Sziasztok!
Gratula Kistesók Naaaaagy telejsítményeihez!!!!
Utánolvasásban még csak a karácsony előtti ovikérdéskörnél tartok, de igyekszem.
Azt nem tudom, itt volt-e ügyelet a két ünnep között, de inket nem is érintett volna. Szoktak kérdőívet aláiratni, hogy meg tudjuk-e oldani a gyermek elhelyezését, így feltételezem, hogy igény szerint van valahol erre lehetőség.
Olivér sima kiscsoportos, így a vegyes csoportról nem sokat tudok, csak amit annak idején olvastam ról.
Ünnepek úgy vannak megoldva, hogy vannak szülősek és csak gyerekesek is.
Az Adventi ünnepség délután volt szülőkkel. Gyertyagyújtás a koszorún, utána méhviaszlapból gyertyakészítés és mandarin-angyalka gyártás volt a program.
Marci természetesen a játék konyha és kisautók felé orientálódott. Olivér egy darabig elvolt a bütyköléssel, de ahogy az ollóra nem volt szükség, már le is lépett Marcival játszani.
Az egyik ovis csoporttárs beavatta Marcit is, kétszer jól hókon nyomta egy kisautóval. Na szép. Anyuka igyekezett rendezni a helyzetet, több-kevesebb sikerrel.
Másnap volt a meglepetés Karácsonyfa a csoportszobájukban és egy kis ünnepség. Mikulás csak nekik jött, de voltak fotók róla. A farsang is csak a gyerkőcöknek lesz, de az Anyáknapja természetesen velünk. A Húsvétot nem tudom, de logikusan az is csak nekik lesz szerintem.
Én nem bánom, hogy nem akarják őket mindenképpen szerepeltetni, hiszen ennyi idősen főleg nem erőssége ez sok gyerkőcnek.
Eddig nem volt semmi gondunk az ovival szerencslre.
Az a megállapítás, miszerint aki az elején jól tűri, később hisztizik a bejárás miatt beigazolódott. Olivér nehézkesen indul. Nem akar öltözni, pityereg reggelente, hogy nem akar oviba menni, de bent már minden rendben.
Marci viszont már egészen nyugis a kezdetekhez képest a bölcsiben. Sokat főz, vagy autózik. Sírás még van amikor bemegy, de nem is olyan sokáig, és nem is olyan örjöngősen, mint az elején.
Ünnepek szépen sikerültek.
A kettő közt volt egy kis kiruccanásunk Apával. Itthon nem lehet neki ruhát találni sem a mérete, sem az ízlése miatt, így becéloztuk Németországot, mert mit ott vettünk jó három éve az minden tekintetben jó volt.
26-án este indultunk és 27-e este volt betervezve érkezésnek. Nagyinak azért elég sok a két gyerkőc. Új kisautóval mentünk, aki nagyszerűen viselkedett!
Valahol Linz után hajnal fél háromkor váltottuk egymást a kormánynál, amikor erősködtem, hogy ne Passauba menjünk, hanem Regensburgba, mert úgy emlékszem ott nincsen Kaufhof, és párom meg volt győződve róla, hogy ott vásároltunk a múltkor és nem C&A-ban, mint ahogyan én emlékeztem.
Így miután hozott a kútról nekem egy kv-t, feltette a ocsi tetejére majd mondta:-akkor ezt most olvasd el jó?....
Hát én meg voltam győződve hogy "válási papírok" vagy valami hasonló katasztrófa jön, olyan volt a hangsúly. Totál lefehéredve vettem kézbe a papírt.
Egy e-mail váltás volt rajta olvasható.
Egy rossz németséggel megírt kérdés, egy német válasz, egy köszönöm, és egy értetlen kérdés...
Kedves angolos emberem németül pötyögött e-mailt, hogy szobát foglaljon oline.!!!
Amit viszont nem tudott, hogy amit megköszönt még nem a lekönyvelés, csak az ajánlattétel volt, így rá is kérdeztek, hogy akkor most mi is a helyzet???
Hát, elhültem mint a kocsitetőna kávém!
A kis hamis cinkososk anyós és fia! Még egy ilyen meglepetést! Még sosem volt hasonló, mint a filmekben.
Teszem hozzá, jól is jött a szállás, mert nem tudom mi lett volna velünk.
Regensburgan két óra kényszerséta és városnézés a boltok nyitásáig. Ott sem volt melegebb. Ráadásul nem is találtunk semmit. Kaufhoff, egyenlege egy darab konyhai fém edényszárító, amit itthon hiába keresett Emberem már két éve.
A szomorú csak az volt, hogy X bolt véginyálazása és Z kilóméter után, délután négykor is még csak ennyi volt az egyenlegünk.
Passauba vissza, legalább a szállás ne vesszen el, jelentkezzünk be. Mi voltunk az egyetlen vendégek. A szobaátvétel közben nekem igen sürgőssé vált, mert a kése ebéd gyanánt elfogyasztott regensburgi "húspogácsás" zsemle kilépési engedélyért döngetett odalenn. Elég erélyesen.
Néni végre szobából ki, én fürdőszobába be, lámpa felcsap, mire éktelen durranás, üvegcsörömpölés és tök sötét a válasz. Csak azt nem tudom, hogy nem tojtam be?
Emberem:- Na ez is csak veled eshet meg!
Ok. Futás körbe, szerencsére összefutottam a regelliző melletti fagyos toilettel, majd kaputelefonban megmagyarázni mi is történt.
Házigazda férje be, lámpa, biztosíték megjavit, cserép felsöpör, bácsi el.
Mi lemerülve Passauba be.
Mázli, mert rákérdeztem, kármennyire is nem szeretek beszélni németül, van-e C&A, és persze épp az ellenkező irányban, de VAN.
19:05-kor be, 20:04-kor ki, de meglett minden.
Közben édes Párom a próbafülkében rájött, mégis igazam volt. A régi pulóvere nyakában ott volt cimke. C&A.
Mennyei vacsora a Bajor Oroszlán fogadóban. Életünkben másodszor ettünk itt, négy év különbséggel, de még mindíg mennyei, és kiadós! Ha arra jártok...
Másnap haza, bár Bécsnél még megáltunk egy utolsó rohamra.
Aztán kifulladva némi náthával, de megérkeztünk.
Szilvesztert barátoknál töltöttük, kellemes tvzős, ejtőzős hangulatban. És végre láttak inni is.
no csak mértékkel!
Röviden ennyi.
Hihetelenek ezek a vonalzók!!!!
Rettenetesen nőnek a gyerkőcök! Marci is már 93cm és 15kg!
Üdv!