Kiemelt témák

Giga!
Kitartás! Mi mindig itt vagyunk, bármikor "sírhatsz" a vállunkon. Az érzés ismerős nagyon is, csak én hajnalban szoktam rágódni ilyeneken alvás helyett. Remélem meg tudod beszélni a pároddal a szitut.

Lilinek és Boginak jobbulást !!

Nálunk nem tudom milyen korszak köszöntött be, de a csaj nem alszik este. Tegnap fél11-kor aludt el és most is fent van még. Ráadásul panaszosan fel-fel kiabál. Enni nem eszik, kb. a fele mennyiséget minden étkezésnél.

Megyek, mert ordít..

Itt vannak a képek:


ilyen szép volt a táj



odabent egy sültkrumpli van.
jókedv
"ho"

Helló!

jajj, mennyi esemény...

Becsi, az Üllői úton voltam a Ferenc körút sarkán, a nagy Hobby boltban. Szonja nem gyenge az etetőszékes mutatványával.

Giga, és többiek, akik hasonló cipőben járunk. Szerintem is a legjobb megoldás, ha megmondjuk a frankót az urunknak, különben nem biztos, hogy magától észre veszi ha gáz van. Nálunk ilyenből sokszor van vita, vagy feszültség, mert én sem szólok, csak duzzogok, ahelyett, hogy megmondanám elsőre, hogy elegem van. Van, hogy én is kiakadok Szonjára, de sosem rajta vezetem le. Mindig veszek két mély levegőt, aztán ugyanolyan türelemmel folytatom. Végigondolom, hogy azért akarja megfogni a kaját, mert a kíváncsiságát elégíti ki, és nem azért, hogy engem idegeljen. Amíg pedig sír nem tudok sem szellőztetni sem semmit, ha már ő is megnyugodott aztán mehetek én. Nagyon - nagyon nehéz, nekem eddig sikerült erőt venni magamon, és mindig akkor bőgtem, kiabáltam, csapkodtam, ha már gyerek nem volt érintett. De ha valakinél másképp sül el, azt is meg tudom érteni. Az lenne a csoda, ha sosem borulnánk ki...
Lehet, hogy ki fogtok röhögni de tudjátok én mit szoktam csendes dühömben csinálni? Kinyitom a szekrényajtót, és kidobálom az összes göncöt. Attól megnyugszom, viszont jól megszivatom magam, mert kezdhetem visszapakolni. De azt már akkora lelki nyugalommal teszem, hogy ihaj!

Mi ez a kistesódömping???
Pimpoka, lehet, hogy beállsz a sorba?

Nircee, meg sem próbáltátok a közlekedést szánkóval? Lehet azzal könnyebb lett volna, és Marcika is lehet jobban élvezi??? Csak agyaltam, nem okoskodtam.

Fú, a csajok lefektetve, végre alszik mind a kettő. Boginak kábé lement a láza, de egész nap alig evett-ivott valamit, csak nyomtam bele a panadolt. Mire elaludt olyan 11 után, Roni kezdte a műsort, neki meg épp hasfájós kedve volt, tornáztatni kellett, rotyogott is a gatya, majd' lezöldült a fejem az illatoktól. Most fejezte be a kajálást, és épp elaludt ő is. Azért játszom még éjszakai pillangót, mert várom a kedvesemet, elment bevásárolni a tescoba, mert az 0-24-ben van nyitva. Beteg gyerekkel nem lehet bevásárolni, én egyedül nem megyek, mert úgyis kiüvöltené Bogi a lelkét utánam ilyen állapotban, szóval maradt Apának az éjszakai műszak... De nem bánja, legalább nem csavargunk jobbra-balra az üzletben, ami a listán van, bedobálja a szekérbe és jön haza. De ha valamit véletlenül nem írtam fel, azt hiába tudja, hogy kellene, nincs a listán, nem veszi meg... Pasi... de azért imádom, olyan sokat segít mostanság. Bár nemsoká nekem kell őt lánygyermek-mentesítenem, lassan vizsgaidőszak lesz az egyetemen.

Nircee,
nagyon ari vagy, köszi szépen ha megkérdezed az edzőt! Igaz, hogy most találtam 23-24-es tánckorit, mindössze 300 Ft-ot kértek érte mert már nagyon útban van, megvettem, de Bogi még nem látta, jobban szeretném, ha kétélűvel próbálkozna, semmi kedvem hozzá, hogy esetleg begipszeljék szélvészkisasszony lábacskáját...

Na megyek a tévé elé, mert már kifolyik a szemem a monitortól.

Szép álmokat!

Jó reggelt!

Karácsonyi történet

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy 10 éves kislány, aki két testvérével, apukájával és anyukájával élt együtt, egy nagyon boldog, nagy családban.
Egy szép, hóeséses téli estén együtt ülték körül a nagy ebédlőasztalt, hogy közös erővel levelet írjanak a közelgő Jézuskának.

A kislány szomorúan ült a papír felett, miközben testvére játékok nevének százait vetette a fehér lapra.

A kislány szomorkás arcára édesanyja is felfigyelt, aki megkérdezte a csöppséget, miért nem írt még egyetlen sort sem.
A kislány válasz helyett a könnyeivel küszködött, de azért nagy nehezen elárulta, hogy azért pityereg, mert ő egy nagyon nagy dolgot szeretne kérni karácsonyra. Egy olyat, amit még talán a Jézuska sem teljesíthet.

Anyukája megnyugtatta a pityergő kislányt és elmesélte neki, hogy egyetlen egy olyan személy létezik a világon, aki a Földön élő összes gyermek kívánságát teljesíteni tudja. Ez pedig pont az a személy, akinek a levelet kellene írnia.
A gyermek, miután kissé megnyugodott, a következő betűket kanyarította a papírra:
Kedves Jézuska!
Én most először írok levelet neked, mert anyukám azt mondta, hogy te minden kívánságomat teljesíteni tudod.
Én egy nagy ajándékot szeretnék kérni tőled. Nagyon szeretem a nagypapámat, aki nagyon nagy beteg, és már a doktor bácsik sem tudják meggyógyítani.
Amióta beteg, már nem játszik velünk és mosolyogni sem mosolyog.
Én azt szeretném karácsonyra, hogy a nagypapa legalább még egyszer rám mosolyogjon.

