sziasztok.
Megjöttem a dokitól. Ma volt afp. Elvileg csak vérvétel lett volna, de mondtam a dokinak, hogy olyan jó lenne tudni a nemét. Erre csinált egy uh-t is, de ez a kis huncut tutira mindig úgy fordul, hogy semmit ne lássunk. Volt egy pillanat, amikor mindhárman odanéztünk, hogy mintha lenne ott valami, de mondta a doki, hogy ne éljük bele magunkat, mert ő is úgy járt, hogy a 28. hétig azt mondták neki, hogy lánya lesz és utána tök nehezen fogadta el hogy mégsem... De azért ő is azt mondta, hogy mintha fiú lenne... Úgyhogy semmivel nem vagyunk előrébb... De legalább láttam ahogy mozog a kis drága meg boxolt megint össze-vissza, meg hallottuk a szívét. A feje még mindig nagy, az már 17 hetesnek felel meg.
az előző uh-n is így volt, hogy egy héttel előrébb járt a feje
Na most azt hiszem ennyi. Semmi dolgom nincs mára (tudnék találni, de nem akarok, olyan jól esik dögleni.
Majd szerintem este még jövök.
amúgy az alvástól már én is kivagyok. csak mivel én dolgozom is, nekem nagyon gáz, hogy napközben hiába tudnék aludni... ezért is használom ki a mai napot a döglésre.
De én is nagyon sokat alszom háton. Eddig nagyon hasonalvós voltam, mostmár nem megy... De remélem a hátonalvásról is hamarosan le fogok tudni szokni, mert én is úgy tudom, hogy a második felében már nem túl előnyös... De szerintem sem tud mit tenni az ember, ha egyszer úgy ébred...