rácsot. Néha azért vissza is kell. De ált csak akkor jönnek, mikor felébrednek. Akkor meg olyan aranyosak. 