Teltek múltak a hetek és elérkezett a szenteste. Mindnyájan együtt állták körül a karácsonyfát, a nagypapa pedig a karosszékében ülve, éppen hogy csak látta a karácsonyi gyertyák lobogó fényét. Érzéseit kimondani, a tüdejében elhatalmasodó daganatoktól már nem tudta.
A rengeteg játék, ruhanemű és csokoládé mellett, persze a nagypapának is jutott egy masnival átkötött kis doboz. Az egész család odagyűlt a fotelja mellé és mindenki kíváncsian várta, őt, vajon mivel lepte meg a Jézuska.
A nagypapi kinyitotta a dobozt, amelyben egy boríték volt. Mindenki türelmetlenül várta, mit tartalmaz a borítékba rejtett papír.
A következő sorokat kezdte felolvasni a nagymama:
Kedves Jézuska!
Én most először írok levelet neked, mert anyukám azt mondta, hogy te minden kívánságomat teljesíteni tudod...

A kislány egyből megismerte a Jézuskának írt levelét.
Felnézett a nagypapára, aki most őt nézte, szájának szegletében egy apró piciny mosollyal. Ez volt a nagypapa életének utolsó mosolya, ami csak a kislánynak szólt.

Ez a kislány, azóta minden évben levelet ír a Jézuskának, mert ő már tudja, hogy az igazán fontos kívánságok az év legfontosabb napján valóra válnak.

Pilla és papa Pilla és mama

Sziasztok!

Nircee:
nagyon ari a Marci, ahogy a kis pelusos popsiját emelgeti és ahogy a nyakába veszi a fényképezőgépet! Aztán amikor ketten vannak, hát az csúcs! Egyáltalán nem zavarja őket, hogy leesnek, egymást felborítják! Nagyon aranyosak, végig nevettem a videót .
A képek nagyon arik. Hogy tudnak a gyerekek ilyen tele szájjal nevetni??? Milyen kár, hogy sokszor az ember felnőtt korára elfelejti ezt a jó szokását!

Tüccs:
nem lehet a front? Didri is nehezen aludt el.

Henus:
ez aranyos , de tényleg magadat szivatod meg . Viszont így mindig rend van a szekrényben.

Én ha ideges vagyok a Didrire, akkor odaadom az apjának: Nesze a gyereked! Tudja, hogy ez pillanatnyi, úgyhogy jót mosolyog és örül, hogy vele lehet, mert annyira imádja!

Andi:
hát nálunk is sokszor van ilyen, ha valami nincs a listán, akkor így jártam! Hát azt nem tudom, mi lesz a vizsgaidőszakon, mert az nekem is vizsgaidőszak lesz meg neki is. Még szerencse, hogy neki van kb. négy vizsgája, nekem 10.

Pilla:
milyen megható történet....

Szép napot mindenkinek!

Hát csajok!
Köszönöm szépen a bíztatásokat!

Tiop!
Hogy bírod? Én megőrülnék, ha még ennyit se látnám a férjem!!!

Tengap délután elmontam, hogy mi gond. De csak azért mert látta rajtam, hogy valami nem okés és megkérdezte. Aztán elmentünk Vácra sétálni. Egy nagyon hangulatos kis csokizóba is beültünk, beszélgettünk (nem erről, minden másról). Nagyon jó volt.
De ma reggel ugyanúgy elment biciklizni, ráadásul a vasárnapi edzések hosszabbak szoktak lenni. Jó ha 1 óra felé itthon lesz...
Megetettem Lili, leültem a gép elé és máris bőgtem. Már azon gondolkoztam, hogy kapom a csajt, és bemegyünk Pestre. Csak hát innen nem egyszerű. Vagy távolsági busz van (aminek azt sem tudom hol a megállója), vagy vonat, amire képtelenség egyedül feltenni egy babakocsit. Szóval ez ugrott. Aztán az is eszembe jutott, hogy elmegyünk kocsival. Végülis itthon van a forgalmi is, a sluszkulcs is... De aztán neeem. Nem merném én egyedül vezetni ezt az autót. Ha bármi baja lenne, apa leszedné a fejem. Meg még az is beugrott, hogy ha én elmegyek itthonról nem lesz aki beengedje, és hát ilyenkor sanszos, hogy megáznak. Ázott verébként állhatna a küszöbön, és telefonálhatna, hogy hol is vagyok... Szóval megint maradok itthon.
Már reggel mondta, hogy elmehetnénk ma is egy ilyen sétára, mint tegnap. Én meg lehurrogtam, hogy úgyis esni fog.
Komolyan mondom reggelente imádkozok azon, hogy essen, mert akkor itthon görgőzik, és legalább addig is látjuk, és az csak 1-2 óra, mert utálja.
Szóval nem lett jobb a helyzet. Hiába mondom én neki, hogy mi van. A kozmetikusra is azt mondta, hogy van egy itt nem messze, menjek el. Igen ám, de ha a pénzt kell rá adni akkor már korántsem ilyen megértő...
Jaj! Csajok, bocs, hogy mostanában ilyen negatív vagyok, de úgy látszik, most ez van...

Mindeközben meg Lili verekszik. Nektek is szokott a csemete ilyet csinálni? Ma reggel is arra ébredtem, hogy dumál hozzám az ágyban (apa mellém tette), de a következő pillanatban már csapkodja a fejem, pofoz. A jobbik eset amikor a cumijával a kezében csinálja ezt, és majd kiveri a szemem. Hogyan tudom erről lenevelni? Ha meg rászólok valamiért sokadszor már, és látja, hogy tényleg nem engedem, akkor is elkezd ütögetni...
Nem tudom, hogy honnan vette ezt, mert mi sosem verekszünk. Tőlünk biztosan nem láthatta. Vagy ez a korához hozzátartozik? Más gyerkőc is csinálja?

Pimpo!
Nem semmi! Mikor derül ki, hogy tényleg van-e kistesó???

Manó?
Nálatok mi a helyzet???

Pilla!
Nagyon édi vagy a képeken! Hasonlítasz Laurára, jól látom?

