Voltam ma vérvételen, és (bár nem számítottam rá) egyből ctg-n is. Csilla nem túlzottan aktivizálta magát, de azért jó lett az eredmény (jó szívhang, 0 fájás, na jó volt egy 20-as, de az lufi). Sebi nagyon türelmes volt, míg vártunk kint a sorunkra zsemlét evett és kávégépet szerelt, végigasszisztálta, ahogy vért vesznek tőlem, türelmesen végigvárta a mindenféle adminisztrációs vackok kitöltését, aztán mesét olvastunk a ctg alatt. Szóval egy hős. Az egyik szülésznővel aki ott dolgozik, nagyon össze is haverkodtak...
Du. megyek a dokimhoz, lesz pár papír, amit nézegethet...
Szilvi
Szerintem 50-60-nál még nem kell azért izgulni (én szülés előtt 2-3 héttel produkáltam ilyeneket, és én is alig éreztem).
Nagyon aranyos a kép Marcusról!!!
2800g?! Akkor az én lányom egy óriás tényleg!
Igen, engem is megnyugtatna, ha tudnék tervezni! Persze a spontán szülés az igazi, de nekünk már Sebivel is számolnunk kell. Szóval nem bánom, ha tudok készülni, tényleg én is nyugodtabban hagynám itthon a fiúkat.
Már nagyon kíváncsi vagyok, mit mond majd ma du. a dokim!
Alvás: ne félj, szerencsére a hormonok erről is gondoskodnak, simán fogod bírni 5-6 óra alvással (és azt is sok részletben). Szeded a vérképzőt? Mert már az sokat segít majd, ha végre nem leszel vérszegény! (Addig én is éjjel-nappal aludtam volna...)
Hajfestés: azt mondják, nem kimutatható a vérben, tehát a babához sem juthat el. Arra viszont vigyázni kell, hogy jól szellőző helyiségben csinálják, hogy ne szívd be a gőzöket, mert az már tényleg nem jó. De ennyi.
Dokid: gondolom akkor nyugszik meg a lelke, ha egyből lát téged szülés után, hogy sikerült! Inkább nézzenek meg kétszer, mint egyszer se! Hátha észrevesz vmi olyat, amit a másik esetleg nem...
Köszi a linket, megnéztem, aranyos!
És biztos jó is!
De nekünk asszem Sebi adja majd a megnyugtató alapzajt (meg a mosogatógép - közel a konyha a babaszobához)!
And
Én is simán brutál mód lefogtam a gyereket, amíg folyton elrántotta a fejét az orrszívótól, vhogy muszáj kiszívni a trutyit, utána pedig mindig egyből lenyugodott, és végre az orra is szelelt. És nem haragudott rám érte, csak a porszívót utálta!
Lábkörmök: hajaj! Bunyó az is! Most egy pár hónapja már csak nyafog közben, de nem kell vele birkózni, végülis tartja a művelethez.
Köszi a pontos leírást, azt hiszem értem (és részben így is csináltam)! Érdekes, hogy külső "nyomkodás" is segít, de hogy a másikba fújni a sós oldatot, mint amelyiket szívom?! Érdekes... nem gondoltam volna! (Sebinek 1-2-szer próbáltam be is fogni a másikat, mint amelyiket szívom, de úgy azonnal öklendezni kezd, úgyhogy felhagytam vele...
)
Nem volt ez off, mivel még jó néhány hónap takonykóros időszak van előttünk.
És szerintem is inkább napi 2-3-4 kicsi kínzás, mint mondjuk egy alapos arcüreg-homloküreg gyulladás, vagy középfül, mert azt sokkal durvább kikezelni!
A porszívós leszívás meg sokkal hatékonyabb minden másnál, jó néhány anyukát megkérdeztem a tapasztalatairól...
Sebinek szerencsére már elég jól megy az orrfújás, először azért ő is kap egy kis sóoldatot, és ha kicsit feloldotta a trutyit, akkor jó erősen ki tudja már fújni. (Ha esetleg nem fúj elég erősen, csak meg kell kérdeznem, hogy hozzam-e inkább a porszívót, és egyből rákapcsol!
) Az utóbbi időben ennyi elég volt, de tudom, hogy jól jön majd még a porszívós!
Gem
Sebit 4200 g-mal "simán" megszültem, de nem volt egy sétagalopp!
(Szülés után pont úgy néztem ki, mint te a képeken...)
Csilla is valszeg lesz akkora (vagy legalábbis nem sokkal kisebb), így vhol a lelkem mélyén nem bánnám, ha nem fordulna meg, és csaszi lenne, eléggé paráznék egy újabb hüvelyi szüléstől (még akkor is, ha az ember kis korkülönbséggel állítólag könnyebben szül).
Na majd meglátjuk!
Az biztos, hogy farosan csak nagyon-nagyon indokolt esetben vállalnám a szülést, és akkor nemcsak a saját kínjaimtól félnék (mert majdcsak túlélem és felépülök vhogy), hanem hogy a csajszinak baja ne essen...
Örülök, hogy Rebeka ilyen jól fogadja a tesót! A szemkinyomás és hasonlóktól én is tartok picit, az biztos, hogy mindig figyelnem kell majd Sebit. Bár ő már nagyobb kicsit, és szerencsére sokmindent megért szóból is, nemcsak tapasztalás útján!
"De ne aggodj, minden rendben lesz, es ennel tobbet, marmint egy testvernel tobbet nem is adhatnal Sebinek!" - ezt meg külön köszi, nagyon jó volt olvasni!
Na megjött sógornőm vigyázni Sebire, míg dokinál vagyok.
Majd jövök még!