Szia bettica!
nagyon aranyos vagy.......sajnos még semmi, de kezdem úgy érezni, hogy ő nem is akarja igazán...
Valahogy mostmár olyan a kapcsolatunk, mint két testvéré. Szeretem, meg minden, de sokszor már úgy érzem, hogy ez kevés ahhoz, hogy mint házasság működjön.
Így úgy döntöttem, hogy úgyis suliba járok, illetve elég bizonytalan vagyok kaocsolatunk mélységében,hát részemről felfüggesztve a baba project -neki még nem mondtam, mert nem is nagyon találkozunk úgy, hogy beszélgessünk.......illetve a januári vizsgák után mégegyszer nekifutok, hogy akkor rázzuk gatyába életünket. Ha az sem hoz sikert, akkor azt hiszem nem lesz sok értelmi így folytatni.
Nem érzem magam nőnek, magányos vagyok... illetve én úgy gondolom, hogy vannak olyan alapvető "követelmények" egy házasságban, kapcsolatban -amelyek mindenképpen meg kell hogy legenek, legalábbis minegyikből kell lenni ahhoz hogy működjön a kapcsolat,ileyen: beszélgetés mind két fél kezdeményezésekor, igényesség(ápoltság, higiénia.....), szex,egymás családjának"feltétel" nélküli elgfogadása. Én ezeket már abszolút nem kapom meg, és kicsit már elegem lett abból, hogy csak én foglalkozok ezzel.
Elmentünk Dr.T??-hez, elküldte őt laborba, és kérte, hogy majd menjen vissza... erre ő megegyezett vele, hogy majd email-en átküldjük az eredményeket, és ennyi....majd írjanak hogy mi van....na most, ha engem érdekel valami akkor visszamegyek( nem sajnálom a pénzt és időt) és járom a z utat a javaluás fele.......persze 3 hete átküldtem az eredményt, és a férjem meg sem kérdezte, hogy írtak-e vagy mi van.....
Jaj bocs, hogy így rátok zúdítottam, de csak úgy jött...és még jönne......
Millió pusza
csipi