Giga: legyél határozottabb! Én ha pénzhez jutok, abból rögtön kiveszem a "zsebpénzem" és úgy adom oda a többit Apának... A legjobb, ha kikötöd, hogy ekkor meg ekkor meg ekkor te elmész... és akkor legyen szíves szervezze úgy a programját, hogy otthon legyen! Nálunk most ez van: én délután is megyek tanfolyamra, este jövök haza. Egyszer-kétszer megjegyezte már a férjem, hogy meddig tart még ez a tanfolyam, de igazából nem bánja, ha elmegyek, mert szemmel láthatóan jót tesz nekem a kikapcsolódás.
A tornát se bánja - főleg, hogy már 10 kilót fogytam - egyedül a masszázs miatt pattog néha, de inkább csak az ára miatt...
Én teljesen úgy kezelem, hogy nekem ez jár, és halálosan nem érdekel, hogy ő hogy oldja meg, hogy itthon legyen (jó, mondjuk nekem megvan az a plusz könnyebbség, hogy ha a férjem nem ér rá, akkor a nagyiék ujjonganak örömükben, hogy megkapják az unokát...)

Az etetés meg... hajjajj, na az engem is ki tud készíteni gyakran!!! Lolo is imád belenyúlni, fogdosni, köpködni... Ha már nagyon nem bírok vele, bekapcsolom neki a tévét és keresek valami reklámot, azt tátott szájjal bámulja, csak lapátolni kell a szájába az ételt... Tudom, a nevelés csődje reklámra etetni a gyereket, de inkább, mint hogy kikészüljek!!! Ez az a szitu, ami tényleg kiborít, tőlem mindig evés közben hallotta eddig, hogy nem, és fenyegettem az ujjammal... ő meg persze még jobban köpködött. Na és akkor képzeljétek el, hogy már nem egyszer fordult elő, hogy valamiért rászóltam - pl. mert rágta a sarokvédőt, amit kínomban már pillanatragasztóval rögzítettem, mert mindig leszedte... szóval mondtam, hogy nem és fenyegettem az ujjammal, erre nézett rám, és elkezdett köpködni... Ennyire az etetéshez köti a tiltást....

Jobbulást a betegeskedőknek!!!

Pilla: a történetet megkönnyeztem, és én is megemlékeztem a nagyszüleimről...

Ja és Giga: Lolo is nagyon durva mostanában, ütöget, húzza a hajam, leveszi a szemüvegem - és még harap is!!!
Mondjuk nálunk a macskának a legrosszabb ebből a szempontból (de nem nagyon érdekli)...

sziasztok

csak gyorsan, mert várnak a skacok meg a vasalnivaló...

Giga

sajnálom, hogy rossz passzban vagy, de Te most duplán "veszélyeztett" állapotban vagy....
otthon lassan egy éve és még a terhességi hormonok is szórakoznak...első terhesség azért könnyebb volt ebből a szempontból és Apa biztos úgy van vele, hogy minden a régi....pedig nem és most kicsit tekintettel lehetne Rád én is csak azt tudom tanácsolni,hogy beszéld meg vele....nem akarlak elkeseríteni, de ha meglesz a pici még nehezebb lesz, most kezd még edzeni a párod
én egyébként terhessen vágtam a legnagyobb hisztiket..hihetetlen tudtam lenni...szerencsére apa az én hisztimet jobban kezeli, mint a gyerekekét

Szonja is verekedős...egyik sem volt és mi sem szoktunk...érdekes...ha valami nem tetszik üt vág

megyek

ma apa főz


lédi

holnap drukk, majd mesélj!!!

Giga, most már kezd rám is hasonlítani a lány. Néhány fényképen pont úgy néz ki, mint én, pici koromban.
Apa nekem is mondja, hogy szívesen vigyáz Laurára, menjek nyugodtan. De, ha mindehez pénzt is kérek, az már nem jó... Pénz nélkül meg hova menjek? Ráadásul, ha én kiakadok és elmondom neki a gondjaimat, akkor azt kapom, hogy ő egész héten dolgozik, és fáradt. És különben is... Nincs nekem jobb dolgom, minthogy őt b@szogassam?

Férfiak...

Ja... Laura is verekszik, Rúg, harap, csíp, üt. Soha ilyet nem látott, mégis csinálja.

Nahát ragozni én is tudnám a férfiak hozzáállását, csak annyi, hogy ha én odadom Dórit apának, hogy foglalkozzon vele, akkor ő bekapcsolja a star-treket és együtt bámulják. Ha Dóri nyügi lesz, nekem kell szólni, hogy fektesse le, mert elfáradt ülni...

Giga! Kitartás! Próbáld meg felfedezni a terepet Lilivel, hátha találkoztok kismamikkal, aztán lehet ismerkedni. A kocsitól meg ne félj, a bevásárlóközpontig biztos nem hosszú az út, az meg biztos megnyugtat, mégha csak nézelődtök is.

Lédi, majd jelentkezz holnap, sok sikert!!!

Pilla, szépek lesztek , húú de irigyellek!!

Na szaladok, anyóst felköszönteni megyünk.

Pilla,
úgy megríkatott ez a történet, szegény férjem nem tudja mi bajom volt...

Bocsi!

Sziasztok!

A hétvégén végülis nem Dobogókőre utaztunk, hanem haza látogattunk a szüleimhez és elmentünk Bánkútra. Készült pár kép, gondoltam megosztom veletek is, milyen szép volt a táj.

bánkúti havas táj

Giga!
Mindenképp mondd el a párodnak ami bánt, hiszen az őszinteség az egyik legfontosabb. És ha nem beszélitek meg csak fokozódhat a probléma.

Mindenkinek szép vasárnap délutánt kívánok!

Susy, ez olyan gyönyörű, mint egy képeslap!

Nircee, a dobogókői képek is szuperek. Meg is említettem apának, hogy vehetnénk egy babaszánkót és elmehetnénk mi is oda.

Hello!

Andi,
sajna az edzőm sem tud semmi konkrétat, de körbekérdez! Amint megtudok valamit, szólok!

