Jutta,
hát, a pizsi nem igazán praktikus ilyenkor, mert tényleg gáz, ha vizsgálatkor még le kell vetőzni, főleg egy nagyvizit alkalmával... Egyszerűbb fekve a hálóinget felhúzni. No meg mi van, ha - ne adj' Isten - császároznak? A pizsi dereka nem nem túl kellemes. Mindenképpen javaslom, hogy még most szerezz be legalább 1 hálóinget! Mondjuk én egy csomót elhasználtam bent, mert akármilyen sűrűn is zuhanyoztam, azért átvérzett a betét, főleg az első napokban. Akkor volt, hogy még lepedőt is cserélni kellett alattam.
Ját, igen, ezek a nem túl kellemes részei a szülésnek. De mikor ott van az ember, akkor annyira nem is érdekli, de tényleg vannak elsüllyedős pillanatok. Nálam nem szagoltak semmit!
Én azt nem éltem volna túl! Még arra is mindig nagyon vigyázok, hogy frissen mosakodott és frissen fazonírozott legyek, ha megyek vizsgálatra, és még a vetkőzéskor is letörlöm magam egy intim kendővel.
Úgy irtózom, mikor valami "szag" mégis van, pedig hát ez természetes, és mégis... Szerintem ez nálam már beteges.
Dokik hozzáállása:
Mikor én még csak terhesen ott feküdtem a kórházban, a dokim minden nap, hétközben és hétvégén (!) bejött megnézni, hogy hogy vagyok, akár dolgozott aznap, akár nem! Nálam is sokszor megesett, hogy farmerban jött, megkérdezte, hogy érzem magam, testileg-lelkileg. És minden más dokinak megtiltotta, hogy megvizsgáljanak, csak ő tehette meg! És ugyebár én nem néhány napig voltam bent! Aztán mikor hazaengedtek, utána 2 héttel kellett csak az első vizsgálatra mennem a rendelőjébe, és addig 2x is felhívott, hogy minden rendben van-e! Szóval ilyenek is vannak! Ezért írtam egyszer, hogy a jó doki akkor ismerszik meg, ha valami baj van, nem akkor, amikor minden rendben van, és csak jópofizni kell... Andibab is tudna erről mesélni!
És az én gátsebemet is mindig a saját dokim kezelte le minden nap.