Nagyon sokat gondolkodtam, hogy leírjam-e, de ha nem írom le, akkor többé nem is írok a fórumra, mert már nincs energiám mindig ugyanezeket a dolgokat elmondani. Megkérlek szépen, értelmezzétek a soraimat és ha lehet, akkor ezentúl a hozzászólásaimhoz ezt is vegyétek hozzá, hogy ne legyen már több félreértés. Tiop-nak már megírtam, hát megírom ide is. Úgy érzem, ha most nem találok megértésre, akkor nincs helyem ebben a fórumban és nincs értelme, hogy olyan környezetben legyek (akár virtuálisan is), ahol nem értenek meg és mindent félreértenek, amit írok.
Sok nekem már egy kicsit ez a fórum!Azért sok, mert ha írok egy mondatot, akkora nagy dolog keletkezik belőle, hogy nem bírom már a sok írást és magyarázkodást. Nincs erre most időm, hétfőn, szerdán meg pénteken vizsgázom. Ebben a félévben van kilenc vizsgám, négy beadandó dolgozatom, amik nagyon nagy munkát igényelnek. Ezért nem bírom. És minden mondatom egy nagy felhördülést vált ki mindenkiből, mintha én kínoznám a gyerekem, pedig ha látnátok a Didrit, megértenétek, hogy ennél nagyobb szeretetben, ennél nagyobb figyelemmel, ennél nagyobb nyugalomban már nem is lehet nevelni gyereket (ezt természetesen a saját erőforrásaimhoz viszonyítva értem, ha lehet, ne legyen az a következő gondolatotok, hogy ezalatt azt értem, hogy én nevelem a legjobban a gyerekem mindenkihez képest). Maximálisan igyekszem, hogy mindent jól csináljak. Didri havi egy kilót hízik, akkor hogy éhezne??? És nem büdös, nem koszos, nem ordít nálunk a tv meg a zene, ha fent van, akkor vele foglalkozom, nem dobom be egy sarokba, a macskák nem mászkálnak rajta, mert nem is érintkezik velük, külön szobában vagyunk, egy percre nem hagyom magára, csak ha alszik és a kiságyában van, akkor megyek ki a szobából a wc-re, mert van légzésfigyelő. És ha ránézek, minden fáradtságom elszáll, földöntúli erőt kapok, néha úgy érzem!
)) Most mit mondjak? Mi mindent megteszünk és néha a fórumról az jön vissza, mintha a gyereket ókori környezetben és barbár módon nevelnénk. Szegények vagyunk, de nem barbárok, szóval ezt naponta ötvenszer leírni most a vizsgaidőszakban, nagyon sok!!!!
Ezt írtam a Tiop-nak és most már nektek is leírtam. Nem akarok én semmiféle végérvényes döntéseket hozni és nem szeretnék senkitől nagy válaszokat várni, csak egy kis megértést kérek: ÉRTSÉTEK MEG, HOGY NEKEM NAGYON BÁNTÓ, HA AZT FELTÉTELEZITEK RÓLAM, HOGY A GYEREKNEK ROSSZAT AKAROK. Imádom a Didrit és minden energiámat abba fektetem, hogy neki jó legyen!!!! Nem fogok semmilyen ultimátumot adni, vagy nem mondom, hogy nem jövök ide, de ha nem kapok megértést, akkor nem leszek képes ennyi időt rászánni a fórumra most.
ÉS MEGKÉRLEK BENNETEKET, HOGY NE ÉRTELMEZZÉTEK FÉLRE, HA VALAMI NEM TISZTA KÉRDEZZETEK, MERT LEHET, HOGY NEM ÚGY FOGALMAZTAM, AZ IS LEHET, HOGY NEM ÚGY HANGZIK, AHOGY GONDOLOM, MERT NAGYON FÁRADT VAGYOK, DE EZT MEGELŐZENDŐ A KÖVETKEZŐ MEGBÁNTÁSOKAT ÍRTAM, NEM AZÉRT, HOGY ÉN BÁNTSAK MEG BÁRKIT IS!!!!!!!!!!
Tudjátok, hogy nem szoktam nagy betűkkel és felkiáltójellel írni, csak azért írok így, mert ezt most így érzem! Nem a véleményekkel van baj, hanem azzal, hogy a vélemények mögött sajnos sokszor nem látom a feltételezését annak, hogy én esetleg jót akarok a gyerekemnek. Vannak dolgok, amik nem úgy hangzanak, ahogy vannak, nálam most elég sűrűn, mert nem vagyok képes úgy fogalmazni, aki vizsgázott már gyerek mellett, tudja, milyen állapotban van az ember feje ilyenkor.
Na, mindegy, nem tudom jobban megfogalmazni, valahogy mintha most sem tudnám leírni, mit szeretnék. Próbáljátok meg értelmezni, legyetek szívesek, mert nekem most nincs energiám ennél jobban megfogalmazni, de ha nem írom le, akkor egész nap ezen agyalok és nem tanulok!
Nagyon hiányozna a fórum, ha nem írhatnék ide, az az igazság, azért vettem még egy végső lendületet!!!