Giga,
tényleg, a Dunakeszi Buy-Way nincs olyan messze, ott van Kenguru Gold, meg Auchan, meg Electroworld, meg minden egyéb. Ha más nem, hát egy kicsit körbenézel! Egyébként ha Káposztásmegyer felé mész, akkor Csömör kb. 30-40 perc tőletek kocsival, akár eljöhetsz hozzánk is, dumálunk egy nagyot! Én sajna nem tudok menni, kocsihiány miatt. De szívesen látlak Mindkettőtöket!!!
Marci is folyton verekszik. Szerintem ez teljesen babaszokás, még nem olyan kifinomultak a mozdulataik. Ráadásul milyen érdekes, hogy ha üt, az csattan, no meg néha a szülő is feljajdul! Na, hát ez tök jó játék! Aztán meg néha érzem, hogy simogatni akar, de csak csapkodni tud még a kis kezeivel... Ja, meg a pelenkázásnál szabály szerint rugdos, erről próbálom leszoktatni, mert ha ismét lesz kistesó, akkor ennek fel sem tréfa.

Etetés,
Mintha Marciról írtatok volna! Egyébként én is ezt bírom a legnehezebben, egyszerűen kiborulok, ha az étel szétmaszatolódik. Más nem szokott így kiborítani (most is a CD-lejátszót "javítja", de a kaja az más. Ha már nyúl a tányérjába, megy fel a pumpám. Pedig tudom,hogy csak kíváncsi, meg hagyni kéne, de ez van. Néha, ha valami csoda folytán angyali türelmem van, akkor hagyom, hogy pancsoljon, egyébként meg én fogom a tálkáját, és olyan messzire tartom,hogy ne érje el.

Férfiak....
ma reggel feladtam a méregdrága Up and Go-t Marcira, majd mielőtt indultunk edzésre, férjem szó, hogy úgy tűnik, bekakilt a gyerek. Mondtam, akkor legyen szíves felvinni és tisztába tenni, míg én összekészítettem a cuccokat. Hát, erre jön le, kérdeztem, volt-e kaki. Mondja, nem volt. Erre én, akkor ugye nem pelenkázta át? Erre ő: dehogynem. Kérdem,miért, ha nem volt kaki? Ő: mert nem mondtam, hogy előtte nézzen be a pelusba. Ááááááááááááááááááááááááááááááááá!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Van 2 gyerekem!!!!!!!!!Hát még ezt is mondani kell?????????????


Képzeljétek, a 2 ünnep között megyek 3 napos edzőtáborba!!!! Reggel 8-tól délután 5-ig lesz, így nem kell ott aludnom, itt lesz Újpesten, tehát el tudok menni! A férjemmel megbeszéltem, bevállalja Marcit, mondjuk a fentiek ismeretében nem tudom, mi lesz, de azért eddig is elvoltak, max. kicsit bénáznak. Persze azt nem tudja, hogy pénzbe kerül (ajjaj, akkor megkapnám, hogy ő bezzeg fizeti a rezsit, spórol, én meg elb@szok ennyi pénzt szórakozásra...), 15ezer Ft, ami rengeteg, még nem is tudom, miből fizetem, de muszáj egy kicsit elmennem!!!! Ma is olyan jó volt, bent álltam végre a csapatban, gyakoroltuk a kűrt, és bár a belemet kiköptem a végén, de olyan volt, mint régen, kizártam minden gondot, csak a korira koncentráltam. Szóval úgy vagyok ezzel én is, mint Verna, hogy ez nekem jár, ráadásul, ha lesz kistesó, akkor jó ideig semmi szabadidőm nem lesz, tehát még egy utolsót kirúgok a hámból. Úgy várom már, most jobban, mint a Karácsonyt.


Lányok, a múltkor beszéltünk a hiperaktivitásról. Azóta figyelem Marcit, és hát nálunk elég sanszos az alapján, amit írtatok. Egy másodpercig nem áll meg, de szó szerint! Kaja közben vagy a lába jár egyfolytában, vagy csapkod, vagy tekereg, de nem ülne nyugton egy másodpercig sem. Aztán játék közben is folyton mozog (ami rendben van), egyik pillanatban felkéredzkedik, majd azzal a mozdulattal már tépi is ki magát a kezemből, majd ha lerakom, kezdődik előről. Éjjel meg mikor felkel, állandóan mászik valahova az ágyában, majd felül, majd megy tovább, aztán feláll, mindezt félálomban, aztán persze eldől, és jól beveri a fejét, mire felébred és sír... Ha lerakom a hátára, hogy igyon egy kicsit a teájából, mert attól visszaalszik, már fordul is hasra, és kúszik tovább, persze addig, míg be nem veri a fejét az ágyba, és akkor sír. Egy idő után azért sikerül megitatnom, és akkor el is alszik, de azért ez jó időbe beletelik. Ez normális ilyen korban, vagy kezdjek aggódni?

Viszont most tudjátok mit csinált? Eddig a szobájában játszott, és most látom, hogy felmászott az ágyra, és elaludt... Jaj, olyan kis zabálnivaló!!!!

Ja, Andibab,
neked akartam írni, hogy én is gondoltam a szánkóra, de nincs olyanunk, aminek van karfája, hanem csak olyan nagy, felnőtteknek való, amire karfát sem lehet szerelni, Marci viszont nem tud olyan hosszan nyugton ülni, rögtön lemászik. Járni viszont még nem tud, mászni meg mégsem kellene ilyen időben. Tudom, vehetnénk, de most Karácsony előtt nem fér bele. Majd jövőre! De tényleg szuper ötlet!

Így aludt el
Odamentem, hogy betakargassam, és már 1 méterről megcsapott az "illatfelhő"... No, vakargathatom ki a kakiból, ha felébredt.

Marci milyen ügyes! Tudja hol kényelmes aludni!

Megjöttünk az anyós-látogatásból, volt finom ebéd csak Dóri volt nyűgös. Siettünk is haza, hogy végre ma aludjon valamit. Most durmol is szépen.

