hi!
Böbi,
egyáltalán nem "pofáztál bele"
, mi itt egyébként is mindig beleszólunk mindenki dolgába, de ez kábé így működik, legalábbis mióta én itt vagyok a fórumon, és rendben is van szerintem, amíg nem tolakodó vagy durva hangvételű a dolog!
Na ja, megbízni egy pasiban? SOHANAPJÁN!!! Még az a ló is hazudik, amelyik az ipse sírján legel!
Jutta,
abban maximálisan igazad van, hogy fordított esetben szegény pasik a világ legszenvedőbb, legesendőbb teremtményei. Tudom, mert én meg pasik között dolgoztam (ill. ott is fogok dolgozni remélem), és valahogy sikerült a
kolléganő státuszból néhányuknál
kolléga státuszba feljutnom, na ők aztán válogatás nélkül sztorizgattak akár a jelenlétemben is, hogy kinek-mikor-hányszor volt meg egy adott csaj, és hogy akár "lyuksógornak" is hívhatnák egymást. A nős pasik között is dicsőség a csajozás, de ha mi feleségként rá mernénk nézni egy másik hapsira, akkor igencsak nagyméretű K-val lenne írva a "becenevünk". Baromira utálják, ha valaki akárcsak megbámulja a párjukat. Ha pedig megcsalja őket az asszony (akárcsak viszontcsalásról legyen szó), ők a szegény szerencsétlen kihasznált ártatlanságok... És bizony nagyon kell, hogy megjelenjünk a "köz" előtt a párunkba karolva, és kicsípve. Igenis tudja meg mindenki, hogy mi a szitu, és ki van "nyeregben". Én ezért voltam kínban, amikor terhesen kellett valahová elmennem a férjemmel, és igencsak a bankszámlám aljára néztem, amikor a Formes-ban vásároltam be kismamaruhákat... de muszáj volt, mert tudtam, hogy kik lesznek ott, és nem engedhettem meg magamnak azt a luxust, hogy terhes pamutnaci + bő blúz lapostalpú csoszogóval, meg egyszál copfba fogott haj. Igenis, még a férjem férfikollégái is nőként nézzenek meg, még akkor is, ha pocakos vagyok! (szorongatta is rendesen a párom a kezemet, hogy "most ez a szemét perverz is téged bámul, menjünk már haza!"
) Terhesen is lehet valaki szexi és kívánatos, csak sokba kerül és fárasztó...
A pelenkázás-gyereknevelés tényleg egyhangú, mint állandó téma, főleg, ha a férj rádöbben, hogy a felesége az élete nagyobbik részét már nem ővele, hanem a gyerekükkel/gyerekeikkel tölti, és neki max. vacsit csinál, meg beszámol arról, hogy ma hányszor bukott a baba. Én ezért alakítottam úgy, hogy kifejezetten kiköveteltem a férjemtől, hogy az esti dolokban vegyen aktívan részt, Bogi pl. csak Apával hajlandó fürcsizni, mert egyfolytában ökörködnek, spriccelik egymásra a vizet, buborékot fújnak, stb. Ha ketten csináljuk a dolgokat, akkor ráadásul hamarabb végzünk, több időnk marad kettesben! Hétvégén vásároltam egy kínai teáskészletet (van egy nagyon szuper teaház otthon, ott voltunk kettesben pár órát, míg a csajok aludtak anyuéknál ebéd után), és elhatároztuk, hogy fogunk alkalmanként esti teázásokat rendezni mécsesfénynél, igazi különlegesség teákat fogunk kipróbálni. Olyan békés és meghitt tud lenni az ilyesmi. Nem egy nagy dolog két mécsest meggyújtani és felforralni egy kis vizet...
Verna,
tényleg előfordulhat, hogy "anyunak" lesz egyhangú az élete, és inkább változtat rajta, főleg, ha látja, hogy sok nő elboldogul férj nélkül is, egy-két gyerekkel. Pont ez a baja sok pasasnak, ezért nem szeretnék hogy a feleségük visszamenjen dolgozni, inkább ők túlóráznak ezerrel (ismerőseink között van ilyen). Csak nehogy "anyu" megint emberek között legyen, mert ott más férfiak is vannak, még megtetszik neki, hogy azok nőként kezelik... Nálunk is tart a férjem a dologtól, már ezerszer elmondta, hogy valami új munkakörbe kellene mennem, ahol hivatali munkarendben dolgoznék irattologatóként, és nem kellene ide-oda járkálnom mindenféle külföldi vendégeket kísérgetve, meg konferenciákra elutaznom 2-3 napra. Persze mindezt a gyerekek érdekében mondja csak...
Mivel a munkám eddig is hivatali munkarendben zajlott, és kábé évi 3 alkalommal kellett hétvégén (szombaton) dolgoznom, nagyon érdekesnek tartottam a felvetését.... persze igazából az zavarta/zavarja, hogy igazán menő helyeken járhattam gazdag, jólszituált, vezető beosztású férfiak társaságában, mint tolmács. Hiába mondtam/mondom neki, hogy nem kellene közülük egy se, ezek már öregek hozzám, ráadásul családjuk van, és különben is, ha k.rvázni akarnak, akkor nem én kísérem majd őket, hanem valamelyik egyedülálló férfikolléga - merthogy vannak akik ilyen programot is igényelnek, ő csak féltékenykedik... Dehát muszáj visszamennem dolgozni, ha Roni 2 éves lesz, mert drága párom nem keres annyit, hogy 3 nőcit tudjon belőle felruházni...
Amúgy igazából mostmár szerencsére nincs gondunk ilyen téren, mert tényleg megbízunk a másikban, másképp nem működhetne a házasságunk. Ő is kénytelen volt megérteni és elfogadni, hogy mi a munkám, sőt azon is túltette magát, hogy az "elődjével" baráti kapcsolatban maradtam, és én is rendben lévőnek könyvelem el, ha elmennek a kollégákkal/kolléganőkkel sörözni-pizzázni. Csak tudjam, hogy hol van és kikkel...