Jajjjjjajjjjajjjjajj Niki
Ne csináld
Tudom milyen, én is itthon sírtam mikor apa dolgozott és épp a tápot nyomta befele a Ricsi. Na most ezt el fogja olvasni és megtudja
Mindegy
Olyan lelkiismeretfurdalásom volt, de én akkor nem tettem semmit a fejésen kívül hogy több tejem legyen. Másik fórumon biztattak hogy igenis sikerülni fog és adtak tanácsokat. Kemény volt, éjjel-nappal szoptattam óránként szinte, egyik ciciről a másikra sose egyből mindig kettőből. Éjjel is keltettem a Ricsit ha ő aludt volna, sajnos azóta nem alszik bár lehet hogy e nélkül is felkelne már. Cumi, cumisüveg azóta el van téve, fejtem mint őrült pluszban ha nem szívta ki az összeset. Ittam laktoherbet literszámra, hippes teát is, napi minimum 4 liter folyadékot letuszkoltam és éjjel is ittam folyamatosan. Tényleg kemény volt, volt hogy apa vigyázott a Ricsire hogy tudjak nappal aludni mert alvás alatt jobban termelődik a tejcsi. Szerencsére sikerült, de nagyon nehéz volt. Nem hirtelen lett több tejem, hanem a Ricsi szokott át a többször kevesebb adagra. Napi 15 szopi volt biztos. Aztán nőtt a tejcsimennyiség és még most is sok van, de ezt a Ricsi szabályozza a mai napig. Ha beteg, fogzik, szopik elég sűrűn így újra elönt a tej, de ha jól van pár nap alatt lecsökken a kevesebb igényhez. Még ma is legalább 10 szer szopik!!!! Annak ellenére hogy már két teljes étkezést bevezettünk.
De ha nem sikerült volna rövid időn belül helyreállítani a tejcsigondot nyugodt lelkiismerettel adtam volna tápit hisz attól semmi baja nem lesz a gyereknek! Tudtam volna hogy igenis mindent megtettem azért a fránya tejért de nem sikerült. Ez van, innentől kap tápot. Belerokkanni nem kell. Miért jó az ha mindenáron a tejcsit akarod közben meg totál kikészülsz tőle? Ezt megérzi Nonó is és bizony rossz lesz a közérzete. Nem csak te leszel ettől feszült hanem ő is és még pluszban csökkenni fog a tejed megint.
Szerintem a legegyszerűbb, ha húzol egy határvonalat, mit akarsz megtenni mennyi időn belül és ha nem sikerül akkor mindkettőtök érdeke hogy vagy gyümit vagy tápit kapjon a manó. A szoptatás agyon van ragozva. És pont ez a baj ezzel hogy lelkiismeretfurdalást okoz azoknak akik igenés szeretnének szoptatni de nem tudnak. És elhitetik hogy ezért rossz anyák. Pedig az anyaság nem a szoptatásról szól. Nem azért szeret a manód mert szophat hanem azért mert az anyukája vagy, te vagy neki a világ, a tej meg csak egy élelem ami pótólható! És szerencsére pótólható! Mekkora szerencsénk van hogy van mivel pótolni nem úgy mint régen, mikor lisztes vizet meg hasonlókat adtak a gyereknek ha nem volt tej.
A másik meg, hogy a tápos baba betegebb. Hülyesség! Itt vagyunk élő példák, Ricsi kontra Flóra. bocsi Gabó! A Ricsi minden második hónapban tök beteg, míg Flórának semmi baja! Látod ez is kamu, egyáltalán nem rossz a táp sem. Sőt! Persze hogy megtesz az anyuka mindent hogy szoptathasson de nem kell ebbe belebetegedni.
Tényleg ne szomorkodj ezen, nézz rá Nonóra, az a fontos hogy ő boldog és kiegyensúlyozott legyen. Teli tudja rakni a pocóját, és hogy mivel, az mindegy neki. Főleg ha már éhes egy ideje tejcsihiány miatt. És szard le szó szerint azokat akiknek ez nem tetszik, igenis büszke lehetsz arra hogy 4 hónapig csak szopizott! És hogy utána mást is eszik ahhoz senkinek semmi köze! Ha nem akarsz tápit adni adj gyümit szépen fokozatosan, alma, őszi, krumpli, sütőtök. Nyugodtan adhatsz neki már, ezektől semmi baja nem lesz! És jóllakik.
A másik, gondolj bele, nekem a legnagyobb fejtörés jelenleg hogy hogy s mint fogom elválasztani a Ricsit és mi lesz a folyó dudákkal. Annak akinek fokozatosan apad a tejcsije, szerencséje van, a természet ezt megoldja szépen.
Anya mehet a fodrászhoz hajat festetni jó gyakran 
.
Szilárd is amikor itt tartottunk pár hétig nem lehetett egyedül hagyni, mert szépen felállt, majd egy kis idő múlva hanyatt vágta magát, majd mutattam neki, hogy guggoljon le szépen, vagy térdeljen...aztán megtanulta.