Viszont jó ötletet vettem a havas képeslapról, megfűzöm apát szaladjunk fel a Kékesre, ez tőlünk fél óra. Igaz, szánkónk nincs, de kirándulni jó lesz. Tényleg ha vki lát karfás szánkót szóljon lécci, mert mi még sehol sem láttunk. (tegnap a dechatlonban se.. )

"Még egy általános körülmény, melyre viszonylag kevesen figyelünk, hogy sokszor ültetjük gyermekeinket "támlás", vagy "karfás" szánkóba. Ez óriási veszély, és nem ritkán egy egyszerû ütközés, borulás a gyermek gerinctáji sérülését, a csigolyák törését, esetleg a gerincvelõ sérülésével bénulást idézhet elõ. Hadd javasoljam szülõtársaimnak, hogy távolítsák el a támlát az ilyen szánkókról." - ezt találtam. Bár lehet, hogy ez a nagyobb gyerekekre vonatkozik. Egy 10hónapos valszeg nem fog a dombról lesiklani, max anya-apa húzza egy kicsit az úton. De azért erre (is) érdemes odafigyelni - szerintem.

Én tegnap a Kikában láttam karfás, műanyag bobot. Akartunk is venni Laurának, csak a vásárlás végére totál kiment a fejünkből.

Nircee, szerintem én dobtam fel a szánkót. De ebben az esetben megértem mért nem azzal mentetek.
Marcika nagyon zabálnivaló
Ja, és nem hiperaktív tuti. Nagyon mozgékony, és volt időszak mikor Szonja is így aludt, szerintem írtam is. Kúszott, mászott álmában, beverte a fejét, stb. De mostanában megint nyugisan alszik.

Verekedés. Nos, az nem a klasszikus értelemben vett verekedés, hanem hadonászás. És Nircee tapintott rá jól, hogy a gyereknek új a hozzá fűződő szülői reakció. A szülő az aki jelentést társít a mozdulathoz, és tudatosítja a gyerekben, hogy ez verekedés. Azzal, pl, hogy na ezt a verekedést hagyd abba, ezt nem szabad!!! stb... Az én taktikám, hogy olyankor leteszem Szonját, vagy elmegyek a közeléből. Eddig még nem jött utánam, hogy folytassa, de neki is jó szokása, hogy az arcom körül hadonászik.

Andi, gyors gyógyulást nektek!

Pilla, jó a történet.

Na, nálunk most van Didri apával, mert álmos és nyűgös, meguntam, odaadtam apának. Szerencsére a férjecskémet nem zavarja. Nem is tudom, a férjecském egy áldott lélek, ha nekem bármiféle segítség kell, azonnal segít. Mondtam is, hogy nem is ember ő, hanem angyal! (Mondjuk rá mindenki ezt mondja. Megkaptam már azt is, hogy volt szemem hozzá, hogy kifogtam a Gáspárt - ez igaz! :)) Bár nekünk másból jutott ki, a cukorbetegségből, dehát ez van . Sajnos olyan nincs, hogy minden tökéletes legyen! Nekem néha rosszul lesz, mással néha veszekszik. Tudjátok, néha elgondolkodom azon, hogy az emberek bántják egymást, vagy esetleg vannak férjek, akik nem értik meg a feleségeiket és fordítva, pedig ha belegondolnának, hogy lehetne a feleség vagy férj beteg is, akkor inkább legyen néha gyenge, vagy fáradt és szoruljon néha a segítségemre, mint időnként bekómázzon vagy rosszul legyen. De az ember gyarló, sajnos nem gondol ilyenekre. Én sem gondoltam, míg nem ismertem meg a férjem. Ez van....
Na, el is aludt a drágaságom! :):)

Pilla jót bőgtem a történeten, nagyon megható

Nircee Marci haláli ahogy az ágyom szunyál és ahogy falatozik

gyönyörűek a téli, havas képek

verekedés ismerős Detti is harap (4 fogával), csíp, mar, csapkor, húzza a hajamat, de én ugyanazt csinálom vele ilyenkor csak finomabban lehet, hogy drasztikusnak tűnik nektek, de használ, anno még a Bencénél is bejött, hamar elhagyta ezeket a dolgokat, vagycsak egyszerűen kinőtte

egy bajom van nekem is a vonalzókkal, hogy nem lehet képet tenni melléjük, mert úgy már nagyon hosszú az aláírás

Timi

Lányok!
Köszönöm a sok-sok bíztatást. Megbeszéltük apával. Majd meglátjuk hogy mi lesz. Szerintem egyébként csak a hormonok készítettek ki most ennyire. Amikor Lilivel voltam terhes akkor is volt egy ilyen kiborulásom. De azért hamar "rendbe jöttem". Megbeszéltük, hogy majd csinálok barátnős napokat, meg olyan is lesz, hogy Lilit odaadjuk valamelyik nagyszülőnek, és mi meg együtt leszünk csak úgy. Elmegyünk wellnessezni, vagy csak úgy haza jövünk és megnézünk 1-2 filmet normál hangerővel. Hát kíváncsi leszek...

Nagyon örülök, hogy nem csak nálunk van ez a verekedés. Megnyugtattatok. Ezek szerint ez egy korabeli sajátosság.

Nircee!
Szerintem sem hiperaktív Marci. Szerintem még nem is lehetne rámondani, ez csak később szokott előjönni, legalábbis én így tudom. Lili is ugyanilyen mint amit leírtál. Evés közben én fordulok utána, mert állandóan forog. Alvásnál meg szintén van néha ez a forgolódás. Kivéve ha már nagyon fáradt. Akkor elalszik a kezünkben.
Nagyon édes a képeken egyébként!!!

Ezen a szánkós dolgon már én is gondolkoztam.

Tök jó, hogy vagytok!!!

Nircee:
én nem tudom, hogy ez a hiperaktivitás mikor jön ki, meg hogy mutatkozik meg, de szerintem az csak egy állapot, nem betegség. Az a gyereknek nem rossz, csak neked, mert annyira pörög, hogy neked nagyon oda kell rá figyelni, hogy nehogy baja essen. De azért szerintem nem kell annyira tartani a hiperaktivitástól. Bár lehet, hogy tévedek, nem tudom...

Sziasztok!

Giga, örülök, hogy sikerült megbeszélni a dolgot! Mikor kismama voltam, én is érzékenyebb voltam, sokszor hisztis is voltam, amit a férjem türelemmel viselt. Az óta, ha rosszabb napom van, ingerült vagyok, mindg azt mondja, biztos jön a baba

Etetés: az én lányomat evés- maszatolás terén nehéz felülmúlni. a konyha meg utána olyan, mint ha soha nem takarítanék de hagyom, hogy egyedül egyen, különben hiszti van, ha etetni próbálnám. akkor nem enne. így meg hamarabb megtanulja az önállóan evést, ha hagyom, hogy maszatoljon, malackodjon. na de ennek az ára, hogy állandóan takaríthatok utána

Pilla, szép az a történet, én is megkönnyeztem.

