Sziasztok!
Cat!
Én óvodát választottam és nem óvó nénit. Ez az ovi ahová járunk 1 percre van tőlünk, az összes többihez pedig kocsival kellene reggelente furikázni őket, ami nyilván elég korai kelést jelentene, ha majd megyek én is dolgozni így is 6-kor kell kelniük, amúgy meg még korábban
Szóval nekem fontos volt, hogy ne legyen vegyes csoport, mert szerintem ott egy visszahúzódóbb gyerek jobban elkallódik. Egy ügyes, kezdeményező, érdeklődő gyerek megy a nagyokhoz, igyekszik bekapcsolódni a foglalkozásaikba, míg egy csendesebb, magának való gyerek eljátszik egyedül a sarokban, így nem is fejlődik annyit mintha folyton le lenne kötve minden gyerek és neki is részt kellene vennie a foglalkozásokban. Másrészt ha kicsit ügyetlenebb még annyira sincs sikerélménye. És Csenge nálunk ilyen, szóval neki nem lett volna jó. Szerintem, bár lehet, nincs igazam. De ő a játszótéren is visszahúzódik a gyorsan rohangáló nagyoktól.
Mivel ebben az oviban korcsoportonként vannak, így részemről meg is felelt. Amikor szülőin voltam az egyik óvó néni szimpi volt, a másik nem. Azért reméltem, hogy majd a gyerekeknek tetszeni fog. Erre az idősebb, mogorvább a gyerekkekel egy angyal, imádja minden gyerek, míg a fiatalabb, aki velünk szülőkkel nagyon aranyos, na ő nem tud annyira bánni a gyerekekkel, szigorúbb, valahogy olyan távolságtartóbb velük, így a gyerekek nem is kedvelik annyira.
Ezt csak azért írom, hogy attól, hogy neked valaki nem szimpi még lehet, hogy tök jó óvónéni-bácsi lenne. Érdemes inkább megkérdezni olyan szülőket akiknek most abba a csoportba jár a gyereke akihez a fiúk kerülnének. Mint utólag kiderült a többi szülő is így érezte, hogy az idősebb nem annyira szimpi- és mostanra mindenkinek megváltozott a véleménye
És a múltkor átsiklottam Benianya kérdése felett amire még akartam válaszolni, remélem még olvasol bennünket.
Nekem 1550 és 2000 g-mal születtek a lányok betöltött 34 hétre. Petra a mai napig vékonyabb (3 éves elmúlt és nincs egészen 12 kg), kisebb Csengénél, most olyan 2-2.5 kg köztük a különbség meg néhány centi. Szerintem ez nem igazán a koraszülöttség eredménye hanem alkati dolog, bár tény, hogy könnyebben megbetegszik mint Cseni aki picit nagyobb súllyal született. Amúgy viszont minden másban előrébb jár, gyorsabban vág az esze, ügyesebb, bátrabb mint Csenge, jobb a kézügyessége. Szóval nem hiszem, hogy ez olyan sokat jelentene. A szobatisztasággal még mindig hadilábon állunk, alváskor még bepisilnek. mondjuk már túl vagyok azon aorszakon, hogy idegesítse magam miatta
. Az oviban nem szólnak érte, csak látom mikor megyek, hogy már megint ágyneműt kell mosni
. Itthon éjszakára meg pelenkát adok rájuk. egyszer csak megérnek ebben is... A beszéd szerintem kb. átlagos volt nálunk, 1 évesen mondtak néhány szót, másfél évesen 2-3 szavas mondatokat, azóta meg be nem áll a szájuk
Brigi!
Igazad van és tök jó, hogy ilyen higgadtan tudsz gondolkodni. (az meg külön tetszik, hogy átolvasod a hozzászólást és utána eldöntöd, hogy küldöd-e, én spec. soha nem szoktam
)
Mondjuk én nem gondolnám továbbra sem, hogy Erinek mennie kellene emiatt, nyilván erősebben fogalmazott mint mások, de nekem még ennyi belefér. Igaz, amiket kiemeltél tényleg elég durván hangzanak, de szerintem leginkább az indulat beszélt belőle, ha jól értettem az ő gyerekét(eit) is megharapták többször is az oviban. És a megharapott gyerek szülője is tehetetlen, hiszen csak azt hallja otthon hogy XY bántott, fáj, nem akarok oviba menni mert bántani fognak, stb. - az is szörnyű lehet. Abban viszont nem értek vele egyet, hogy Dettire hárítja teljes egészében a felelősséget. Nyilván a szülőnek is fontos szerepe van, de mint tudjuk a gyerek nagyon hamar alkalmazkodik a környezethez, pillanatok alatt felméri, hogy hol, kivel mit lehet, hol a határ. Ha a gondozónők nem büntetik meg (mert ahogy Detti írta elvből nem büntetnek 3 éves kor alatt) akkor egy gyerek ezt úgy éli meg, hogy amit nem tiltanak azt szabad. És mivel az agyuk még nem lát előre vagy vissza, ha az adott pillanatban nem kapják el akkor anyuka már hiába mondja este a békésen játszadozó gyereknek, hogy "Aztán holnap meg ne harapd Jucikát". Itt szerintem a két szülőnek kellene normáisan megbeszélni a dolgot és együtt beszélni a gondozónőkkel, bár ahogy a leírtakból látszik ez nem nagyon fog menni
Szóval Eri talán túl indulatos volt, nyilván most mindenki leírta a véleményét, de én nem bánnám ha jönne máskor is.
Ez az oldal meg azért van, hogy mindenki leírja az örömöt-gondot ami az ikrekkel jár (vagy mással
), nekem is sokszor segítettetek már, és gondolom másnak is sikerült már egy-két jó ötletet találnia. Vagy legalább rájönni, hogy sehol nem fenékig tejfel az ikresség
Ja, ma volt Pepének egy jó mondása:
Katica szeretne lenni farsangon, nézegettük a szekrényében a ruhákat, hogy mit is használhatnánk a jelmezhez. Erre egyszer csak megszólalt: "Anya, én nem eszem meg a levéltetűt." Nem értettem mire mondja, erre: "Én csak akkor akarok katica lenni, ha nem kell megennem a levéltetűt. A katicák levéltetűt esznek, de én olyan katica leszek aki nem eszik, jó?"
Üdv:
Ditke