Bepa,
ígérem, lesznek Liliről képek, most nagyon rá fogok érni. Tegnap eljöttünk a Balcsira, itt leszünk egészen január 2-ig. Majd rakok jó sokat, meg is fogjátok unni
Nekünk jól teltek az ünnepek, szenteste apu nagynénjénél voltunk, ő 80 éves (de komolyan, olyan fiatalos, mind gondolkodásban, mind testileg), na ő szokta meghívni a családot, mármint a másodunokatesóimat. Oda mindenképpen el akartam menni, annyira lelkesen szervezi, utána apukáméknál vacsiztunk.
Lili olyan édes volt, mikor hazaértünk, meglátta az ajándékokat, úgy felcsillant a szeme.
Bicajt csak másnap anyuéknál kapott, ez volt a nagy kívánság, azóta símogatja, puszilgatja, és hogy az angyalka hozta, szóval nagyon boldog.
26-27-én meg anyóséknál voltunk, Martfűn egy kastélyszállóba, ott is a férjem egész családja ott volt, vagy 24-en voltunk. Egy család nem jött, mert a feleség jan. 4-re van kiírva, már nem mert, de a 3 gyerekük ott volt. Hát én nagyon nem éreztem jól magam, anyós elég erős jellem. Nem azt a csendes szobát kaptuk, amit eddig, mert az a "sógoroméknak kell", hanem a társalgóhoz legközelebbit. Gondolhatjátok 8 gyerek, plusz a szintén gyerek felnőttek olyan ramazurit csaptak, hogy Lili már zokogott éjszaka a kezemben, annyit felkeltették. De a felnőttek sem voltak jobbak. Mikor a férjem szólt a keresztanyjának, hogy ne az ajtónkban kiabáljon legalább, akkor csak annyi volt a válasz, hogy rá aztán ne szóljon senki. Tolerancia....
Na mindegy, hajnal fél 3-kor feküdtek le, én már ki voltam bukva teljesen, Lili fél 7-kor felkelt, na de ki is vittem, és hagytam kiabálni a folyosókon.
Aztán végre tegnap este eljöttünk Kenesére, és talán nyugalom lesz egy hétig.
Munkahelyemen annyi fejlemény van, hogy írt a nő személyi titkára, hogy a vigh külföldön van, január 2. hetében jön haza, de mivel nagyon szívén viseli a kismamák sorsát, nem akarja máshoz delegálni az ügyet. Én várok két hetet, csak legyen kedvező a válasz.
Na jó sokat írtam magunkról....
Képek szuperek, tegyetek még, hogy örültek a gyerekek az ajándékoknak...
Lili, Dóra,
eszembe jutott a mi első közös karácsonyunk Lilivel, mikor 5 naposan rohantunk vele szenteste után hajnalban az ügyeletre, mert 3 órán át ordított. Hát nem sok karácsonyi hangulatunk volt.