Nircee, szép helyen voltatok, jók lettek a Marcis havas képek!!!Na és amelyiken alszik, naggyon édes, hogy igy beájult játék közben!!

Andi, Boginak jobbulást!!!

Murphyke, Lili jobban van?

Kati, mi a helyzet????

Lédi, megy a drukk holnapra!!!

végezetül egy illuszráció az étkezéshez

Sziasztok!

Mióta babát várok, nagyon sokszor ok nélkül depis vagyok. Nagyon rossz, mert igazából nem tudom mivel magyarázni, okom nincs rá, de bőgni tudnék mindenért. Apa egyszer egy ilyen hangulatváltozásnál gyertyafényes vacsit teremtett odahaza. Annyira drága volt, tudom bármiben mellettem áll, és számíthatok rá. Én nagyon örülök neki, hogy mindent megtudunk beszélni, és olyannyira figyelmes, hogy néha komolyan rácsodálkozom.

Szép ez a történet, nagyon megható. Ilyeneken mindíg könnyes lesz a szemem.

Az étkezési illusztráció naaaagyooon jó!

Jó éjszakát kívánok mindenkinek!

Sziasztok!

Nagyon édesek a gyerekek a képeken!
Betegeknek gyógyulást kívánok!!

Giga, remélem a párod mostmár jobban oda fog figyelni rád

Tüccs, ha jól láttam, nektek IKEÁs etetőszéketek van. Szeretitek, kényelmes Dórinak? Nem túl instabil, mert elég könnyűnek tűnik..

Tiop, te igazi hős vagy! Én bele is őrülnék, ha a páromat még hétvégén is csak este látnám, napközben pedig 3 gyereket kéne terelgetnem. Én sokszor már a Márkkal is alig bírok.

Nircee, Márk is nagyon tud rugdosni pelenkázás közben. Hihetetlen erő van benne és néha úgy hasba rúg (vagy mellbe), hogy nagyon tud fájni

Képzeljétek, Márk egyik napról a másikra elkezdett gagyogni. Mondja, hogy "baba" vagy "bababa", meg "adadada", "dádádá". Olyan édes, tök büszke magára, mikor ilyen ügyeseket mond, és van, hogy beszélget velünk.

Uhh, Katica, nem gyengék a kajás fotók! Akár ki is írhatnátok az ajtóra: "Kérem vigyázzanak, Sára eszik!" De én is hagyom önállóan garázdálkodni Szonját, bár ő már nagyon szépen eszik egyedül, és iszik pohárból egyedül. Ennek ellenére szokott kedve szottyanni egy kicsit maszatolni, mint múltkor a spenóttal.

Tiop, ugyanezt akartam írni, mint Szantre, én így is sokszor az őrület határán vagyok, pedig enyém uram itthon dolgozik. Mondjuk a dolgozó rá van csukva, és éjszaka is tanul, de legalább, ha eszünk, "előjön" a barlangjából és akkor tudok kihez szólni. Az már nagyon sokat számít. Te tényleg hős vagy, hogy ezt ilyen higgadtan elfogadtad...

Lányok, én eddig úgy tudtam, hogy a gyerekek a hidegfrontra érzékenyek. Ezek szerint a melegre is??? Ma semmit nem tudtam szinte tanulni, mert egész este nyűgös volt, nappal vele kellett foglalkozni, hogy ne legyen nyűgös, meg anyuék is itt voltak. Úgyhogy úgy döntöttem, nekiállok most tanulni, ha már úgysem alszom, legalább tanulok. Tisztára kész vagyok!
Szerintetek ha iszom kávét reggel, az baj?

Tiop
te szerintem is egy hős vagy!

Sziasztok!

Ma már nem annyira volt lázunk, mint tegnap, de azért volt. Reggel Apa betekerte a csajt hidegvizes törölközőbe, úgy könyörgött szegénykém, hogy "Apuci, nem-nem-nem!" majd' megszakadt a szívem! (nem is mentem be a füdőszobába, nem bírom látni, ha szenved a gyerekem ) Aztán jött hozzám panaszkodni a kis drágám! De ma már csak reggel és lefekvés előtt adtam neki Panadolt.

Piroska,
a babák mindenre érzékenyen reagálnak... ez van... de majd belejössz! Szerintem egy kávé nem gond, a kórházban kifejezetten mondták, hogy egy kávé vagy capuccino nem okoz semmi gondot a tejcsivel!

Henus, Nircee,
ez a szánkózós-összetévesztős tök édi, már csak azért is, mert anyu hívott ma délután, hogy ha már ilyen gyönyörűen elkezdett tél lenni, nem lenne-e kedvünk Bogit szánkóztatni. Mondom neki, de igen, csak nincs szánkónk. Erre anyukám nevetett egy jót, és közölte, hogy ő megőrizte az én régi babaszánkómat, ami körben háttámlás-karfás, és ő arra gondolt, hogy ezt Bogi mostmár használhatná. Én tisztára meg voltam győződve arról, hogy az a kicsi szánkó már az enyészeté, mert anno a tesómnál biztos összetört. De nem, mert ő külön kapott másikat, mert kicsi volt neki az enyém! És az állapota is kiváló, mert akkoriban még FA volt az alapanyaguk a szánkóknak...

Tiop,
le a kalappal előtted! Én nagyon nyűgi tudok lenni, ha nem kapok eleget a páromból...

Susy,
olyan gyönyörű a kép, hogy le is mentettem képeslap-alapanyagnak! Köszi!

Nircee,
abszolút nem hiperaktív a srác, akkor kellene gondot szimatolnod, ha nem így viselkedne ebben a korban. ő csak egy egészséges, gézengúz rosszcsont, aki próbálgatja a határait!

Na, megyek végre aludni.

Üdv!

Jó reggelt!

