Sziasztok!
Jól eltűntem.., de most itt vagyok!!!
Olgo!
Sajnálom!!!
3 hónap rövid idő, aztán hajrá újra pocakosan!!!!
Én is emelgetem Martin 15 kilóját!
Mamacka!
Pont egyidősek a pocaklakóink?
Magunkról és a
fiús anyukák figyelmébe!!!!!
1+1/2 hete megjártuk a Heim Pál kórházat az alábbi, gyermekkori betegséggel: Bél öszzsecsúszás, bélbetüremkedés
A főorvos szerint, ez jellemző a 1,5 - 5 éves fiúknál. Bármikor kialakulhat!!!! Én életemben nem hallottam róla, sőt a környezetünk sem senki, de a kórház szerint ez mindennapos eset!
A történet amennyire lehet röviden:
Martin, reggel 9-kor kelt. Megitta reggelire a 3 dl tejet, majd csipegetett mellé némi kekszet. Majd kaka, játék, móka kacagás. 11 óra felé, megevett egy szelet vajas kenyeret, ivott némi ásványvizet, felöltöztünk, majd elindultunk vásárolni. Ahogy kiértünk a kapun, Martin elkezdett üvölteni és mutatta a hasát, hogy fáj neki. Arra gondoltam, hogy biztos a pelenka vagy a gázok, stb.... Elmentünk a 3 km -re lévő kisközértbe, úgy, hogy én vezetés közben, a nadrágját elhúztam a hasától. Így már nem sírt. A közértben ismét kezdődött az ordítás, kijöttünk, a kocsiban pucérra vetkőztettem, némi szünet, majd újra. Úgy vetettem haza, mint egy félbolond, én is sírtam a Martinnal együtt, mivel ekkor már fal fehér volt, a száját nem is lehetett látni.
Gondoltam, hogy nagy gáz van, hívtam páromat, azonnal jöjjön haza. Telefonáltam a gyerekorvosnak, azt mondta vigyem rögtön a Heim Pálba, mert ő csak fájdalomcsillapítót tud adni. Közben Martin, ha nem üvöltött és esett össze a fájdalomtól (mintha hasbarúgnák) elaludt, bár én azt hittem elájult....
Egyszer csak felébredt és vagy 1 litert hányt. Jó kedve lett, dumált égy pár percet, aztán újra hasgörcs, kb 5-10 percenként. Megékezett párom, elindultunk, az utat végighányta és végiggörcsölte. Már a sürgősségin egyből látták, hogy nagy gond van, ezért szinte, azonnal bemehettünk.
A doki már felkészített minket, hogy ez a periodikus fájdalom tipikus tünete annak, amikor a vékonybél belecsúszik a vastagbélbe és még ma meg kell műteni.
Irány az ultrahang... Kb 15 perc után be is jutottunk, ahol megállapították, hogy beigazolódott amit a doki mondott. Most rögtön összehívják az orvosi team-ot, és altatásban elvégzik a következőt:
- Ultrahangon figyelik a beavatkozást, ami egy beöntésből áll. Az esetek 90%-ában sikerül így visszaugrasztani a beleket a helyére, ha nem akkor műtét. Altatják, intubálják, gyomorszondát kap.
Az orvos próbált minket nyugtatni, hogy ez rutin beavatkozás és mivel nagyon hamar jöttünk, sikerülni fog a beöntéses módszer.
Rákérdezett, hogy nem volt -e beteg a Martin, orrfolyás, köhögés stb, mert valami vírus biztos, hogy lappangott benne, hogy ezt az egész betegséget, a belei mellett lévő nyirokcsomó duzzanat okozta. Ahogy a belek, megállás nélkül, folyamatosan mozgásban vannak, igy a megnagyobbodott, 1 db 13mm-es nyirokcsomó duzzanat pont olyan helyen volt, hogy összeakadtak a belei. Állítólag, ez egy olyan általános betegség, mint az allergia, krupp, stb., örülhetünk, hogy"ezt a lapot" húztuk.
Szóval, Martin már "félhalott" volt a fájdalomtól..., bevitték a műtőbe, kint hallottuk, hogy még így is osztotta az orvosokat: ELÉG, ENNYI, ANYAAAA. Aztán végre elaludt... Az a fél óra, eddigi életem legborzalmasabb percei voltak. Füleltem, az EKG gép hangját, hogy ver -e a szíve.
Aztán, kijött a műtős pasi, hogy sikerült a beavatkozás, nem kell vágni, már ébresztgetik.
Kitolták a műtőből, és átmentünk a sebészeti kórterembe, és végre visszatért a színe. Elég hamar felébredt. Arra kellett vigyáznunk, hogy ne tépje ki az orrából a gyomorszondát illetve a lábfején keresztül folyt neki az infúzió. Párom hazament ruhákért, plenkáért stb. Martin nem ehetett, nem ihatott semmit. Hajnali 2 körül felkelt, aztán már nagyon jó kedve volt. Végre láttam, hogy minden rendben, csak nagyon éhes!!! A gyomorszodát kiszedték, de a kanül(nem tudom, hogy kell írni) bentmaradt.
Rendesek voltak a nővérek is, mivel tudták, hogy kismama vagyok, a mellettünk lévő ágyra én is lefekhettem.
Rohadt fáradt voltam, mivel előző éjszaka dolgoztam és hajnali 4-re értem haza,de nem tudtam aludni. Én maradtam bent vele, mivel két hete, hihetetlenül anyás, gondolom, a kistesó miatt.
Másnap reggel 9-től vártuk, hogy mehessünk az ultrahangra. Du. 1 után jutottunk be. Szerencsére minden rendben volt. De Martin nem ehetett és inni is csak 1-2 kortyot. Szegénykémből kiszedték a kanült???, és végre ráadtam a cipőjét és szaladgálhatott. Mivel nem evett, ment a szomszéd ágyon lévő kisfiúhoz kaját kunyerálni.
Amíg vártuk az eredményeket az orvossal, megszánták a nővérkék és ehetett egy kis szűrt leveskét.
Megérkezett 3 óra felé a doki. Egy hét szigorú diéta, jövő héten kontroll. Ha hasonló görcsei vannak, azonnal menjünk vissza mivel 1 hét alatt bármikor visszacsúszhat.
Martin, ma már teljesen jól van. A környezetemben mindenkinek elmeséltem az esetet! A főorvos szerint, sokan későn érkeznek, 1-2 nap múlva, mivel nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a fájdalomnak és teletömik a kicsiket fájdalomcsillapítóval, görcsoldóval. Ez elnyomja a tüneteket és mire bekerülnek a kicsik már tuti vágni kell és ráadásul az érintett bélszakasz is elhalhat, ami meg még nagyobb műtét.
Hú, jó hosszúra sikerült, bocsi...
Magamról:
A kínzó, egész napos hányingerem múlóban van végre....
Uh-s kép még nincs, két het volt a pocaklakónk 17 mm.
Fogytam 4 kg-ot, de a hasam már akkora, mintha 5 hónapban járnék.
A szopizást abbahagytuk 3 hete, már nem bírtam Martin fogait. Elég jól viseli. Igaz, A cicimet simogatja, hozzábújik, puszilgatja, szóval imádja!
Jó éjt!
ERA
Hát nagyon tetszett a kosaras kép!!!! 
Én a tejcsarnok 
T betűre nem gondoltál, nekem sokat segített, mert nem dudáltak le, ha bénáztam. 
Még néztem volna képeket. 
Életemben nem hallottam még ilyesmiről 
ki nem fizeti vki. Miért nem lehet utalni?????????? 
