Sziasztok!
Tesótémában.
Mivel én is nagycsaládban nőttem fel, (két bátyám van) ezért mindig is több gyerekről ábrándoztam. Egyenlőre azonban mi is "pihenő-álláspont"-on vagyunk e téren.
Talán azt még nem is mondtam, hogy szülés után 10 nappal derült ki, lepény-visszamaradásom volt. Na, azonnal műtét, két hét kórházi fekvés a pici babukámmal
, közben bakteriális fertőzést kaptam, belázasodtam.
Akkor azt hittem már sose jövök haza onnan. Szóval nem volt nehéz 40 kg-ra fogynom.
S hát valószínűleg még most is ennek iszom a levét. Persze babóca mindent feledtet. S ha ő nem lett volna ilyen jó baba, háááát nem tudom mennyire lettem volna képes kezelni a helyzetet.
Ennek ellenére tudom hogy mégegyszer szeretnék babázni.
Egy fiúcska még olyan jó lenne a lányok mellé.
Olyan szempontból kifejezetten szerencsésnek érzem, hogy Adél már "készen kapott" egy nagytesót
, akivel imádják egymást.
S bár tudom hogy sokminden történhet még, rengeteg múlik azon, hogy mi hogy állunk hozzájuk.
Mostanában meg olyan gyakran eszembe jut, hogy mi lenne ha.....
Aztán akkor arra gondolok hogy itt vannak anyuék és a keresztszülők, akikre tudom hogy Adélca bármikor, bármiben számíthat. S ez megnyugtat.
Kicsit más téma.
Talán valamelyikőtök már tapasztalt hasonlót. Én még ilyet nem hallottam és nem is olvastam.
Adél naponta egyszer még szopizik. Kb. egy hete azonban a bal cicit eltolja magától.
De csak a balt, a jobb oldaliból vígan szopizik továbbra is. Nem tudom mi lehet vele a problémája, tejci még mindig van benn. Miután szív kettőt, elkerekednek a szemei és veszettül tolja el magától.
A másikkal nincs semmi problémája.
Bocsi, lehet hogy hülye a kérdés
, meg eléggé le is részleteztem
, csak kíváncsi vagyok, hogy volt-e valakinek hasonló, vagy hallottatok-e ilyesmiről?
Gyöngyi