A postára érkezik egy levél, melyet a Mikulásnak címeztek. Mivel a postások nem tudják, mi legyen vele, úgy döntenek, hogy felbontják. Egy kétségbeesett gyermek kívánságát olvassák:
"Drága Mikulás! A családunk nagyon szegény, így nem tudok mit adni a szüleimnek karácsonyra. Légy szíves, küldj 10 000 Ft-ot!"
A postások nagyon megsajnálják, és összedobják neki a pénzt. De mivel nekik sincs sok, így csak 5 000 Ft jött össze, amit el is küldenek. Az ünnepek után lázasan bontják fel a Mikulásnak szánt köszönőlevelet: "Nagyon köszönöm, hogy segítettél, de képzeld, azok a szemét postások a felét lenyúlták!"

Jó reggelt!

Hű, Pilla, te aztán jó korán keltél...Jó ez a vicc

Henus, van bene valami, amit mondasz lehet, hogy alkalmazni fogom, mikor eszik de Sára menségére legyen mondva, hogy a darabos kajákat már nagyon szépen eszi egyedül, csak a joghurt, meg a spenót fog ki rajta, amikor azt is kézzzel eszi Szonja már kanállal is tud önállóan enni? Az ivás már nekünk is megy pohárból.

Andi, Piroska, ti meg éjszakáztatok??

Jóreggelt!

Szantre!
Igen, ikeás a székünk, a bátyóéktól kaptuk. Tökéletesen megfelel, Dóri szeret benne ülni és nagyon stabil is. Egyetlen hiányossága van, hogy nincs lábtartója, de apának már mondtam, hogy találjon ki valamit, hogy hogy lehetne rászerelni. Ja, és mosható!!!! Megőrülnék, ha valami párnás-redős széket kellene törölgetnem, ami ki se szárad, mire újra használnánk.
Gratula Márknak a beszélgetéshez, ez is egy lépcsőfok a fejlődésben.

Piroska!
1 kávé nem árt, én mindennap iszom/ittam, semmi gond nem volt belőle. Néha még délután is kellett,mert nem bírtam a hajlítást ébren.

Ichtus, felébredtem, mert megint egérvadászat volt a macskám részéről és elég nagy zajjal járt.
Nagyon jót nevettem a Sára evését illusztráló képeken!

Murphyke, Lili jobban van? Sikerült láztalanítani?

Andibab, örülök, hogy Bogi jobban van. Micsoda mázli, hogy megvan a régi szánkó! Egy vagyont elkérnek értük manapság.

Piroska, szerintem is nyugodtan ihatsz naponta egy kávét. Jó tanulást!

Szantre, gratulálok Márknak a "gagyogáshoz". Olyan tündériek a gyerekek, amikor babanyelven hablatyolnak.

Tiop, minden elismerésem a Tied! 3 gyerekkel, szinte egyedül... Én biztos nem bírnám. Az én párom legalább hétvégén itthon van, bár hét közben őt sem sokat látjuk.

Manó, mi lett a teszt eredménye?

Lédi, megy a drukk mára!

Giga, jó, hogy végül meg tudtátok beszélni a dolgot. Remélem a férjed ezentúl jobban odafigyel rád.

Nircee, tudja Marci, hogy hol kényelmes Neki szummantani! Cukika...

Megyek, mert úgy hallom Laura megint széttépett egy mesekönyvet. Addig áztatja a nyálával a kemény könyvek sarkát, amíg fel nem ázik róluk a felső réteg. Azután azt letépi és bekajálja...

Pilla, szerintem nem jól számlál a karácsonyos vonalzód...

A Márk a múltkor megette a boríték sarkát, de ki is hányta Laja gyomra már megedződött??

Jó reggelt!
Pilla!
Marha jó ez a vicc!
És nagyon szépek a képek, bár ez a karácsonyfás nekem már kicsit túl giccs. Ennyi mindent én nem aggatnék rá szegényre. Így nem is igazán látszik maga a fa...

Ichtus!
Nem semmi ahogy Sára majszolgat. Tényleg jó kis takarítást lehet utána csapni...

Lányok!
Lenne két kérdésem!
Az egyik, hogy miben alszik éjszaka a csöppségetek?
Én amennyire nem értettem a funkcióját ezeknek a baromi vastag ujjatlan hálózsákoknak, most már egyre inkább kezdem felfogni. Az a gondunk ugyanis, hogy Lili minden éjszaka kitakarózik. Eddig csak egy plüs hálózsákban volt, de most már kénytelen vagyok ráadni egy kezes-lábast is. De ez meg lehet, hogy neki nem túl kényelmes. Lehet, hogy inkább kéne neki venni egy ilyen jó kis meleg zsákot???

A másik kérdésem meg az lenne, hogy miben van otthon a gyerkőcötök. Mármint a lába? Én megmondom őszintén nem igazán vagyok a híve annak, hogy a gyerek lábán egész nap cipő legyen (még ha betétes se). De viszont a tapadókorongos zokni meg lehet, hogy vékonyka (bár ez is a vastagabbik fajta, ami frotir belül, de talán még így is lehet, hogy kevés...). Szóval nem tudom, hogy mit adjak rá. A kis kocsicipőjét már sajna kinőttük. Vegyek neki inkább egy másikat? És ha már egyedül fog járni? Mit adjak rá?

Köszi a segítséget!

Giga, nálunk Márk egy kezeslábasban alszik, és gyakran ő is kitakarózik, de elég meleg van, mert még velünk alszik egy szobában, így hárman "beleheljük" a szobát. Én is gondolkodtam már ezen az alvószsákon, de mikor még kicsi volt Márk kaptunk ilyet és nem szerette, mert nem tudott benne igazán rugkapálni..

Nekünk olyan zoknink van, aminek az egész talpa szilikon (vagy mi) és ugyanúgy tappancsnyomok vannak benne, tehát egyáltaán nem csúszik és vastag frotir-szerű anyagból van. Ezt az Árkádban vettük a Baby Bell-ben, de akkor valószínű a Kenguru Gold üzleteiben is van ilyen (ha jól tudom az egy cég).

Giga!
Ez egy nagyon jó kérdés. Dóri is folyton kitakarózik. Én kezes-lábasban altatom, de gondoltam még egy nagy méretű rövidujjas pólót is rá fogok adni, csak venni kell egyet. De biztos adnak a többiek még valami jó kis tippet.

