Na akkor leírom az élményeimet. Szombat hajnalban, negyed 4 körül volt 1-2 összehúzódásom, arra ébredtem. Kimentem wc-re, visszafeküdtem, de nem múlt el. Bevettem 1 magneb-t, majd negyed óra múlva még 1et, de még mindig éreztem. Ezek a szokásos keményedések, ami max napi 3-4szer volt eddig, de most fél óra alatt volt vagy 5-ször és majdnem szabályos időközönként...Felkeltettem a párom, örültem is, hogy most van ez és nem később, mert akkor már pákozdon van, onnan is mire hazaér...szóval felhívtam még keresztanyámat, hogy hova menjünk, mi legyen, azt mondta, ha fél órán belül 2 magneb-től nem múlik el, menjünk. Tehát indultunk, felküldtek a szülészetre, ahova Attilát már nem engedték be. Átöltöztem a hálóingjükbe, fordítva vettem fel és visszahúztam a lábamra a csizmát, mert fázott. Bejön a nővér (egy koszos és zsíros hajú, nagydarab nő) és lecsesz, hogy vegyem le a csizmát mert ez a szülészet és előrángat nekem egy papucsot, meg ledörrent, mert fordítva vettem fel a köntöst..látszott rajta, hogy tök hülyének néz. Bekísért egy vizsgálóba, ott volt egy aranyos szülésznő, a nevére nem emlékszem, aki megvizsgált és mondta, hogy zárva van a méhszáj, nincs nagy gond. Felvették z adataimat, a bunkó nővér megkérdezte, tartok-e vmilyen diétát. Nem nagyon értettem a kérdést, azt mondtam, hogy ugyanúgy eszem, mint a terhesség előtt, erre megin felháborodott, hogy de hát van sószegény, zsírszegény, vegetáriánus, ilyenolyan diéta, stb, soroljam még?! Szóval nem volt vmi pozitív kisugárzása, remélem nem találkoztok vele...Átvitt egy sötét szobába, bekötötte a magnézium infúziót meg rámtette a szívhanghallgatót és otthagyott 10 percre. Aztán leszedte a cuccot én meg oldalra fordulhattam. Fél óra múlva kikéredszkedtem wc-re, nemsokára le is folyt az inf., bejött egy másik nő és mondta, h felvesznek osztályra és pár napig maradok. Mondtam, hogy a férjem kint vár, de kiderült, h már szóltak neki és ő visszajött egy telepakolt táskával
egyedül a telefontöltőt nem hozta, természetesen a telóm le volt merülve...
Átvittek a másik folyosóra, ahol Krisztiéknél is voltunk látogatóba, az utsó szobába, akkor már 7 óra volt, még mindenki aludt v csendespihenőzött. 5ünk közül 3an majdnem ugyanolyan panaszokkal voltunk bent, de mindenki idősebb terhes volt nálam, 30 hét felettiek. Volt még egy ikerterhes, akit Dunaújvárosból hoztak át, mert ott nincsenek felkészülve a koraszülött pici ikrekre, meg egy frissen szült anyuka is, akinek még inkubátorban van a babája. Aranyosak voltak, jól elvoltunk. Őszintén szólva rosszabbra számítottam így kórház-ügyileg, de kellemesen csalódtam. Aznap még volt 2 vizit, az utolsó RL volt
tényleg jó fej, levitt ultrahangra és nagyon sokáig nézegetett, azt mondta, semmi baj nincs, nem tudja, miért volt az egész. Picit féltem, mert kiderült (eddig nem tudtam), hogy egyrészt nincs mindenkinél észrevehető nyákdugó, másrészt ha felül reped a burok, nem mindig nyilvánvaló, hogy szivárog a magzatvíz...De semmi ilyesmi. Este még felhívtam Svarcit, hogy tudjon rólam, mondta, h vasárnap reggel benéz. Reggel Orosz dr volt a vizitelős, ő küldött haza. Tőle is, meg később Svarcitól is megkérdeztem, mi legyen a vizsgáimmal, azt mondták nyugodtan menjek, de vegyek be 2x annyi magneb-t és ha otthon vagyok, pihenjek sokat. Szóval most megpróbálok vizsgázni szerdán meg csütörtökön, de ha így csúszik az út, nem hiszem h el merek indulni...meg persze ha bármi baj van, maradok itthon. Inkább hagyom a fenébe, Kisati sokkal fontosabb!!
Amúgy pont ma van a névnapja, szóval Boldog Névnapot Kisfiam.