Giga, van frotir kezeslábas is.. az melegebb, mint a pamut.

Giga, Laura kezeslábasban alszik, alatta csak egy rövidújjú body van. Reggelre mindig kitakarózik, de eddig még nem fázott meg. 22 fok körül van a hálóban éjyszaka.
Napközben egy szandi van a lábán, mert a kövünk nagyon hideg. Van tapadóforongos mamusza is, de az csúszik és esik-kel benne.

Szantre, ezek szerint edzett a lány gyomra, mert még nem hányta ki soha papírt. Pedig egyszer egy fél jegyzettömb-lapot benyomott.
A vonalzóval meg nem tudom mi van... Megkergült!!!

Giga, a fa tényleg giccses. Ámerikai oldalról van...

*rövidujjú

Giga, mi Lellét gyapjú hálózsákban és paplanos hálózsákban altatjuk, alatta pedig egy kezeslábas rugi van. Nem hiszem, hogy kényelmentelen lenne, hiszen fél 8tó reggel 7ig alszik. Erre már nem teszek takarót, elég meleg. Nagyon jó gyapjú hálózsákot lehet kapni pl. a fóti corában, ahol csak ilyen gyapjú dolgok vannak valamint a Brendonban, fortír kívül gyapjú belül Isteni meleg de ebben nem izzad. A paplanos hálózsák is onnan van. Nem olcsóak, de én pl. 98-104-es mértet vettem, így elég lesz két éves koráig is akár.

A cipőben én nem értek egyet, hogy nem kell rá. Ha felállt, igenis kell rá. Persze van pro és kontra, de szerintem a legjobb, ha fél napig mezítláb fél napig pedig betét nélküli cipőben van. De erről már volt itt szó. Amikor Lelle mezítláb van én is szilikon talpú vastag frotír belsejű zoknit adok rá. Szintén az Árkádban vettem 990 Ft volt csak azért írom, mert a Brendonban 1800 Ft.

Én is teszteltem ma, de csak egycsíkos lett, pedig már tényleg azt hittem, hogy kopogtat a kistesó, de azért jobban örülnék, ha kivárná a még hátralévő 1138 napot .

Pilla, jó kis vicc volt! Házikó? Hogy haladnak a munkálatok? Tudtok akkor költözni, ami a tervezett? Dobozolsz már?

Nircee, nagyon aranyos Marcika! Ahhoz képest, hogy egy éves koráig nem akartál neki adni bizonyos kajákat úgy látom a mű krumpli ízlik neki .

Beteg babókáknak gyógyulást!!!

Végre jó a notebookom, így egy fél év után már ideje volt.....

Szép napot Nektek!!!

Lédi, várjuk a beszámolót, hogy milyen volt az első nap a bölcsiben!

Sziasztok!

Katica:
Hát igen, egy kicsit belemásztam az éjszakába, szerintem az Andi is! Mivel a Didri halálra idegelt, hogy nem akart nyugton maradni, úgy döntöttem, ha már fent vagyok, legalább legyen értelme, így elkezdtem a közgázt tanulni, éjjel 2-ig ki is tartottam, aztán lefeküdtem.
Jók a képek, ahol eszik a nagylány! Bár te takarítottál utána, én csak mosolygok, lehet, hogy ha nekem kell takarítani, akkor nem mosolygnék ennyire.

A drágaságom tegnap mindig elaludt, aztán öt perc múlva felébredt és nyűglődött. Nem sírt, hanem gügyörészett és kiejtette a cumit, aztán kalimpált a cumi miatt, tudtam, hogy ha nem adom oda, mindjárt kiakad, áááá.... . Ezt játszottuk kb. egy- másfél órát, aztán beletettem a hintába és pikkpakk elaludt. Csak nem szeretem, ha sokat van benne, mert azért nagyobb babóknak találták ki, de tettem bele pokrócot, így fekszik benne rendesen, biztos kényelmes neki, mert azonnal elalszik benne.
Képzeljétek el, ugye tegnap nem akart aludni, hát ma le kellett fejnem a tejet, mert már folyt, ugyanis a drágám reggel nyolckor ébredt (éjfélkor aludt el), úgy, hogy nagy nehezen sikerült felkelteni, aludt vadul , most is alszik és közben mosolyog :):). Ha nem alszik, akkor gügyörész . Szóval, remélem, a mai napot így képzelte el és akkor tudok tanulni.

Kávét még ma sem merek inni, mert apa ma nem lesz itthon és tuti, hogy amikor nekiállok tanulni, akkor akarja, hogy vele foglalkozzak és ha mellé megyek az ágyba, elálmosodok, aztán hiába ittam meg a kávét, max arra lesz jó, hogy Didrike egész nap pörögjön.

Giga:
én a Didrire rugit adok éjszakára és betakarom. Ha látom, hogy nagyon nem fér a bőrébe és lerúgja a takarót, akkor másik takaróval takarom be, ami egy kicsit merevebb, mert van benne vatelin. De lehet, hogy neked érdemes lenne az a vastagabb takaró, amilyet az Andi mutatott múltkor, mert azt nem tudja lerúgni.
Napközben nem jó az, ha adsz rá olyan cipőcskét, ami olyan, mint a balettcipő vagy olyasmi? Puha és olyan mammusz-féle. Vagy mammuszt??? Az nincs ilyen kis méretben?

Pilla:
jó sztori!

Andi:
hogy van Bogi?

Szép napot mindenkinek!

Sziasztok!

Hát ez a hétfő jól indul egy ilyen vicc után. Nagyon ütős

Andibab:
Ha szeretnél még ilyen képet ( vagy szeretnétek) a
www.fotosokvilaga.hu oldalon találtok. A bátyám nálunk a fotós én csak hobbyból fotózok, és ide szoktuk feltölteni a szép képeket.
Tájkép címszó alatt a hétvégén nagyon sok havas kép készült, és karácsony körül direkt ilyen szép képeket tesznek föl, amit már ha lementesz, egyből képeslapként el is küldhetsz.
A bátyám fotói Oszkor néven vannak, az enyémek Susy néven.

Szép napot kívánok mindenkinek!